Kifogytak a további rezsicsökkentés forrásai, sőt a tarifák szinten tartására rendelkező állami tartalékoknak is annyi. A fogyasztóknak adható pénzt elnyelte az államkassza. Az Orbán-kabinet 2013-14-es rezsicsökkentéseit követően a nemzetközi olaj- és gázárak felükre-harmadukra estek, ám ezt a kormány nem követte le további ármérsékléssel - kezdi a rezsi alakulásával kapcsolatos cikkét a Népszava. Míg az MFGK nevű állami gáznagykereskedő eladási ára így szinten maradt, a piac összezuhanása okán egyre olcsóbban vásárolt, oldalukon tehát óhatatlan többlethaszon gyűlt fel. Az összeg szakértői számítások szerint 2015-ben 85 milliárd forintra rúgott.

 A kormánypárt 2016-tól ennek elkülönítésére kötelezte az MFGK-t. A cég mérlegének e során 2016-ra 51 milliárd forint jelent meg, a napilap értesülései szerint erre az évre már 82 milliárd forinttal fordultak rá. A kasszát az áprilisi, háztartásonként 12 ezer forintos, egyszeri, gázárkedvezmény valamivel több mint 40 milliárddal apasztotta, ami után a lap ismeretei szerint az MFGK-nak meg kellett fizetnie az adót. Adószakértők számításai szerint ennek nagy részét a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás teszi ki, mivel a 12 ezer forintos számlakedvezmény adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. Ezenfelül a tétel áfáját is állták. Ennek köszönhetően összesen 30 milliárd forinttal hízott az államkassza. Azzal, hogy a Fidesz-KDNP nem vonta ki a gázszámlakedvezményt az adó alól, a mesterségesen magasan tartott rezsi nyomán felgyűlt, a lakosságot illető tartalék jó része csendben átfolyt a költségvetésbe. A kasszában körülbelül tízmilliárd forint maradt.

A tartalékok leapadása a további nemzetközi olaj- és gázárugrások esetén már inkább a rezsiemelés rémét vetíti fel. Ez ugyanakkor a Népszava tudomása szerint nincs napirenden. Az árak ugrását a főleg állami kézben lévő szektornak saját tartalékaiból kell ellentételeznie. Ha pedig ezek kifogynának, akár költségvetési támogatás is szóba kerülhet a rezsi szinten tartása érdekében.

Forrás: Napi.hu