csütörtök, október 18, 2018
728x90 EU Imagery

Magyarország alig került közelebb az EU átlagos fejlettségi szintjéhez 2008 és 2016 között.

Bár 2000 és 2016 között az összes európai feltörekvő ország közelíteni tudott a nyugat-európai fejlettségi szinthez, az egyes felzárkózási pályák között nagy eltérések voltak, Magyarország pedig igencsak a sor végén kullogott – írja a Portfolio. Az EKB tanulmánya sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek a gyors és tartós felzárkózáshoz szükségesek, ezek alapján pedig van még mit tenniük a magyar döntéshozóknak, ha a kormányzati célnak megfelelően a 2020-as évek végére érdemben közelebb akarunk kerülni az Európai Unió átlagos életszínvonalához – teszik hozzá.

Az elemzésekből egyebek mellett kiderül, hogy a vizsgált időszakban az EU-ban éves átlagban alig több mint 1 százalékkal nőtt az egy főre jutó PPP GDP, miközben a balti államok, Románia, Bulgária és Albánia rendre 4 százalék feletti növekedést tudott felmutatni ezen a téren, vagyis ők voltak azok, akik a leggyorsabban zárkóztak fel a nyugathoz. A másik oldalon viszont Szlovénia, Horvátország és Magyarország sokkal visszafogottabb ütemben tudott növekedni, vagyis a konvergencia is jóval lassabb volt.

Magyarország esetében az olvasható le, hogy 2008 és 2016 között alig kerültünk közelebb az EU átlagos fejlettségi szintjéhez (2016 végén 70 százalék körül álltunk az egy főre jutó PPP GDP alapján), ami szintén azt igazolja, hogy reformokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy a következő évtizedekben érdemben meg tudjuk közelíteni az EU átlagos fejlettségét.

Magyarország a lassabb felzárkózók közé tartozik, hiszen ahhoz, hogy 2035-re elérhessük az EU átlagos fejlettségét, az egy főre jutó PPP GDP-nek éves átlagban körülbelül 3 százalékkal kellene nőnie, szemben a 2010 és 2016 közötti 2 százalék körüli dinamikával. Ahhoz, hogy már 2030-ra utolérhessük az EU-t, közel 4 százalékos éves átlagos egy főre jutó GDP-növekedésre lenne szükség.

A gyors felzárkózás receptje

– A közepes fejlettségi csapda a termelékenység növelésével kerülhető el, ami kellő mennyiségű beruházás nélkül nem valósítható meg.

– Az igazán sikeres országokban jelentős mértékben javult az intézményi keretrendszer minősége, a kormányzati hatékonyság növelése, a korrupció csökkenése, a jogállamiság erősödése, illetve a szabályozói környezet minőségének javulása egyaránt pozitívan járult hozzá a konvergenciához.

– Fontos szerepet játszott, hogy az adott országban milyen gyorsan valósult meg a mezőgazdaságból más, termelékenyebb ágazatok felé történő munkaerő-átcsoportosítás.

– A sikeres felzárkózók sokat javítottak versenyképességükön. Miközben Magyarország az egyik legnyitottabb ország a külkereskedelem szempontjából, 2004 és 2016 között nem tudta növelni világexporton belüli részesedését, vagyis nem javult a versenyképességünk.

– A termelékenység növeléséhez elengedhetetlen a rendelkezésre álló humántőkével való minél hatékonyabb gazdálkodás, amelynek alapja az oktatás fejlesztése. A tanulmány szerint Magyarország ebben a tekintetben nem áll rosszul, azonban Litvánia és Lettország így is köröket vernek ránk.

– Fontos tényező az innováció.

– Azon térségi országok, amelyekben a magánszektor a válság előtt jelentős adósságtömeget halmozott fel (ilyen volt Magyarország is), a válságot követően durva kiigazításon mentek keresztül, amely évekre visszavetette fejlődésüket.

A Portfolio kiemeli, hogy a magyar gazdaságpolitika az új kormányciklus feladataként a versenyképességi fordulat végrehajtását, vagy legalábbis az ehhez szükséges alapok létrehozását nevezte meg. A felzárkózás feltételeinek megteremtéséhez fontos támpontot jelent a Magyar Nemzeti Bank július 10-én közzétett, 180 pontos javaslatcsomagja, amelyet a Nemzeti Versenyképességi Tanács számára készítettek. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a versenyképesség növelését célzó reformok megvalósítása nélkül Magyarország további felzárkózása nem biztosított, ezzel pedig könnyedén a közepes fejlettség csapdájában ragadhatunk.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all