Magyarország sok területen sereghajtó a a V4-ek közt
Az örök negyedik – tetszik, nem tetszik, egyre inkább ez a státusa Magyarországnak a visegrádi négyek között. A Kárpát-medencében élnek például Kelet-Közép-Európában a legrövidebb ideig az emberek, itt születik relatíve a legkevesebb gyerek, s szintén e vidéken a legalacsonyabb az egy főre jutó fogyasztás is. A felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók aránya ugyancsak Magyarországon a legkisebb, miközben itt található relatíve a legtöbb gazdaságilag elmaradott térség is az egy főre jutó GDP alapján.
A hét nagy hazai gazdasági régió közül négyben az előállított bruttó hazai termék az uniós átlag felét sem éri el, miközben a volt Csehszlovákia két utódállamában például egyetlen ilyen depressziós térség sem akad – derül ki a visegrádi államok statisztikai hivatalainak múlt héten publikált közös jelentéséből.
Azok a mutatók, amelyek alapján Magyarország mégiscsak listavezetőnek bizonyul Európának e szegletében, nem ritkán negatív „előjelűek”. Budapesten és a magyar vidéken követik el például relatíve a legtöbb öngyilkosságot a V4-ek tagállamai közül, s szintén errefelé a leggyorsabb a népességfogyás üteme is, mert összességében e helyen a legmagasabbak a halálozási mutatók. A visegrádi országokhoz tartozó összesen 34 régió közül ugyancsak nálunk található a legszegényebb. A Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét magában foglaló Észak-Magyarország régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék az uniós átlagnak mindössze a 43 százaléka.
A sok tekintetben sereghajtó Magyarország néhány területen egyik-másik közeli szövetségesénél azért jobban áll. Az országból elvándorlás mértéke Lengyelországban például relatíve magasabb, mint itthon, a foglalkoztatottak aránya pedig Varsóban, sőt Pozsonyban is alacsonyabb, mint Budapesten. A meglehetősen siralmas helyzetben lévő honi egészségügynél pedig még rosszabb állapotok uralkodnak Szlovákiában és lengyel földön: a gyógyászati szektor még kisebb mértékben részesül ugyanis a GDP-ből, mint az itthoni orvoslási ágazat. Olyan statisztikai adat viszont végképp alig akad, amely szerint Magyarország jobban áll valamilyen területen Csehországnál. Az ipari termelés volumenének növekedése tehát szabályt erősítő kivételnek számít: e tekintetben a honi gazdaság teljesítménye a 2010-es évtizedben – némiképp meglepő módon – meghaladja „Bohemia” teljesítményét.
A négy nemzetállam lakóinak objektív életkörülményei mellett a szakértők újabban az emberek közérzetének (élettel való elégedettségének) az alakulását is vizsgálják. A hazai népesség a jelek szerint szubjektíve sem érzi jobban magát annál, mint amire tényleges életkörülményei predesztinálják.
Az OECD 25 európai államra kiterjedt legutolsó (2016-os) kutatása szerint a kontinensen Portugália után Magyarországon a legkevésbé elégedettek életükkel a helyiek. Míg Csehország a szóban forgó tabellán pont a középső, 13. helyen áll (megelőzve például az Egyesült Királyságot, Franciaországot és Olaszországot is), Szlovákia és Lengyelország pedig a 17–18. helyen tanyázik, addig Magyarország a 24. helyen végzett – Görögország és Észtország mögött. Igaz, új keletű versenytársai – Románia és Bulgária – nem szerepelnek az adott OECD-listán.
A V4-tagállamok mérete az EU „felségterületének” egyébként több mint 10 százaléka, s népességük is hasonló mértékben járul hozzá az unió lélekszámához. Az EU gazdasági teljesítményét a visegrádi négyek nemzetgazdaságai együttvéve pedig mintegy 6 százalékkal növelik.
Forrás: HVG