Rájöttek a tudósok, miért lesz minden ujjlenyomat egyedi

Az ujjlenyomat már a magzati korban kialakul, a skót Edinburgh-i Egyetem kutatói pedig arra is rájöttek, hogy mindezt két fehérjének köszönhetjük.

Azt ma már mindenki tudja, hogy minden ember ujjlenyomata egyedi, nincs két egyforma a világon. Azt is tudni, hogy mikor megszületünk, már rendelkezünk vele, ami miatt viszont felmerül a kérdés: hogyan és mikor jön létre? Erre igyekeztek választ adni a skót Edinburgh-i Egyetem kutatói – írta meg a Nature.

Cell tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint az ujjlenyomat a magzati korban fejlődik ki. Az azt egyedivé tevő ívek és hurkok elterülnek, majd összeütköznek az ujjbegyen a fejlődés során, ami végül a születéskor felveszi a végső alakját.

Denis Headon biológus szerint az ujjlenyomat kialakulása két fehérjének köszönhető. Az egyik serkenti a bordaképződést, a másik pedig gátolja azt. Ezek időszakosan váltják egymást az ujjbegy három különböző pontján. Hogy milyen lesz az ujjlenyomat, azt nagyrészt az határozza meg, hogy ez a három régió hol helyezkedik el.

2c65020c 8162 4b24 bc0b 4664ac9b4e72

Headon és munkatársai már 2022-ben is készítettek egy tanulmányt, ami az ujjlenyomatok kialakulásával foglalkozik. A munkájuk során úgy találták, hogy több olyan gén is van, ami a fejlődésükben szerepet játszik, ezek pedig a végtagok fejlődését is befolyásolják. Ugyanakkor azt is észrevették, hogy több közülük inaktív volt a folyamat során, vagyis nem játszottak szerepet a kialakulásban.

Hogy többet megtudjanak a mintázatok keletkezéséről, a szakemberek azt követték nyomon, hogyan jelennek meg az ujjlenyomatok a magzati fejlődés során. Az anatómiai vizsgálatok és a génaktivitás elemzése kimutatta, hogy az ujjlenyomat-bordákat alkotó sejtek kezdetben a szőrtüszőkre hasonlítottak. Azokhoz képest azonban nem ágyazódtak be annyira mélyen a bőrbe.

Az elemzések alátámasztották, hogy valóban egy olyan fejlődésről van szó, ami egyszerre aktiválja a növekedést serkentő és gátló géneket. Az eredmény egy önszerveződő rendszer létrejötte.

A folyamatot Alan Turing után Turing-mechanizmusnak nevezték fel. A matematikus 1952-ben jelentette meg tanulmányát a természetben előforduló, szabályosan ismétlődő mintázatok matematikájáról – legyen szó a madarak tollazatáról, vagy épp az ember ujjlenyomatáról.

A kutatók azt találták, hogy a WNT fehérje – amely a szőrtüsző fejlődésében jut fontos szerephez – serkenti a bordák kialakulását, míg a BMP fehérje gátolja ezt. Ez a kettő alkotja meg a Turing-mechanizmust.

 Az új tanulmánnyal a tudomány közelebb került ahhoz, hogy megértse az ujjlenyomatok fejlődését, és azt, hogy miért ennyire egyediek.

Forrás: HVG