Valami baj van az Univerzummal - nem olyan "csomós", mint kellene lennie neki
Amerikai csillagászok a napokban egy meglepő felfedezésről számoltak be a Világegyetemmel kapcsolatban.
Az általuk frissen összegyűjtött adatok szerint ugyanis valami nem stimmel az Univerzum kinézetével, mert abban az anyag nem olyan "csomós", mint amennyire kellene lennie neki - legalábbis a jelenleg elfogadott kozmológiai modellek szerint.
Nem úgy csomósodott, mint kellene neki
A szóban forgó csomósodás alatt valójában a Világegyetemben a teljes anyagmennyiség eloszlását értik, és azt, hogy az a gravitáció és más erők hatására nagyobb egységekbe gyűlik össze, amik aztán nagyobb és még nagyobb struktúrákat alkotnak. A problémát az képezi, hogy a jelenleg elfogadott fizikai és kozmológiai modellek sokkal intenzívebb összegyűlését, azaz, "csomósodását" írnák elő az anyagnak, mint amit valójában meg lehet figyelni, és a valóságban sokkal több anyag látszik a szóban forgó csomók közötti űrrészekben tartózkodni.
Egy, az Univerzumban az anyag "csomósodását" szemléltető ábra. A jelek szerint nem annyira csomós, mint kellene neki lennie.
"Úgy tűnik, a jelenlegi Univerzum kevésbé csomós, mint azt a standard kozmológiai modell alapján feltételeznénk", magyarázza a felfedezés lényegét Eric Baxter, a Hawaii Egyetem asztrofizikusa és a tanulmány egyik társszerzője. Bár az elemzés megbízhatósága nem éri el azt a statisztikai küszöböt, ami mellett az megerősítettnek, illetve új felfedezésnek lenne tekinthető, ennek ellenére érdekes kérdéseket vethet fel - sőt, a megoldás kulcsát rejtheti pl. a sötét anyag problémájára is.
Nem tudni mi okozza
Carlos Frenk professzor, a Durhami Egyetem kozmológusa szerint három valószínű magyarázat létezik a megfigyelésekre. Ezek közül az első, hogy a gyűjtött adatok valamiért hibásak - pl. a megfigyelésekre használt berendezésekkel kapcsolatos probléma, vagy valamilyen még fel nem ismert szelekció okán. A másik lehetőség, hogy bizonyos nagy erejű csillagászati jelenségeket - mint pl. a galaxisok közepén található szupermasszív fekete lyukak hatását az anyageloszlásra - jelenleg rosszul mérjük fel, és ezek korrigálásával helyreáll az egyezés az elméleti számítások és a gyakorlati megfigyelések között.
Végül pedig a harmadik - egyben legizgalmasabb - lehetőség az, hogy az Univerzumban munkálkodik egy (vagy akár több) általunk eddig még nem ismert erő is. Ebben az esetben lényegében egy teljesen új fizikai modell (pl. újfajta neutrínók, a sötét energia vagy a sötét anyag eddig ismeretlen sajátosságai, hatásai) lehetnek azok, amik magyarázatot szolgáltathatnak az eltérésekre.
Csak nyerhetünk azzal, ha kiderül
"A három lehetőség közül remélem, hogy ez az utolsó , de tartok attól, hogy inkább a második, és gyanítom, hogy valójában az első [az ami az eredményeket magyarázza]", mondja kicsit ünneprontóan Frenk professzor. "Ha a lelet megállja a helyét, az nagyon izgalmas", vélekedik optimistábban Dr. Chihway Chang, a Chicagói Egyetem asztrofizikusa és a tanulmány vezető szerző, aki szerint bármi is derüljön majd ki végül, azzal az egész fizika és az emberiség is csak nyerhet.
"A fizika lényege a modellek tesztelése és megcáfolása", mondja a kutató, aki szerint a felfedezett ellentmondás, illetve annak feloldása "a legjobb esetben segíthet számunkra jobban megérteni a sötét anyag és a sötét energia természetét".
Forrás: PCfórum