A Political Capital és a Transparency International Magyarország kérései és javaslatai ellenére a kormány évek óta nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút

– áll a két szervezet közös állásfoglalásában. Emlékeztetnek rá: 2013-ban jelezték, ha nem változtatnak az akkor elfogadott kampányfinanszírozási szabályokon, kamupártburjánzás lesz. Az lett. 2015-2016 során tanulmányban, konferencián, nyílt levélben próbálkoztak, mindhiába. A kormány továbbra sem mutatott hajlandóságot annak megakadályozására, hogy élelmes politikai vállalkozók közpénzek milliárdjait nyúlják le. 2017 őszén váratlanul mégis lépett a kormányoldal, és előírta, hogy az 1 százalék alatt teljesítő pártok kötelesek visszafizetni a kampánytámogatást.

Sőt: azt is elrendelte, hogy a pártvezetők személyes vagyonából hajtsák be azt, amit a pártoktól esetleg nem sikerülne visszaszerezni. Már akkor látszott, hogy ez a megoldás, bár elvileg előremutató és tisztítja a választási versengést, a kampányokra jellemző közpénzszivattyút valójában nem zárja el.

A közlemény szerint mára bebizonyosodott, amit már tavaly ősszel is tudni lehetett: a törvényalkotó szükséges, de távolról sem elégséges intézkedést tett a kamupárt-jelenség visszaszorítása érdekében. Mondhatjuk persze, hogy a tavalyi törvénymódosítás nélkül nemcsak a jelenlegi állás szerinti 38 pártnak lenne országos listája, hanem akár sok száznak is. Ez mégsem menti fel a törvényalkotót, hiszen továbbra sem oldotta meg a négy éve közismert problémát – Political Capital és a Transparency International Magyarország. Ha az általuk 2013 óta javasoltak szerint a pártok kizárólag kincstári kártyán férhetnének hozzá a kampánytámogatáshoz, illetve a beszámolási kötelezettségük is az egyéni jelöltekéhez hasonlóan szigorú volna, bizonyosan jóval kevesebben kaptak volna kedvet az üzleti célú politikai kalandorsághoz. A kampányköltések teljes, minden számlára, szerződésre kiterjedő nyilvánossága pedig nemcsak a kamupártokat riasztaná el, de a bejáratott nagypártok gazdálkodásának az átláthatóságát is jelentősen javítaná.

A kormány továbbra is adós a magyarázattal, hogy miért nem alakított ki a kamupártburjánzást ténylegesen gátló szabályozást. A mulasztás következtében a 2014-es után a 2018-as parlamenti képviselőjelölt-állítás történései ismét a legpesszimistább korrupciós várakozásokat igazolják. A kampánykorrupció mértéke idén akár többszörösen meghaladhatja a legutóbbi parlamenti választási kampány során tapasztaltakat.

2014-ben közel 4 milliárd forint került a nemhogy a parlamenti küszöböt, de az egyszázalékos támogatottságot megközelíteni sem képes 14 miniformációhoz. Ezek a pártok valójában nem, vagy csak elenyésző mértékben költöttek kampányra, ezért ez a pénz legjobb esetben is veszendőbe, vagy a kamupártok működtetőinek a magánzsebébe ment. Idén két tucatnál is több kamupártgyanús lista számíthat közpénztámogatásra, a lenyúlható közpénz összege így 7-8 milliárd forint körül alakulhat. És ebben még nincsenek is benne az egyéni jelölteknek kiutalt összegek – jelzi a közlemény.

Több mint kétséges, hogy az államnak sikerül-e akár egyetlen fillért is behajtania majd a törpepártoktól, vagy azok vezetőitől. Arról már nem is beszélve, hogy az állami végrehajtásra elköltött újabb közpénztömegek bizonyosan messze meghaladják a kamupártoktól visszaszerezhető támogatás összegét. A jelöltállítás során elkövetett nyilvánvaló visszaélések is veszélyeztetik a választás tisztaságát. Az ajánlóívek másolásának gyakorlata már 2014-ben is nyílt titok volt, idén pedig gigantikus méreteket ölthetett a választópolgárok személyes adataival való visszaélés. Ez nemcsak a választási eljárás szabályait sérti, de többféle bűncselekményt is megvalósít. A 2018-as választások ezért ugyanúgy nem lesznek tisztességesek, ahogyan a 2014-es voksolás sem volt az.

A jelöltállítási visszaéléseket és a kampánykorrupciót megakadályozni már nem tudja az állam, a jogsértések kivizsgálásának és a felelősök megbüntetésének a kötelezettsége alól azonban nem mentesül. Természetesen az is változatlanul az állam feladata, hogy végre tegye rendbe a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás szabályait – zárja állásfoglalását a Political Capital és a Transparency International Magyarország.

Forrás: Népszava