Álmosságot, koncentrációs zavarokat, teljesítménycsökkenést hozhat az óraátállítás
Március 28-án vasárnap hajnali 2-ről 3-ra állítjuk át az órákat, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás. De milyen hatást gyakorol ez az emberi szervezetre, illetve pszichés állapotunkra? Bárdos György, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar professor emeritusa szerint az óraállítások negatív hatásai meghaladják a pozitívakat, ezért egyre többen gondolják úgy, hogy a nyári és téli időszámítás rendszerét érdemes lenne teljesen megszüntetni.
A biológiai ritmusok az emberi szervezet minden elemére vonatkoznak, az agy működésére éppúgy, mint a szívritmusra, a vérnyomásra vagy épp a vese kiválasztó tevékenységére. Ha ezeket a ritmusokat például az óraállítás megzavarja, akkor az egyes alrendszerek eltérő sebességgel próbálnak alkalmazkodni az új körülményekhez, ami felboríthatja a köztük fennálló összhangot – magyarázza Bárdos György biológus, a viselkedéslélektan és pszichofiziológia kutatója, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetének egykori igazgatója.
Az őszi óraállításhoz általában könnyebben alkalmazkodunk, a tavaszi azonban megrövidíti az alvásidőt és előrébb tolja az előző esti elalvás kívánatos időpontját. Az egy órával kevesebb alvást az általános tavaszi fáradtság mellett
idén még a koronavírus miatti korlátozások okozta bizonytalanság és stressz is tetézi, ami nagyon megviseli a szervezetet.
A biológus szerint egy fiatalabb, egészséges ember mindebből egy enyhe álmosságon kívül nem sokat érzékel. Idősebb, vagy sokat dolgozó, nagyon leterhelt emberek esetében viszont gyakrabban fordulnak elő átmeneti koncentrációs zavarok, teljesítménycsökkenés, ezek a tünetek akár napokig is eltarthatnak. Hosszabbodik a reakcióidőnk, zavar támad a koncentrációnkban, türelmetlenebbé válunk, megnő a nehezen kezelhető személyes konfliktusok száma, gyakrabban szólalkozunk össze másokkal például a tömegközlekedési eszközökön, többször felejtünk otthon fontos dolgokat. A tavaszi óraállításkor kimutathatóan megnő például a közlekedési balesetek száma, különösen a reggeli időszakban, és akik autót vezetnek, kifejezetten fáradtabbak a munkahelyre érkezés utáni első órákban.
MURIEL DE SEZE / GETTY IMAGES
A depresszióban, szorongásos állapotokban, pszichés zavarban szenvedők (különösen, ha dolgoznak) szenvedik meg leginkább a ritmus eltolódását, ilyenkor gyakran kell akár orvoshoz vagy pszichológushoz fordulniuk, esetleg átmenetileg változtatni a gyógyszerelésen is. Végül vannak kifejezetten időzavaros betegek is, akiknél akár fatális következménnyel is járhat az óraállítás, szinte teljesen kiforgatva az amúgy is abnormális ritmus-mintázatot.
A tavaszi és őszi óraállítás hatásai tehát egyénenként nagyon eltérőek lehetnek. A későn fekvő és későn kelő, éjszakai bagoly típusú embereket jobban zavarja a tavaszi óraállítás, mint a korán ébredő és korán fekvő „pacsirtákat”.
Ugyanakkor léteznek általánosan elfogadott módszerek a negatív hatások csökkentésére.
Bárdos György szerint ilyenkor érdemes fokozatosan hozzászoktatni magunkat az időeltolódáshoz, akár úgy is, hogy az óraállítás előtt egyre korábban fekszünk le (ez naponta néhány perccel korábbi lefekvést jelent), illetve a korábbi elalvást segítő nyugtató, relaxációs gyakorlatokat végezni. A reggeli rutinba pedig érdemes a vérkeringést serkentő gyakorlatokat beiktatni.
Az egészségügyi hatásokat (amelyek ugyanúgy okozhatnak gazdasági anomáliákat is) vizsgálva egyre világosabbá válik, hogy a rendszeres átállás inkább káros, mint hasznos a társadalom számára, ezért egyre többen úgy gondoljuk, hogy ezt az egész óraállítgatást el kellene már felejteni – összegezte az ELTE professzor emeritusa.
Borító fotó: LENA IVANOVA / EYEEM / GETTY IMAGES
Forrás: 24.hu