kedd, december 11, 2018
728x90 EU Imagery

A Microsoft nem cáfolta, hogy a milliárdos állami programbeszerzésben a kormányfő vejének testvérével is tárgyaltak. 

Lázár János minisztériuma írásba adta a Népszavának, hogy nem tud semmiféle, a kormányzat szoftverbeszerzéseit érintő vizsgálatról.  Ugyanakkor a lap hozzájutott egy olyan belső vállalati utasításhoz, amely nem csak az államapparátust is érintő vizsgálat tényéről tartalmaz fontos részleteket, hanem annak méreteiről is.

Az eset a magyar államigazgatás legkiterjedtebb korrupciós ügye lehet, Magyarország azonban sokkal többet veszített a kormányközeli zsebekbe került milliárdoknál. Lázár "tájékozatlansága" azért feltűnő: ő az uniós támogatások felhasználását felügyelő miniszter, a botrányos fejlesztéseket pedig EU-forrásokból finanszírozták, ráadásul az ügy miatt távozott volt Microsoft-vezető most a tárcavezető környezetében dolgozik.  A 2014-ben indult uniós finanszírozási ciklus talán leginkább a jövőbe mutató projektje volt az összesen 1,42 milliárd eurós, nagyjából 450 milliárd forintos Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (Köfop).

A programcsomag egy olyan elektronikus közigazgatásfejlesztési pályát rajzolt föl, amelynek a végén a magyar apparátus az e téren legfejlettebb – azaz a fajlagosan a legolcsóbb, leggyorsabban működő és a polgároknak a legkevesebb adminisztratív terhet illetve fölösleges bosszúságot okozó – észt modellhez zárkózott volna föl. Hogy ebből semmi sem lett, az nagyrészt azon múlott, hogy Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal, és a kettejük szakítása nyomán az óriásprojektre ráengedett Orbán-közeli „újoligarcháknak” a személyes meggazdagodáson és a mohóságon kívül semmilyen elképzelésük sem volt a közigazgatás modernizálásáról, ám az új konstellációban mégis teljes egészében az ő igényeikhez szabták a programot. 

Az ország versenyképességét növelő és az átláthatóság révén a korrupciót csökkentő programból máig szinte semmi nem valósult meg. Egy programelemet azonban kipipálhatott a kormány: irdatlan mennyiségű szoftverlicencet vettek, sokszor a piaci árat jelentősen meghaladó árszinten. Mindez azután történt, hogy a kormány 2012-ben bejelentette: nem hosszabbítja meg a Microsoft rendszereit az oktatásban és a közigazgatásban úgyszólván kötelezővé tevő keretmegállapodást, és az állam átáll a nyílt forrású, jellemzően ingyenes programok használatára.

Az, hogy végül másként alakult, szintén nem volt független az Orbán-Simicska konfliktus nyomán bekövetkezett gazdasági átrendeződéstől. A Microsoftnak sikerült meggyőznie a kormány képviselőit, így a szabad szoftverek használatának kérdése lekerült a napirendről, ráadásul a kormányzati informatikának lett két fontos követe a miniszterelnök közelében: a Tiborcz-testvérpár, a korábban a NAV informatikai igazgatójaként dolgozó Péter, és a kormányfő veje, István személyében. Bár ők a 2014-től kezdődő időszakban semmilyen formális kormányzati tisztséget nem töltöttek be, informátoraink szerint a Köfop-beszerzésekbe bekerülni próbáló nagy informatikai cégek vezetői rendszeresen náluk előszobáztak, előbb az Óbuda Gate-ben, majd a Kálmán Imre utcai Regus-irodaházban – nincs rá magyarázat, hogy miért.

A lap írásban kérdezte meg Szentkuti Gabriellától, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatójától, hogy 2014 óta hány alkalommal és miről tárgyalt Tiborcz Péterrel. A vállalat azt közölte, hogy az ügyvezető 2015 szeptembere óta dolgozik a jelenlegi pozíciójában. A találkozókat nem cáfolva hozzáfűzték: „Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Microsoft nem közöl sem jelenlegi, sem korábbi üzleti partnereire és ügyfeleire vonatkozó információkat”.  Az viszont nehezen vonható kétségbe, hogy a Microsoftnál rendkívül komolyan veszik, és szinte a teljes magyar államigazgatásra kiterjedően vizsgálják a kormányzati szoftverbeszerzések ügyét.

Az amerikai vállalat jogi részlegétől származó irat arra utasítja a cég illetékeseit, hogy őrizzenek meg minden dokumentumot (feljegyzést, levelet stb.), amely a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a NAV, a Magyar Posta Zrt, az ORFK, a Magyar Államkincstár, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és szervezetfejlesztési Intézet, a húsz kormányhivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., az Oktatási Hivatal, két magáncég (az Euro Atlantic Solution és az Insomnia), bármely további tanácsadó, lobbista és alvállalkozó, illetve a Microsoftnak a közszférába eladott szoftverlicencei kapcsán keletkeztek.

Az irat szerint a kézzel írt feljegyzéseket, valamint a fenti relációban született elküldött és törölt (!) e-maileket is meg kell őrizni és rendelkezésre kell bocsátani a vizsgálat során.  Családi kas(s)za, a Tiborcz-testvérek a HCS Experts nevű, a Microsoft-viszonteladóknak beszámlázó cégén keresztül húzhatott hasznot az állami cégek és intézmények irányított és túlárazott szoftverlicenc-beszerzéseiből.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all