kedd, október 23, 2018
728x90 EU Imagery

Benyújtotta keresetét az Európai Bíróságra a tervezett paksi bővítés ellen az osztrák kormány a Portfólió értesülései szerint. Ausztriának nem a magyar atomerőmű-építési tervekkel van gondja. Minden olyan európai nukleáris beruházást megtámad a bíróságnál, amelyben állami támogatás is része a finanszírozásnak, mivel úgy véli, hogy a közpénz jelenléte torzítja a piaci viszonyokat az európai energiaszektorban.

Mint emlékezetes, az osztrákok korábban a brit Hinkley Point C beruházás állami támogatásának európai bizottsági engedélyezését is jogi útra terelték, pedig ott sokkal kisebb a piacbefolyásoló hatás (az az erőmű magántőkéből épül, az állam csupán annyit vállalt, hogy ha a piaci áramár egy bizonyos szint alá esik, akkor a termelt áram egy részét garantált áron megvásárolja az erőműtől. Magyarország, illetve a paksi bővítés esetében ennél sokkal komolyabb szerephez jut az állami dotáció.

Az Európai Bizottság a Greenpeace és az Energiaklub kérésére éveken át vizsgálta, hogy tiltott állami támogatásnak minősül-e Paks 2 finanszírozása. A döntést végül csak sok hónapos késlekedés után hozták nyilvánosságra (fordítási nehézségekre hivatkozva, de csak angol nyelven) – a csúszás a magyar kormány kérésére történt, mivel az Orbán-kabinet szerette volna kivárni, amíg Ausztriában távozik a korábbi, szociáldemokrata kormányzat, és az új, jobboldali vezetés esetleg engedékenyebb lesz Pakssal kapcsolatban. Az Európai Bírósághoz fordulást még az előző osztrák kormány jelentette be, de néhány héttel ezelőtt az új kancellár is bejelentette, hogy fenntartják a korábbi álláspontot, és pert indítanak az Európai Bizottság ellen az állami támogatás engedélyezése miatt.

A bővítés pénzügyeiről a Bizottság és az Orbán-kormány között született megállapodás kimondja, hogy a hogy a tervezett paksi beruházás teljes egészében állami támogatásból valósul meg, a tőkeköltsége magasabb lesz a várható hozamnál, ami a 10 éves építési és a 60 éves üzemelési időtartam alatt ezer milliárd forintos nagyságrendű veszteséget jelent – ezt a veszteséget kell az állami támogatással kompenzálni. Azt is tartalmazza a mindkét fél által aláírt megállapodás, hogy „a nukleáris technológia összetettsége és drágasága miatt” piaci alapon senki sem építene atomerőművet az EU területén, mert nem éri meg – ebből a kiindulópontból kell majd a perben a magyar kormánynak bebizonyítania, hogy a Roszatom-beruházásban létesülő két új atomerőmű állami támogatása nem torzítja a piaci viszonyokat.

A Portfólió idézi Szijjártó Péter külgazdasági minisztert, aki egy hónappal ezelőtt az orosz hírügynökségnek úgy nyilatkozott a paksi bővítésről: "Nem lehet kétséges, hogy minden - beleértve a beruházásokat - a tervnek és a meghatározott határidőknek megfelelőnek valósul meg". Ez – a most induló pertől függetlenül – azért sem valószínű, mert tavaly év végén Süli János Paks-ügyi miniszter ismerte el, hogy a beruházás 16-22 hónapos késésben van.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all