Huszonnégy civil szervezet képviseletében tartott sajtótájékoztatót a STOP CIVIL törvénycsomag-tervezet (így keresztelték át a kormány STOP SOROS csomagját) miatt Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója, Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, és Zádori Zsolt a Helsinki sajtófőnöke. Móra kijelentette, hogy ez a törvénycsomag-tervezet tervezet hazug, önkényes és kártékony, ezért elutasítják. Vissza kell vonni, és meg kell semmisíteni - tette hozzá. Móra hozzátette: ez egy többlépcsős eljárás része. Az egész 2013-ban kezdődött, amikor a Norvég Civil Alap ellen támadást indított a kormány. Másik lépéskén megalkották a civilellenes törvényt. Ezért a civilek szerint a napokban bejelentett törvénycsomag-tervzet nem egy kampányfogás, hanem egy ellehetetlenítési kíslérlet része.

 Pardavi szerint azért hazug, önkényes és kártákony ez a törvénycsomag-tervezet, már a címében is, mert nem arról szól, amiről elvileg szólna, hanem arról, hogy eltántorítsa az embereket a közügyek intézésétől. “Egy demokratikus ország vezetése nem hozhat meg olyan tervezetet, amely annak az esélyét veszi el a civilektől, hogy a problémát megbeszéljék, beleszóljanak. Ez a civilellenes törvény 2.0-s verziója." Olyan demokratikus országban akarunk élni, ahol a véleménye miatt senkit nem érhet retorzió - mondta Pardavi.  A civilek szerint azért önkényes szerintük a törvénycsomag-tervezet, mert a kormány akarja megszabni, hogy a polgárok mely ügyekbe szólhatnak bele. Csak a felülről diktált, felülről pénzelt civil kezdeményezést akarja engedni a kormány - mondták. “A kormány akarja eldönteni, hogy mik a problémák, és azt is, hogy kik szólhatnak bele azoknak a beleszólásába”. A civilek szerint a kormány a listázást is vissza akarja hozni, legalábbis erre utal, hogy nyilvántartásba vennék a bevándorlást szervező szervezeteket. A civilek egyébként magukat nem tartják ilyen szervezeteknek.

Móra szerint azért kártékony a tervezet, mert minden civil szervezetre vonatkozik. Előírná ugyanis, hogy csak az lehet közhasznú szervezet, amelyik nem kap több támogatást külföldről, mint itthonról. Móra szerint egy szervezet nem attól lesz közhasznú, hogy honnan kap támogatást, hanem hogy mit tesz a köz érdekében, mi a köz haszna.

HA MARADÉKTALANUL MEGVALÓSUL A KORMÁNY TERVE, AKKOR OLYAN SZERVEZETEK SEM LEHETNEK EZEK UTÁN KÖZHASZNÚAK, AMELYEK RÁSZORULÓKNAK SEGÍTENEK, ÉTELT, RUHÁKAT OSZTANAK, IDŐSGONDOZÁSSAL, ÁLLATMENTÉSSEL FOGLALKOZNAK. HA VAN CIVIL SZERVEZET, AMELY KÜLFÖLDRŐL TUD FORRÁSOKAT SZEREZNI, AZÉRT, HOGY MAGYARORSZÁGON SEGÍTSEN RÁSZORULÓKNAK, A KÖZ ÉRDEKÉBEN, AZT INKÁBB DÍJAZNI KELLENE, NEM BÜNTETNI - JELENTETTÉK KI A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN.

Mindenezek miatt a civilek kampányt indítanak. Nem az én törvényem hashtag alatt kérik, hogy a facebookon osszák meg az embereket az élményeiket, tapasztalataikat a civil szervezetekkel kapcsolatban, és ezeket küldjék el arra a címre is, ahova a kormány várja a társadalmi vita során a törvénycsomag-tervezetével kapcsolatos véleményeket.

Forrás: Index