Egy sztárépítész szerint megállíthatjuk a klímaváltozást, és erre egy nagyszabású terve is van

Bjarke Ingels szerint nem a politikusok, nem az aktivisták és nem is a tudósok, hanem az építészek lehetnek azok, akik újratervezik úgy a földi életet, hogy az fenntartható legyen.

Bár napjaink egyik legjelentősebb építészéről van szó, a dán Bjarke Ingelst építészkörökben amolyan őrült tudósként is emlegetik. Egy nagyszabású projekt részeként az egész világot áttervezné, mégpedig úgy, hogy 2050-re 10 milliárd földlakóval számol, akik a lehető legjobban élnek – írta a TIME. Bjarke egyik legújabb munkája egy koppenhágai erőmű, aminek a tetejére sípályát tervezett, de már megtervezte azt is, hogyan néznének ki a Marson felépített települések.

A sztárépítész a fejébe vette, hogy megmenti a Földet és ehhez egy mesterterven dolgozik. A Masterplanet-tel nem kisebb célt tűzött ki maga elé Ingels, minthogy újratervezi a bolygót, mégpedig úgy, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása, megóvja a Föld erőforrásait és az új világrend alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz is. Ingels abban hisz, hogy mindez lehetséges a már most a rendelkezésünkre álló technológiákkal és úgy, hogy a lehető legjobb életminőséget garantálja mindenkinek.

Tőle származik a „hedonista fenntarthatóság”: az az elmélete, hogy a környezetre tett hatásunk csökkenthető úgy is, hogy eközben javuljon az életminőségünk – Ingels szerint a tervezők feladata, hogy erre megoldást találjanak.

A Masterplanet lényege szerinte az, hogy minél nagyobban gondolkodunk, annál inkább látjuk a különböző területek közötti szinergiákat. „Ha házat építesz, kevés dolgot tehetsz önmagában: rakhatsz például napelemeket a tetőre. De ez nem túl hatékony. Ha várost vagy kerületet tervezel, akkor már gondolkodhatsz olyanban, hogy például felfogd az esővizet egy nagyobb területen. Vagy meg tudod úgy tervezni az energiahasználatot, hogy az kiegyenlítődjön: vannak épületek, ahol hűtésre, de van, ahol fűtésre pazarolják azt. Minél nagyobb távlatban gondolkodsz, annál több minden van, amivel már számolhatsz” – mesélte az elképzeléséről a TIME-nak.

Abban hisz, hogy valójában az építészek azok, akik megállíthatják a klímaváltozást: ők azok, akik a munkájuk során az érintett felek és résztvevők elvárásait és követeléseit összhangba hozzák. Ingels szerint a politikusok alkalmatlanok arra, hogy a klímaváltozással érdemben foglalkozzanak, ugyanis a politikai ciklusok miatt rövid távon gondolkodnak. Az aktivisták jók abban, hogy felhívják valamire a figyelmet, de szerinte ritkán érnek csak el valódi változást. A tudósok erőssége pedig a problémák megértése, csak az a baj velük a sztárépítész szerint, hogy nem vállalkozók, és ebből kifolyólag nem tudják végigvinni azt, amit kellene.

Ingels szerint maguk az államok nem játszanak túl nagy szerepet az éghajlatváltozás elleni harcban, ami szerinte a magáncégeken múlik elsősorban. A lényeg az ugyanis, hogy a tervezett változások környezeti és anyagi szempontból is fenntarthatóak legyenek. Ha pedig akadozik a finanszírozás, akkor a projekt sem fog megvalósulni. A kormányok szerepét abban látja, hogy leépítsék a cselekvés elé görgetett határokat.

A Masterplanet 10 szekcióra osztja a világ környezeti problémáit és ezek közül 5 fedi le a legnagyobb kibocsátással járó szektorokat, így a közlekedést, az energiát, az élelmezést, a gyártást és a hulladékgazdálkodást. A másik öt pedig azt fedi, mire van szüksége az embereknek ahhoz, hogy fenntarthatóan éljenek a Földön: biodiverzitásra, vízre, beporzásra, egészségre és építészetre-urbanizációra. A terv pedig költségvetést és megvalósítási fázisokat is fog tartalmazni.

A részét képezik majd olyan elemek is, amelyeken már dolgoznak: így egy műanyag-újrahasznosító létesítmény az USA-ban és olyan lebegő városok, amikbe költözhetnek majd azok, akik a tengerszint emelkedése miatt kénytelenek elhagyni az otthonukat. Az építész kitért arra is, hogy geológusok jelenleg is kísérleteznek például az ún. kőliszttel, hogy újból termővé fordítsanak már elhagyatott területeket: még a legutóbbi jégkorszak alatt a gleccserekből legördülő kövek ugyanis tápanyagokban gazdag törmeléket hordtak magukkal, az érintett területeken pedig ezek táplálták a növényvilágot.

Az építész és irodája a világ vezető szakértőivel is egyeztet, mielőtt 2021-ben bemutatnák a tervet.

Forrás: HVG