kedd, október 23, 2018
728x90 EU Imagery

A polgárok szándékait nem mérlegeli, őket nem vonja be a költségvetés összeállítása során az átláthatóságot pedig úgyszólván mellékesnek tartja a magyar kormány. Magyarország az Európai Unióban és az OECD tagországai között a sereghajtók közé tartozik, de még a kelet-európai, közép-ázsiai feltörekvő régióban is gyengén teljesít – állapította meg a költségvetés átláthatóságát vizsgálva az International Budget Partnership nevű civil szervezet. A felmérés dokumentumok és objektív kritériumok alapján értékelte 115 országban, hogy a kormány mennyire nyilvánosan tárgyal az államháztartást meghatározó legfontosabb törvényekről, bevonja-e a polgárokat azok előkészítésébe, figyelembe veszi-e szándékaikat, illetve mennyire részletes és közérthető információkat nyújt.

Vizsgálja továbbá, hogy az egyes nemzeti parlamentek, számvevőszékek vagy más független szervezetek mennyire hatékonyan felügyelik a központi költségvetés végrehajtását. Az elérhető 100 pontból Magyarország 46 pontot érdemelt ki, ezzel az 57. helyre szorult, holtversenyben Mongóliával, Malajziával és Kenyával. A két évvel korábbi felmérésben 49 pontot kapott, vagyis rontott, miközben a régiónkban inkább javult a helyzet. Ám Magyarországon a költségvetési törvényjavaslat gyorsított tavaszi elfogadása, a háttérszámítások titkosítása, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés szűkítése hozzájárult a lepontozáshoz.

Fotó: International Budget Partnership
 Tény, hogy a kormány 2010 óta sokat tett azért, hogy az állam gazdálkodását egyre kevésbé lehessen áttekinteni (erről a héten megjelenő HVG-ben jelenik meg elemzés). „A gyenge eredmény oka, hogy a kormány a nemzetközileg elfogadott nyolc legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma még a régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad” – magyarázza a bizonyítványt a Költségvetési Felelősségi Intézet, amely az International Budget Partnership felkérésére közreműködött a vizsgálatban. A felmérés nem közvélemény-kutatás, és nem a szubjektív véleményeket értékeli, hanem szigorú, objektív módszertanon alapul, az eredményeket pedig független hazai és nemzetközi szakértő ellenőrzi. A 142 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat legalább egy másik független civil szakértő véleményezi, de észrevételeit a kormány is közli. Ezt a magyar kormány képviseletében a Nemzetgazdasági Minisztérium is megtette, olykor vitába bonyolódva a független szakértőkkel.

A nemzetközi szervezet egyebek mellett megállapítja, hogy a magyar kormány a nemzetközi gyakorlattal ellentétben a költségvetési irányelveket csak belső használatra szánja, elmulasztja a folyamatok féléves értékelésnek nyilvános bemutatását, és az éves költségvetésből nem készít olyan közérthető változatot, amelyben egyértelművé tenné, hogy milyen döntéseivel mit szeretne elérni.

A kritikából a tárca képviselője többet visszautasított. Például a féléves értékelés hiányát, mégpedig arra hivatkozva, hogy az államháztartás főbb pénzügyi folyamatait összefoglaló júniusi tájékoztatót annak tekinti, holott abban sem a gazdasági folyamatok elemzése, sem kitekintés, sem aktuális prognózis nem szerepel. Amikor a szervezet ezt szóvá tette, a kormány azzal kontrázott, hogy igenis készülnek ilyen dokumentumok, amelyeket a Költségvetési Tanács publikál. Tény, hogy az utóbbi megrendelésére az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a GKI és a Századvég rendszeresen előáll féléves értékeléssel. Ám ha a kormányzat ezeket a sajátjának tekinti, meglehetősen kínos helyzetbe hozza a felügyeletével ellátott és jogilag tőle független intézményeket.

Ami a költségvetés közérthető változatát, a Polgárok költségvetését illeti, a kormány bizonyíték gyanánt két kördiagramra hivatkozott, amely a bevételek és a kiadások megoszlását szemlélteti, és némi szerencsével a több száz oldalas költségvetési tervezetben rájuk lehet bukkanni. Amit azonban a nemzetközi szervezet a Polgárok költségvetésének titulál, annak a magyar gyakorlatban nyoma sincs. Bár történt rá kísérlet, éppen a Költségvetési Felelősségi Intézetet vezető Romhányi Balázs vezetésével: a büdzsé tervezetének közérthető bemutatása, elemzése és ábrázolása fél évtizede Bajnai Gordon Haza és Haladás Alapítványa honlapján volt elérhető. Romhányi másik projektje keretében, 2015-ben több civil szervezet fűzött javaslatokat a költségvetési törvény tervezetéhez, ám nem értek el áttörést. A civilek bevonása továbbra is mellékes, sőt észrevétlen maradt.

Az átláthatóság kritériumaiból a legalacsonyabb pontszámot, 100-ból mindössze 11-et a nyilvánosság bevonására adott a nemzetközi szervezet. Ebben a kategóriában amúgy a rendszerváltó országok többsége gyengén szerepel. Magyarországon a törvényhozás korlátozott felügyeletet gyakorol a költségvetés felett – állapította meg az International Budget Partnership. A kifogások közt felmerül, hogy a költségvetés végrehajtása során a kormány nem kéri az Országgyűlés jóváhagyását, mielőtt az egyes fejezetek között forrásokat csoportosít át, vagy határozataival költi el a terven felüli bevételeket.

A magyar pontszámot (46) és ezzel az ország besorolását (56.) paradox módon a költségvetés felügyelete húzza felfelé. „Magyarországon a számvevőszék megfelelő felügyeletet gyakorol a költségvetés felett” – állapítja meg a jelentés. Ebben kifejeződik, hogy az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés nevezi ki, és kizárólag országgyűlési vagy bírói jóváhagyással lehet elmozdítani. Vagyis az intézmény formálisan függetlennek tekinthető. Azt az elemet azonban a felmérés nem ragadja meg, hogy a számvevőszéki elnök személye mennyiben tesz eleget ennek a kritériumnak.

Függetlennek tartja az elemzés a Költségvetési Tanácsot is. Pedig az Orbán-kormány 2010-ben elzavarta azt a valóban független Költségvetési Tanácsot, amelyet a nemzetközileg elismert szakember, Kopits György vezetett, és amely megannyi kellemetlenséget okozott a Bajnai-kormánynak. Helyébe háromfős testületet állított, amelyet az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint egy független szakember alkot. A régi Költségvetési Tanács szakértői csoportját történetesen Romhányi Balázs vezette.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all