csütörtök, november 15, 2018
728x90 EU Imagery

Nem változtat a kormány a cafetéria felszámvolását eredményező törényen, éppen ezért 2019-ben az érintett dolgozók reálkereset-csökkenéssel számolhatnak.

A munkaadói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek egyaránt forró, de legalábbis mediterrán őszt ígérnek. Mint ismeretes, jövőre megszűnik az adómentes és a kedvező adózású béren kívüli juttatások (cafetéria) nagy része. A kedvezményes, 34,5 százalékos adókulccsal kizárólag a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP -kártya) adózik majd, emellett a bölcsődei, az óvodai és a családi napközis cafetéria marad meg adómentesnek, az összes többi elem után a munkabér esetében szokásos, 15 százalékos adót kell fizetni. Ez összességében majdnem 10 százalékos adóemelést jelent a béren kívüli juttatások eddigi költségeihez képest. Hiába tiltakoztak a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletek a döntés ellen, a kormánypárti többség megszavazta a jogszabály módosítást.

Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter kétséget sem hagyott afelől, hogy senki nem számíthat a jelenlegi rendszer fennmaradására. A kormányzati propaganda szerint a törvénymódosítás mindössze egyszerűsítés, a megszűnő kedvezményeket pedig a cégek kompenzálhatják fizetésemeléssel. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, hiszen például annak a munkavállalónak, aki eddig évi 400 ezer forintot használhatott fel adómentesen lakáshitel támogatásra, ha ezt az összeget bérben kapja meg, akkor a munkavállalónak és a munkaadónak összesen 720-730 ezer forintjába kerülne egy ilyen mértékű juttatás. (Ennek jó esetben legföljebb egy részét adja majd meg a munkáltató.)

A cafetéria megszűnése különösen érzékenyen érinti az energetikai- és a vegyiparban, a gyógyszeriparban dolgozókat, hiszen a béren kívüli juttatás átlagos értéke ezekben az iparágakban eléri a 390 ezer forintot – említette meg a Népszavának Székely Tamás, a a Magyar Vegyipari-, Energiaipari és Rokon szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke. Becslések szerint az a 2 millió magyarországi munkavállaló, aki jelenleg a munkáltatójától valamilyen béren kívüli juttatást kap, átlagosan évi mintegy 90 ezer forinttal kevesebbet vihet majd haza 2019-ben.

A cafetéria kedvezményes adója, illetve adómentessége a költségvetésnek nem okozott igazán jelentős bevételkiesést, hiszen ezeket az elemeket csak itthon használhatja fel a jogosult, itt fogyasztott, itt fizet áfát - emlékeztetett lapunk érdeklődésére Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, aki béren kívüli juttatások jelenlegi rendszerének átalakításával is egyetértett, viszont egészen másképpen valósítaná azt meg. Véleménye szerint jó megoldás lenne az, ha a megmaradó SZÉP-kártya a vendéglátás, a szállás- és a kulturális szolgáltatások mellé a sokakat érintő iskolakezdési támogatást, valamint a hideg élelem vásárlást lehetőségét is felsorakoztatná. Meg kellene őrizni az öngondoskodásra ösztönző nyugdíj-, és egészségbiztosítást is. Szükség lenne a mobilitás elősegítésére, ennek kapcsán a VOSZ főtitkára érthetetlennek nevezte, hogy a támogatási körből a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kimarad a helyi közlekedés, a lakáshitel törlesztéshez való hozzájárulásról, valamint a lakhatási támogatásról nem is beszélve.

Az érdekvédők egyöntetű véleménye az, hogy miközben a dolgozók számára létfontosságú cafetéria elemeket gyakorlatilag megszünteti a kormány, addig a vendéglátás és a szállás kedvezményes lehetősége megmarad. Nehéz másra gondolni, mint hogy ennek az az oka, hogy a kormányfő családi és baráti köre is egyre nagyobb falatokat hasít ki a hazai idegenforgalomból.

A kormány ismét a megosztás politikáját választotta, úgy hogy a vállalkozásokkal viteti el a balhét, hiszen a cafetériáról a végleges döntést a munkaadónak kell meghoznia, vagyis a munkavállaló nem a kormánnyal áll majd szembe, hanem a munkáltatójával – figyelmeztetett Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Ez a döntés ösztönözheti elsősorban a fiatal szakembereket az emigrálásra, és emellett rontja a vállalkozások versenyképességét is. Az nagy kérdés, hogy a kieső cafetéria összegét beépíti–e a bérbe a munkaadó, és felbruttósítja-e azt, vagy a bérfejlesztés terhére emel.

Mindezt annak a 20 ezer vállalkozónak kell majd eldöntenie, akik adnak béren kívüli juttatást a dolgozóiknak. A kormány abból is tőkét kovácsolhat, ha a megszűnő cafetéria összegét legalább részben beépítik a munkaadók a bérekbe, hiszen a statisztikákban ez jelentős béremelésként kommunikálható, miközben az emberek több tízezer forintos veszteséget szenvednek el – jegyezte meg Székely Tamás. A szakszervezeti konföderációk, ágazati szakszervezetek őszre országos tiltakozó akciókról tárgyalnak, hogy rábírják a kormányt a cafetéria szabályozás módosítására. 

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all