csütörtök, október 18, 2018
728x90 EU Imagery

Bár az oltásellenes hangulat hazánkban lecsengőben van, az iskolai oltóprogram kezdetekor nagy harcot kellett vívni az oltásellenesekkel. Legfőbb érvük, hogy a HPV ritkán okoz rákot, s valóban: csak 10 százalékban vezet méhnyakrákhoz, de „az senkinek nincs a homlokára írva, hogy a 90 százalékba tartozik vagy a 10 százalékba”. A Magyarországon 2014-ben indult oltóprogram eredményei kapcsán az illetékes hivatalt és szakértőt kérdeztünk.

oltas

A nőket érintő egyik leggyakoribb daganatos betegség, a méhnyakrák hátterében csaknem minden esetben a humán papillomavírus, azaz a HPV áll. A HPV több mint száz különböző vírustörzs összefoglaló neve, amelyek közül a kutatások alapján legalább 13 okozhat méhnyakrákot. A problémára létezik egy kiválóan működő megoldás: egy védőoltás, amely a statisztikák szerint annyira hatásos, hogy Ausztráliában, ahol immár több mint egy évtizede működik egy ingyenes iskolai oltóprogram, a legfrissebb előrejelzések szerint pár évtizeden belül teljesen felszámolhatóvá válik a méhnyakrák.

Hazánkban 2014 óta szintén működik egy hasonló program, így utánajártunk, hogy itthon mi a helyzet, mennyire magas a részvételi hajlandóság, és ennek milyen hozadékai lehetnek a jövőben.

MI A HPV ÉS HOGYAN OKOZ RÁKOT?

A HPV nemi úton terjed, és a fertőzésnek nem feltétele a behatolás, a vírus ugyanis bőr-bőr kontaktussal is átkerülhet egyik emberről a másikra, így már az előjáték során is meg lehet fertőződni. A fertőzés veszélye ugyanakkor jelentősen nagyobb azoknál, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot.

A HPV-fertőzés rendkívül elterjedt, az emberek 50–80 százaléka legalább egyszer átesik rajta élete során, többnyire úgy, hogy észre sem veszi. Mivel a szervezet nem „emlékszik” a vírusra, azt egymás után többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is.

A fertőzés a legtöbb esetben nem jár tünetekkel, és egy-két év alatt magától eltűnik. Két vírustörzs (a 16-os és a 18-as) ugyanakkor erősen rákkeltő, és fertőzöttek 10 százalékában tartósan megragad a szervezetben, nagyon magasra növelve a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ezek a vírusok ugyanis megtelepedhetnek a méhnyakon, ahol több éves lappangás után egyszer csak elkezdenek gondokat okozni. Az ilyen HPV-fertőzésnek ugyanakkor már a rák kialakulása előtt is vannak jelei, amelyek a szűrővizsgálatok során felismerhetők. Ezért nagyon fontos rendszeresen méhnyakszűrésre járni, hiszen a korai fázisban a betegség sokkal könnyebben gyógyítható, mint a daganatos állapot kialakulását követően.

Ha ez a felismerés nem történik meg, idővel rosszindulatú tumorsejtek alakulhatnak ki a méhnyak nyálkahártyájában, amelyek az egész szervezetben áttéteket okozhatnak és halálhoz is vezethetnek.

HOGY MŰKÖDIK A VÉDŐOLTÁS?

A méhnyakrák a világon a negyedik, míg hazánkban a 15–44 éves korosztályban a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés a nők körében. Az ÁNTSZ információs oldala szerint Magyarországon 2008 és 2014 között évente átlagosan 1520 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak, és ugyanebben az időszakban, azaz még az oltóprogram indulása előtt átlagban évente 408-an haltak meg méhnyakrák következtében.

A HPV ellen több oltóanyag is forgalomban van, mindegyik a vírustörzsek tisztított fehérjéit tartalmazza, amelyek fertőzést nem képesek kiváltani, arra viszont alkalmasak, hogy felkészítsék a szervezetet a tényleges vírus megjelenésére. A védőoltás alkalmazása után az immunrendszer gyorsabban termel ellenanyagot a fertőzés kialakulásakor, így a kórokozó nem tud elterjedni és megtelepedni a szervezetben, és nem jut el a méhnyakba.

