szerda, április 21, 2021
728x90 EU Imagery

A világjárvány 2020-ban alapjaiban határozta meg a tudományos életet, és még a virológiához, gyógyszerészethez vagy orvostudományhoz nem kapcsolódó területekre is nagyban hatott. Igaz, COVID-19-től függetlenül is számtalan érdekes, izgalmas vagy megdöbbentő esemény történt idén a tudomány világban. A tudomány 2020-ban legtöbbet tárgyalt legfontosabb eredményei egyértelműen a koronavírushoz köthetőek. A pandémia megkövetelte, hogy a járványügytől a virológián át a vakcinafejlesztésig rengeteg területen folytassanak példátlan munkát a szakértők. Bár a világjárvány továbbra is pusztít, és a koronavírus talán a védőoltások bevezetése után is velünk marad, de már látszik a fény az alagút végén. 2020 decemberére már több vakcinajelölt is kifejezetten jó úton halad, ehhez hasonló oltásfejlesztés korábban nem zajlott a történelemben.

000 8wp7w4 1024x702

Fotó: VICTORIA JONES / POOL / AFP

Tovább pusztul a természet

A koronavírus egyszerre terelte el a figyelmet korunk legnagyobb problémájáról, és irányította rá a figyelmet korunk legnagyobb problémájára: a bolygónk átalakulására. A klímaváltozás például 2019-hez képest az idén kevesebb figyelmet kapott, noha a szén-dioxid légköri szintje továbbra is elképesztően magas, Szibériában rekordmeleget mértek, az éghajlati átalakulás hatásait pedig már a bőrünkön is megtapasztalhatjuk. Több kutató véli úgy, hogy az Ausztráliában, a sarkvidéken és az USA-ban tomboló tüzek a globális felmelegedés következményei, igaz, egyelőre csak ízelítőt kaptunk a jövőből. A járványügyi korlátozások kezdetén ugyan sokan bizakodtak, hogy az emisszió csökkenése pozitívan hat majd az atmoszféra állapotára, de ennél komolyabb erőfeszítésekre lesz szükség a klímaváltozás mérsékléséhez.

Az viszont biztató, hogy az ember kezdi felismerni: a természet rombolása az emberiségre is hat. Ezt a pandémia mutatta meg, hiszen az új koronavírus a zoonózis révén támadhatott fajunkra.

Az IPBES az idén publikált jelentése szerint a COVID-19 csak a kezdet lehet, ha így folytatjuk, a világjárványok kora vár ránk.

Fajunk ugyanis hatalmas nyomást helyez a környezetre: nemcsak az élőhelyek pusztítása, a vadászat és a halászat okoz problémát, hanem az invazív fajok közvetítése is – idén például az Amerikában megjelent „gyilkos óriásdarazsaktól” volt hangos a világsajtó.

Ha az emberi tevékenység nem lenne elég, idén a természetesnek tűnő tényezők is komoly csapásokat mértek a vadvilágra. Botswanában és Zimbabwéban is tapasztaltak tömeges elefántpusztulást, Tasmania partjainál pedig rövid idő alatt rengeteg delfin sodródott partra.

000 1uj4wm 1024x683

Fotó: NATIONAL PARK RESCUE / AFP

Késhet a következő Holdra szállás?

A világjárvány, illetve a kapcsolódó korlátozások a tudomány és technológia számos területére hatottak. Már márciusban azt rebesgették, hogy a munka akadályoztatása miatt késhet a következő Holdra szállás, azóta pedig a NASA is bejelentette anyagi okok miatt valószínűleg el kell csúsztatni a missziót. Persze pozitívumként értékelhető eredmények is születtek az űrkutatás, űripar terén, a SpaceX például történelmet írt, amikor saját építésű űrhajójával juttatott asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásra. Az amerikai Christina Koch szintén beírta magát az űrtörténelembe, úgy tűnik, 2020-ra a világűr a nők számára is valóban nyitottá vált.

Idén az Európai Űrügynökség bolygóvadász szondája kezdte meg a munkáját, a NASA Parker Solar Probe űreszköze új csúcsot állított fel, az Egyesült Arab Emírségek elindította Mars-misszióját, Kína mintagyűjtő landert juttatott a Holdra, Japán pedig egy aszteroidáról hozott el anyagokat. A NASA Spitzer űrtávcsőjének rendkívül sikeres küldetése véget ért, ami viszont rendkívül fájó lehet a tudományos közösségnek: a súlyos károk miatt úgy döntöttek, lebontják a legendás Arecibo Obszervatóriumot, amely végül össze is omlott.

Az idei év egyik legnagyobb űrkutatási szenzációja a Vénuszhoz köthető. A lakhatatlannak hitt bolygón olyan anyagot mutattak ki, amely a Földön akár az élet nyoma is lehet, a felfedezést, főleg annak idegen életre vonatkozó értelmezését, azonban érdemes fenntartásokkal kezelni.

Hatalmas mamuttemetőre bukkantak

A régészet terén idén is rengeteg izgalmas felfedezés született, kommunikációban mindenképp a Szakkarában dolgozó egyiptomi kutatócsoport járt az élen. A helyi régészeti hatóság hónapokon át számolt be az újabb és újabb értékes leletekről, melyeket a helyi nekropolisz aknáiból emeltek ki. A kutatók több tucat 2000-2500 éves, díszes, érintetlen szarkofágot azonosítottak, a feltárás pedig még messze nem ért véget.

000 8v833k 1024x683

Fotó: AHMED HASAN / AFP

Bár valóban jelentős felfedezésekről van szó, érdemes kiemelni, hogy az idegenforgalma megerősítéséért küzdő Egyiptomban az utóbbi időkben komoly hangsúlyt fektetnek a régészeti eredményekkel kapcsolatos hírek közlésére.

Részben a régészethez, részben a paleontológiához tartozik a Mexikóváros külsejére tervezett reptér megelőző feltárása.

Az ásatások során egy páratlan lelőhelyre, egy óriási mamuttemetőre bukkantak, ahol az egyéb állatok, így a tevék, lovak, bölények, halak, madarak, antilopok és rágcsálók maradványai mellett ősi emberekre utaló nyomokat is találtak.

Borítókép: PETER PARKS / AFP

Forrás: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all