Több mint 100 billió műholddarab kering az égbolton, alig lehet látni tőlük az űrt

Drámai mértékben nő az űrszemét mennyisége, miután egyre több műholdat juttatunk fel, és ezek – amint letelt az élettartamuk – jobb híján a légkörben keringenek. Ez azonban a csillagászok megfigyeléseit is egyre jobban zavarják.

Egyre komolyabb problémát jelent az űrben halmozódó űrszemét és a műholdak, valamint a fényszennyezés az éjszakai égbolt megfigyelésében.

Egy tudóscsapat a Nature Astronomy folyóiratban publikált friss tanulmánya azt bontja ki, hogy a fenti tényezők milyen hatással vannak az égboltra, és milyen interferenciát okozhatnak a földi és űrbéli megfigyelőeszközökkel.

Mint kiemelték, az űrben keringő műholdak száma 2030-ra a jelenlegi 9000-ről már több mint 60 000-re nőhet, miközben az Európai Űrügynökség szerint már jelenleg is több mint 100 billió egykori műholddarab kering az űrben.

A NASA már korábban is figyelmeztetett például arra, hogy a Starlink műholdak akár arra is hatással lehetnek, hogy egy, a Földre potenciálisan veszélyes aszteroidát időben észleljünk és adott esetben eltérítsünk – bár kétségtelen, hogy nem csak az Elon Musk-féle internetszolgáltatás műholdjai felelősek például az űrszemétért és egyéb tényezőkért.

Fabio Falchi társai a mostani tanulmányban kiemelték, a probléma jól látható az éjszakai égbolton, a fényszennyezés formájában. Ez egyszerre származhat földi (közvilágításból és egyéb fényforrásokból) forrásokból, valamint alacsony, Föld körüli pályán keringő műholdaktól – ez utóbbiak száma növekszik, ahogy az űrszemét is egyre több lesz.

Hozzátették: már gyakorlatilag alig van hely a Földön, ami megfelel egy obszervatórium követelményeinek – a fényszennyezés miatt.

Ugyan a Starlink korábban azt állította, az új műholdjai szabad szemmel nem lesznek láthatóak, és a megfigyeléseket sem zavarják majd, a csillagászok szerint ez nem elég, és új megoldásokat kell kidolgozni a mesterséges fény fokozódásának visszaszorítására – írja az Interesting Engineering.

Forrás: HVG