Mivel az oltóanyagok a HPV-fertőzés megelőzésére szolgálnak, meglévő fertőzést vagy a fertőzés következményeit nem képesek gyógyítani. Ezért van az, hogy a védőoltás a fertőzés valószínű megtörténte, azaz a nemi élet megkezdése előtt beadva nyújtja a leghatékonyabb védelmet. Ugyanakkor a szakértők szerint felnőttként is érdemes lehet beadatni a vakcinát, az ugyanis képes megakadályozni az újabb fertőzéseket.

AZ AUSZTRÁL OLTÓPROGRAM

Ausztráliában 2007-ben kezdték el azt az oltóprogramot, amelynek keretében az ottani iskolákban immár 11 éve kaphatnak ingyenesen HPV elleni védőoltást a 12–13 éves lányok, 2013 óta pedig a fiúk is térítésmentesen részesülhetnek a vakcinából. A 19 év alatti lakosság ráadásul szintén jogosult két ingyenes dózisra az oltóanyagból, amely felnőtt korban három, 15 éves kor alatt két oltás után nyújt védettség a méhnyakrákos esetek 99 százalékáért felelős vírusok ellen.

A könnyű hozzáférhetőségnek és az intenzív egészségnevelési törekvéseknek köszönhetően 2016-ban a 15 éves ausztrál lányok 78,6 százaléka, a fiúknak pedig 72,9 százaléka volt beoltva. Az eredmények pedig máris látszanak, hiszen 2005 és 2015 között a 18–24 éves korosztály körében a HPV-fertőzöttség aránya 22,7 %-ról 1,1 %-ra esett vissza.

A beoltottak aránya az utóbbi két év során még tovább növekedett. Mostanra annyian védettek a vírussal szemben, hogy az úgynevezett nyájimmunitás már a nem beoltottakon is érezteti hatását, vagyis ők is sokkal kisebb eséllyel válnak fertőzötté, mondta el a Guardiannek Suzanne Garland, az adatokat részletező tanulmány egyik szerzője.

A MAGYAR HELYZET

Az ausztrál eredmények kapcsán utánajártunk a hazai helyzetnek is, amely az adatok alapján nagyon biztatónak tűnik. Magyarországon az ingyenes oltási programok először települési szinten, önkormányzati támogatásból kezdtek megvalósulni. Majd 2014-ben elkezdődött az országos szintű, ingyenes iskolai oltóprogram is, amelynek keretében a hetedik osztályos, 12–13 éves lányok részesülhetnek a vakcinából.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága által a 24.hu rendelkezésére bocsátott információk alapján nagyon sokan élnek is a lehetőséggel.

A 2014–15. évi kampányban összesen 46 089 fő volt jogosult térítésmentesen HPV elleni védőoltásra, a jogosultak 77 százaléka kérte az oltást, további 5,6 százaléka pedig már korábban megkapta azt. A 2015–16. évi kampány során az átoltottság 74,6%, míg a 2016–17. évi kampányban az átoltottság 75,7% volt” – tudtuk meg az EMMI-től.

Az adatok kapcsán dr. Koiss Róberttel, a Dél-Pesti Centrumkórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának vezetőjével beszélgettünk, aki 2007 óta lobbizott különböző érdekcsoportok nevében, hogy országos szinten támogatottá váljon az oltás.

Azt gondolom, hogy ezek nagyon magas számok. Különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy az adott korosztályban vannak olyanok, akik nem a nemzeti oltóprogram keretében kapták meg az oltást, hanem már korábban be lettek oltva, önkormányzati oltások révén, vagy a szülők voltak tudatosak és alkalmazták az oltást hamarabb. Velük együtt ez a szám a nyolcvan százalékot is meghaladja” – mondta el a 24.hu megkeresésére a szakértő.

A KOCKÁZAT SZINTE NULLÁRA CSÖKKEN

Ezek a számok a gyakorlatban azt jelentik, hogy a lányok ezen korosztályában a méhnyakrák kockázata szinte nullára csökken. Azért csak szinte nullára, mert a betegségnek van egy nagyon kis százaléka, amely nem HPV-fertőzés következménye” – tette hozzá Koiss Róbert.

A sikeres oltóprogram ugyanakkor a szakértő magyarázata szerint a fennmaradó egy százaléknyi méhnyakrákos beteg gyógyulási esélyeit is növelheti, hiszen sokkal nagyobb figyelem fordulhat a nem HPV-okozta esetekre, ha csak őket kell szűrni. Így korábban felismerhető lehet a kór, ami alapvető feltétele a gyógyulásnak.

