Korántsem csupán demográfiai okai vannak annak, hogy az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző diák, mint most.

Az biztos, hogy a csökkenésben szerepet játszik az a politika által preferált szempont, miszerint egy jó szakma többet ér egy átlagos gimnáziumi érettséginél, sőt Orbán Viktor szerint az még egy diplomával is felér – emlékeztetett Mendrey a miniszterelnök 2013-ban, a hatodik Szakma Sztár Fesztiválon tett kijelentésére. Az elmúlt években a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László is a szakképzést helyezte előtérbe a gimnáziumokkal szemben, egy minisztériumi háttéranyag pedig – amit nemrég a Magyar Nemzet ismertetett – a gimnáziumi férőhelyek további korlátozását helyezte kilátásba.
A PDSZ elnöke szerint a gimnáziumba való bejutást már a ponthatárok megemelésével is mesterségesen nehezítették, de a szigorúbb érettségi követelmények is szorosan ide kapcsolódnak. Mint arról lapunk is beszámolt, az Oktatási Hivatal adatai alapján idén 10 százalékkal esett vissza az érettségizők aránya 2010-hez képest, sőt az elmúlt 12 évben sosem volt olyan kevés érettségiző diák, mint most. Még Palkovics László oktatási államtitkár is elismerte: demográfiai adatok nem indokolják, hogy az érettségizők száma így csökken. Sokkal kevesebb az egyetemre jelentkezők száma is: míg 2010-ben 140 ezren adták be jelentkezésüket, idén már csak 106 ezren.
– Mindez megfelel a regnáló kormány oktatással kapcsolatos valódi elképzeléseinek - mutatott rá Mendrey. Állítását igazolja, hogy jelentősen több diák tanul tovább a szakképzésben, mint gimnáziumban. A 2016/2017 tanév eleji adatgyűjtés szerint a diákok 1,6 százaléka (7,1 ezer fő) szakiskolában és készségfejlesztő iskolában, 18 százaléka (78,2 ezer fő) szakközépiskolában, 38,5 százaléka (167,6 ezer fő) szakgimnáziumban tanult. Vagyis az összes középiskolás (434,7 ezer fő) 58,1 százaléka tanult a szakképzésben, és csak 41,8 százalék gimnáziumban.
Forrás: Népszava