Nem csak az idealizmus, a gazdaság is azt kívánja, hogy minél jobban működjön egy ország demokráciája. A számok azt mutatják: vagy a tökéletes szabadság, vagy Európában elképzelhetetlen szigor kell egy ország sikeréhez. Nem csak a demokrácia feltétlen hívei aggódhatnak amiatt, hogy a Freedom House az EU legkevésbé demokratikus államának választotta Magyarországot. A jelentést mindenki aggódva szemlélheti, akinek a magyar gazdaság helyzete a fontos. A mostani megállapításokat más nemzetközi felmérésekkel is összevetve ugyanis az derül ki: vagy tökéletesen működő demokrácia, vagy brutális szigorral irányított diktatúra kell ahhoz, hogy egy ország igazán sikeres lehessen. 

A különböző országok gazdasági erejét sok elemzés próbálja listázni. Azt szinte mindegyik alapvetésként kezeli, hogy hacsak nem ül egy állam egy óriási olajmezőn, a vállalkozásoknak adott szabadság és a korrupció elleni harc létfontosságú ahhoz, hogy jól működjön a gazdaság. A friss adatok ezt látványosan igazolják. Érdekes kép rajzolódik ki akkor, ha egymás mellé tesszük a Freedom House demokráciaindexét és az IMF vagy épp a Világbank listáját a világ leggazdagabb országairól. Abból a 30 országból, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP, mindössze kettő olyan van, ahol nem a legmagasabb, 90 pont feletti, vagy a legalacsonyabb, 30 pont alatti szintű a demokrácia.

Középút gyakorlatilag nem létezik.

 A két kivétel közül ráadásul az egyik az Egyesült Államok, ahol a mutató a választás orosz manipulálásának gyanúja és az elnöki család üzleti ügyeinek átláthatatlansága miatt lecsúszott 90 pont alá. A másik pedig a dúsgazdag Kuvait, amely egy kicsivel szabadabb a többi arab államnál. Az sem baj, ha diktatúra, csak büntessék meg, aki korrupt. Még tanulságosabb, ha a leggazdagabbak listáját a legkevésbé korruptak rangsorával hasonlítjuk össze, a kettő élbolya ugyanis szinte tökéletesen egybeesik. A Transparency International készítette el a világ korrupciós indexét, a 15 legkevésbé korrupt állam közül 14 ott van a leggazdagabb 30 ország között (az egyetlen kivétel Új-Zéland). Ráadásul a korrupció elleni harc nem csak a jól működő demokráciákban hozhat látványos gazdasági sikert. Több olyan dúsgazdag ország is van, ahol demokráciáról szó sem lehet, de a korrupcióellenes listán így is jól állnak, ilyen például az Egyesült Arab Emírségek, vagy épp Szingapúr. Nem csoda: ha az üzleti partnerek azt látják, hogy egy országban biztonságban van a pénzük, akkor szívesen félrenéznek, amikor az emberi jogokról és a politikai szabadságról van szó.

A szupergazdagok közül Szaúd-Arábia és Kuvait a kivétel, ebben a két országban úgy is bőven maradt pénz eddig, hogy tombol a korrupció. De ez is változhat, a szaúdi trónörökös például már belátta, hogy a dinasztia fényűző életvitelét lehetetlen hosszú távon fenntartani, és látványos harcot hirdetett a korrupció ellen. Ennek az eredményei csak a későbbi felmérésekben látszanak majd, ahogy az is, hogy valóban a korrupciót tudja megállítani, vagy csak a saját személyes riválisait üti el a hatalomtól így.

Rossz társaságba kerültünk

Az elmúlt évszázadok során általában az volt a jellemző, hogy minél jómódúbbá vált egy ország, annál inkább demokratizálódott. Akadnak azonban kivételek is: Oroszországban, Venezuelában és újabban Magyarországon is módszeresen rombolják le a demokráciát – erről készített magyarázó videót a napokban a New York Times. Szerintük ezekben az országokban erős vezetők fokozatos, az adott pillanatban népszerű lépések sorozatával szedik szét a demokratikus intézményrendszert.

Miért a demokrácia gazdasága működik a legjobban?

Amikor a Transparency International a növekedés kockázatairól kérdezte az üzleti döntéshozókat, ők azt válaszolták: egy ország gazdaságából akkor lehet a legjobbat kihozni, ha minimális a korrupció, és ha nem kell attól félni, hogy a kormány kénye-kedve szerint írják át a törvényeket napi szinten. De pontosan ugyanerre jutott egy másik kutatásban a Világgazdasági Fórum is. Ha az üzleti világ megbízik egy országban, akkor magasabb lehet a beruházási ráta, az alacsony korrupció növeli a versenyképességet, és a magánberuházásokból is több lesz.

Azt már nem tette hozzá a vizsgálat, de így is egyértelmű, hogy mindez a legkönnyebben a demokráciákban valósulhat meg. A demokráciaindexen majdnem maximális pontszámú országok közül csak két kisebb és kereskedelem szempontjából rossz helyen fekvő állam, Új-Zéland és Uruguay nincs a világ leggazdagabbjai között. De az sem véletlen, hogy legdemokratikusabb 30 ország közül 19 európai, a leggazdagabb harmincból 15 az, a legkevésbé korruptak harmincas listájáról pedig 17.

Ami a kormány szerint igazán fontos

A magyar kormány könnyedén elintézte a Freedom House jelentését azzal, hogy szerintük csak Soros György körei indítottak újabb támadást az ország ellen, de korábban a Transparency Internationalt is ellenséges civil szervezetnek minősítették. A kormánykommunikáció szerint a versenyképesség az igazán fontos – ehhez képest a Világbank versenyképességi ranglistáján hét helyet sikerült visszacsúszni egyetlen év alatt. Igaz, a módszertant most épp átírják, ettől pedig javulást várhat a magyar kormány is. Ezen a listán több olyan tényező is látszik, amelyen könnyű javítani, ha a kormány úgy akarja. Jutalmazzák például azt, ha alacsonyak a cégek adói, vagy ha kisebb a bürokrácia. Ezekben a mutatókban Magyarország fejlődött az elmúlt évek alatt, csakhogy a hozzánk hasonló országok még jobban teljesítettek, emiatt előzhettek meg többen is. Ráadásul a korrupció nálunk is visszafogja a gazdaságot: a Transparency listáján az EU-ban csak négy ország ért el nálunk rosszabb helyezést. 

Persze egész más a helyzet, ha nem csak Európához mérjük magunkat: a korrupció elleni harcban azért még mindig jobban állunk, mint az Európán kívüli világ nagy része, és a demokrácialistán is szabadnak sorolták be az országot.

Forrás: HVG