Azzal kapcsolatban, hogy fiúkat is érdemes lenne-e bevonni az oltóprogramba, ahogy Ausztráliában is történt, Koiss Róbert a következőket mondta el:

Minden gazdasági mutató azt jelezte, hogy ha méhnyakrákot és rák előtti állapotot akarunk megelőzni, akkor a fiúk populációszintű oltása nem jár többlethaszonnal az adott korosztályban lévő lányok magas átoltottságának biztosításához képest.”

A nemzeti oltóprogram szervezői pedig teljesen indokolt módon a populációszintű jelenségekkel foglalkoznak.

Ha azonban az egyéni érdekekről van szó, vagyis hogy saját gyerekének beadassa-e az oltást a szülő, akkor arra a válasz Koiss Róbert elmondása szerint igen. A 16-os vírustörzs ugyanis a férfiaknál is okozhat fejnyaki daganatot, a homoszexuális férfiak esetében pedig a végbélnyílást érintő rákot. Ha viszont a védőoltás bármelyik változatát megkapják a fiúk, ezen betegségek kialakulási esélye minimálisra csökken.

ITTHON KÖNNYŰ OLTÁSELLENESNEK LENNI

Bár az oltásellenes hangulat hazánkban lecsengőben van, a szakértő elmondása szerint az iskolai oltóprogram kezdetekor iszonyatos harcot kellett vívni az oltásellenesekkel.

Nagyon könnyű oltásellenesnek lenni egy olyan országban, ahol nincs mumpsz, nincs kanyaró, nem halnak meg szamárköhögésben gyerekek. Az oltásellenes szülő könnyen mondhatja, hogy minek oltassam be a gyerekemet, amikor ezek a betegségek nincsenek Magyarországon – mondja Koiss Róbert.

De annak, hogy nincsenek, éppen az az oka, hogy kötelező védőoltás van ezen betegségek ellen, vagyis az oltásellenes szülő gyerekét körülvevő gyerekek csaknem mindegyike be van oltva. Így persze nem lesz beteg. Ám vajon ugyanez a szülő abban az országban is oltásellenes lenne, ahol nincsenek védőoltások, és sorra halnak meg a gyerekek az említett betegségekben? – teszi fel a kérdést a szakértő.

A HPV kapcsán fontos érvelésük volt az oltáselleneseknek, hogy ez a vírus ritkán okoz rákot. Amiben teljesen igazuk van, hiszen csak 10 százalékban vezet méhnyakrákhoz. De az senkinek nincs a homlokára írva, hogy 90 százalékba tartozik vagy a 10 százalékba – folytatja Koiss Róbert.

Aki egyébként kollégáival és más tudóscsoportokkal együtt foglalkozik annak kutatásával is, hogyan lehetne előre megmondani, kinél okoz majd rákot a HPV és kiben nem. Ha eljut arra szintre a tudomány, hogy ezt meg lehet állapítani, lehetséges, hogy csak az érintett 10 százalék számára lesz kötelező a védőoltás, a maradék a 90 százaléknál pedig csak ajánlott, mondja a kutató. Nekik azért lesz ajánlott, mert az oltóanyag révén más HPV-okozta állapotok, például a genitális szemölcsök kialakulása is megelőzhető lehet. De egyelőre nem tartunk itt.

A méhnyakrák megelőzése két pilléren nyugszik, szögezi le a szakértő: az elsődleges prevención, vagyis a védőoltás megkapásán, és a szűréseken való részvételen. Amelyek kölcsönösen erősítik is egymást, mert az iskolai oltóprogramon részt vevő lányok felnőttként várhatóan nagyobb hajlandósággal vesznek részt a szűréseken is.

Hogy melyik fajta védőoltást vagy melyik szűrési módszert alkalmazzuk, azok részletkérdések, amelyeken lehet vitatkozni, de nem a legfontosabb tényezők, mondja Koiss Róbert:

Csak akkor tudjuk a méhnyakrákot eltüntetni a Földről, ha magas az átoltottság és magas a szűréseken való részvétel. Ha ez a kettő biztosított, akkor a méhnyakrák múlt lesz.

Forrás: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all