csütörtök, november 15, 2018
728x90 EU Imagery

A tagállamok számára nem kötelező NATO-előírásra hivatkozva militarizálná az iskolákat az Orbán-kormány. Pedagógusok és biztonsági szakértők szerint is itt a nyakunkon egy újabb kampánykommunikációs csomag. Diplomatikusan, de cáfolta az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) brüsszeli központja Dömötör Csabát, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát, aki a hétvégén azt nyilatkozta, hogy az Orbán-kormány egy „NATO-kötelezettség” miatt kér az iskoláktól és óvodáktól úgynevezett Honvédelmi Intézkedési Tervet (HIT).

Az óvodák és iskolák december végén fél évet kaptak a humántárcától, hogy elkészítsék saját intézményük terveit arról, hogyan működnének egy szükségállapot idején. A programban le kell írniuk, hogyan készítik fel saját oktatási intézményüket egy ilyen helyzetre, hogy szervezik meg a rájuk háruló honvédelmi feladatokat, illetve a válságkezelés katonai feladatainak támogatását. Dömötör szerint azért vezetik be az új rendszert, mert „a migrációs válság következtében Európának nincs olyan pontja, ahol ki lehetne zárni, hogy terrorcselekményt követnek el.”

Érdeklődésünkre azonban a NATO-nál úgy reagáltak a magyar kormány kezdeményezésére: a nemzeti hatóságok felelőssége, hogy az állampolgárokat és az ország infrastruktúráját megvédjék a terrortámadástól és annak következményeitől. „A NATO tagállamok eltökéltek, hogy megerősítsék az ellenálló képességüket a fegyveres támadásokkal szemben, a szövetség azonban csak tanácsokat ad és minimum elvárásokat fogalmaz meg a tagjai felé, továbbá fórumot biztosít a tapasztalatcserére” - mondta el lapunknak egy NATO hivatalnok. Nagyjából ugyanez köszönt vissza a vezető óvónőket és az iskolaigazgatókat a rendkívüli állapotra felkészítő akcióterv elkészítésére utasító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) keddi közleményéből is, igaz ellenkező előjellel. A humántárca továbbra is a NATO-ra mutogat.

A minisztérium indoklása szerint a NATO Válságreagálási Rendszere írja elő, hogy a tagállamoknak mindent meg kell tenni a lakosság krízishelyzetre való felkészítésére, és ezt a kitételt a hazai honvédelmi törvény is tartalmazza. Ezek alapján ma már valamennyi állami intézmény rendelkezik Honvédelmi Intézkedési Tervvel Magyarországon, most tehát nem történik más, mint hogy a kulturális vagy egészségügyi intézmények után az oktatási területnek is eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek. Mivel azonban a minisztérium ígérete szerint ehhez a munkához a tárca munkatársai minden segítséget megadnak, jogosan vetődik fel az aggodalom, hogy az óvodákra és iskolákra bármilyen egyenprogramot rá lehet erőltetni.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Magyarországnak nincs olyan NATO-tagságból fakadó, közvetlen jogi kötelezettsége, ami előírna ilyen, óvodákra-iskolákra vonatkozó konkrét védelmi tervet. A szakértő lapunknak hangsúlyozta: alapvetően hasznos dolog, hogy a közintézményeket felkészítsék egy rendkívüli helyzetre, de ebben az esetben túl hangosra sikerült a kommunikáció.

 „Ezt szép csöndben is meg lehet csinálni, s nem kell közben kizárólag a terrorfenyegetésre hivatkozni” - mondta Tálas Péter, aki szerint kérdéses, hogy ha az akcióterv a különleges jogrendet kiváltó összes veszélyhelyzetre vonatkozik, vagyis a megelőző védelmi helyzetre, rendkívüli állapotra, szükségállapotra, váratlan támadásra, terrorveszélyhelyzetre is érvényesnek kell lennie, a kormányzati kommunikáció miért emeli ki kizárólag a terrorfenyegetettséget. Érezhető az összefüggés a migrációellenes magyar kormánykampányok és a mostani intézkedéscsomag között, bár arra eddig senki nem adott magyarázatot, hogy a 2015 óta növekvő európai terrorizmus milyen közvetlen összefüggésben van a terrorvészhelyzettel. Félelemkeltéssel vádolta meg a kormányt Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke. Közleményében utal rá: a Fidesz a választási kampány részéve tenné az iskolások és óvodások biztonságát. Molnár felszólította a kormányt, a kommunikációban kerüljék a túlzott félelemkeltésre okot adó megnyilvánulásokat.

A Tanítanék Mozgalom arra hívta fel a figyelmet: az Emmi leiratában igen elnagyoltan szerepel, hogy mikor kell életbe léptetni a Honvédelmi Akciótervet. Így a kormány akkor is rendkívüli állapotot vezethet be, amikor csak „potenciális veszélyhelyzet van”. Egy ilyen lépés könnyen kiválthat hisztérikus megnyilvánulásokat és erősítheti az idegenellenességet és gyűlölködést. A Tanítanék szerint a kormány tevékenysége az erőszak felerősítése felé mutat, aminek mutatója, hogy nemrég Őcsényben már tömeghisztéria alakult ki, amivel megakadályozták néhány gyermek pár napos üdültetését. Ugyanilyen hatása lehet annak is, hogy a kormány lőterek felállítását tervezik az iskolákban.

A nyáron az RTL adott arról hírt, hogy a Klebelsberg Központ (Klik) körlevélben érdeklődött arról, van-e olyan alkalmas hatszor tizenöt méteres terület az iskolán belül vagy az iskola mellett, ahol lőteret lehetne kialakítani. (A Baon.hu pedig azt írta meg, hogy 16 városban épül állami lőtér 17 és fél milliárd forintból.) Simicskó István honvédelmi miniszter korábban hitet tett a honvédelmi nevelés fontossága mellett, a Zrínyi 2026 program részeként feltámasztották a Kádár-rendszer MHSZ szervezeteit Honvédelmi Sportszövetség néven.

Ezek Simicskó szerint egyfajta kapuként működhetnek a honvédség és a társadalom között. „Nem értelmetlen militáns képzésről beszélünk. Szó sincs arról, hogy masíroztatni akarnánk a fiatalokat. A honvédség iránti elkötelezettséget szeretnénk erősíteni, és lehetőséget biztosítani mindenkinek, aki részt akar venni a haza védelmében”  - nyilatkozta nemrégiben a miniszter.

Forrás: Népszava: Batka Zoltán

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all