Elveszett erdőre bukkantak a grönlandi jégtakaró mélyén

Szakértők egy csoportja azokat a jeges üledékmintákat elemezte, amelyeket titkos katonai műveletek során gyűjtöttek be Grönlandon

– írja a Live Science. A vizsgálat során ősi növények jó állapotú fosszíliáira bukkantak.

A jégmagot 1966-ban emelte ki Nyugat-Grönlandon az amerikai hadsereg. A cél az volt, hogy a régióban egy föld alatti bázist építsenek ki, amelyben nukleáris robbanófejeket tárolhatnak. Az Egyesült Államok fedősztorija egy Camp Century nevű sarkvidéki kutatóállomás volt. A projektet végül leállították, a jégmag darabjait pedig 2017-es újbóli felfedezésükig Dániában tárolták.

A minták 2019-es elemzésekor a kutatók megkövesedett növényi maradványokat találtak. A szakértők eddig úgy vélték, hogy Grönland jelenlegi jégtakarója nagyjából 2,6 millió éves, a friss tanulmány alapján ugyanakkor az elmúlt 1 millió év valamely periódusában a térség nagy része jégmentessé vált. Ez azt jelentheti, hogy a helyi jégtakaró a vártnál instabilabb, ami a klímaváltozás korában veszélyes lehet.

gettyimages 1165410701 e1615894656721 1024x576

A különleges, 3,4 méter hosszú jégmagot 1368 méteres mélységből gyűjtötték be. A katonai projekt leállítása után a minták először a Buffalói New York-i Állami Egyetemre, majd a koppenhágai Niels Bohr Intézetbe kerültek. Andrew Christ, a Burlingtoni Vermonti Egyetem munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője szerint a jégmag alját 10 centiméter hosszú és 10 centiméter széles üledékdarabok alkották, amelyeket befőttes üvegekbe tettek, utóbb pedig teljesen megfeledkeztek róluk. A mintákat a véletlennek köszönhetően találták csak meg.

Az üledék újbóli vizsgálatakor rendkívül jó állapotú megkövesedett gallyakat és leveleket azonosítottak.

Christ szerint egy kis víz hatására a maradványok egészen olyanok voltak, mintha napjainkból származnának. A leletek egy tajgaerdő nyomai lehetnek, hasonló növénytakaró csak akkor alakulhatott ki, amikor a jég jelentős része eltűnt.

A kutatók az üledékben lévő izotópok alapján datálták a maradványokat. Úgy tűnik, a vizsgált talajréteg legalább néhány ezer éve, legfeljebb egymillió éve nem volt napfénynek kitéve.

Fotó: PER BREIEHAGEN / GETTY IMAGES

Forrás: 24.hu