Választás 2018 - Áder felkészül és időzít

Hamarosan bejelentheti a köztársasági elnök, hogy pontosan mikor lesz a választás.

Elemzők szerint nem kétséges: a Fidesznek kedvez majd az időpont. "Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása időpontjának kitűzésével kapcsolatos államfői döntésről a kellő időben részletesen tájékoztatjuk" – így hárította el lapunk kérdését Áder János hivatala, miután arról érdeklődtünk, döntött-e már a köztársasági elnök az idei választások időpontjáról. Áder tehát még gondolkodik, bár sok variációs lehetősége nincs, hiszen a szabályok alapján a választás időpontja április 8., 15., 22. és 29., illetve május 6., 13. és 27. lehet.

A választást ugyanis az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év áprilisában vagy májusában rendezik, s azt vasárnap kell megtartani, de úgy, hogy nem eshet a munkatörvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A szavazás időpontját a köztársasági elnök jelöli ki a referendumot előtt 90-70 nappal, így legkorábban január 8-án teheti ezt meg. Az utóbbi négy országgyűlési választás alkalmával Magyarország polgárai mindig április első felében nyilváníthattak véleményt. Legutóbb 2014. április 6-án szavazhattunk Áder döntése nyomán. A Népszavának nyilatkozó szakértők szerint a köztársasági elnök most is hasonlóan fog időzíteni.

 – A Fidesz számára mozgósítási szempontból az a legjobb ütemezés, ha húsvét után, de majális előtt választunk. Orbán Viktor miniszterelnök még kiaknázhatja a legnagyobb keresztény ünnepben rejlő kampányerőt, elhangozhatnak az útbaigazítások a szószékről, ugyanakkor még hátravan a baloldal relatíve nagy ünnepe és közösségi élménye, a ligeti majális – vélekedett Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint Áder János továbbra is csak egy fideszes politikus, valószínű, hogy ilyen, a pártjának kedvező időpontot választ. Juhász Attila a szavazás legvalószínűbb időpontjának április 8-át tartja. A Political Capital vezető elemzője szerint a kormányoldalnak nem érdeke több időt adni a választási együttműködés kialakításával megkésett ellenzéki pártoknak, de ennek nincs különösebb jelentősége. A választáshoz kapcsolódó határidőket a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg a kitűzést követően. A választási eljárásról szóló törvény szerint a Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal mindenkit értesít arról, hogy kinek, hol, melyik szavazóhelyiségben kell leadnia a voksát.

A hivatalos kampányidőszak a választás megelőző 50. napon kezdődik, április 8-ai választást feltételezve ez február 17. Juhász Attila szerint a legintenzívebb kampányszakasz a választást közvetlenül megelőző 1-2 hét, sok választó ugyanis csak ekkor kezd el figyelni a politikára, és gondolkodni azon, kire szavazzon. Ceglédi viszont úgy vélekedett, nincs olyan, hogy „a” Fidesz kampánya. – 2010 óta a kormány faltól-falig, januártól-decemberig zajló kampányában élünk, ez az egyik fideszes kampányerő. Hazugság, hogy ez valami neutrális, közérdekű tájékoztatás lenne – hangsúlyozta a politikai elemző. Ceglédi szerint a másik ilyen a CÖF-fel és más álcivil szereplőkkel létrejövő, szintúgy fideszes kampány.

A harmadik lenne maga a párt, erre van talán a legkevésbé szükségük a szakértő szerint, nem véletlen, hogy a kormányzati „tájékoztató” kampány már hivatalosan is össze-összefolyik a párt kampányelemeivel. Arra a kérdésünkre, hogy idén mi lehet a fajsúlyos elem, a politikai elemző azt mondta: az, hogy a Fidesz milyen negatív kampányba kezd, ki mellé kerül a bohóc, kit és hogyan, kivel akarnak kicsináltatni. – Ha szerencsénk van, Terry Blacknek és Zuschlag Jánosnak egyszerre jut eszébe valami – utalt Ceglédi a Fidesz korábbi lejárató akcióira.

"Hagyjuk magunk mögött a blöfföket"

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a szakértők mit várnak az idei évtől, borulhat-e a papírforma, vagy sima győzelmet ünnepelhet tavasszal Orbán Viktor. – Nem nőtt természetes kihívója a Fidesznek, ezért ma minden ellenzéki szereplő a saját önző túlélésén dolgozik, és továbbra is ellenzéki szerepre készül – kezdte értékelését Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint február már az őszinte szembenézésről fog szólni: ki az, aki a szavazólapra se kerül föl, ki az, aki a kampánytámogatásáért még utoljára prostituálja magát, és ki próbál valódi alternatívát állítani? Ceglédi azt tanácsolja a választóknak, hogy akit, illetve amelyik pártot eztán nem is látják a szavazólapon, azt felejtsék el örökre.

– Hagyjuk végre magunk mögött a blöfföket, a névtelenül ordító pártbloggerek által ajnározott senkiket, a penészes sarokból visszamorgó, vigaszágas örök ígéreteket – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: a ma ismert számok alapján 2018 után romokból kell elkezdeni újjáépíteni a baloldali és liberális politikai közösségeket, de nem az említettekkel.

– Aki a kampányban annyit tud csak mondani magáról, hogy Orbánhoz képest ő a kisebbik rossz, arról jegyezzük meg, hogy igen, ő még saját maga szerint is rossz. Nem kell. A Fidesz mindeközben a magszavazóival megnyerheti a választást, esélye van a kétharmadra, és vele Magyarország totális átalakítására – legalábbis Ceglédi szerint. A szakértő úgy látja, Orbán Viktort csak egy olyan erő képes leváltani, amelyiknek erős, következetes, elvszerű és közérthetően bemutatott világképe van. Olyan politikus tehát semmiképp, akinek a mondatai hamarabb megromlanak, mint a tiramisu a kánikulában – mondta.

Juhász Attila is azon a véleményen van, hogy hacsak valami teljesen váratlan, és nagy hatású botrány nem borítja fel az erőviszonyokat, akkor sima Fidesz-győzelem várható. – A választás azonban már most láthatóan nem lesz tiszta versenynek nevezhető, a médiaviszonyok, a párt- és kampányfinanszírozás rendszere, vagy az állami hatóság, például az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pártpolitikai célokra való felhasználása mind-mind erre utal – szögezte le a politológus. Az ellenzéki pártok ráadásul szerinte ezektől függetlenül is rosszul, befelé fordulva politizálnak és szervezetileg is gyengék, többségük stratégiája régóta nem a kormányváltást, hanem a politikai túlélést célozza.

Forrás: Népszava: Zoltai Ákos