csütörtök, november 15, 2018
728x90 EU Imagery

Az adótörvények módosításába szép csendben beleszőtték a „pofátlan végkielégítésekről” szóló 2010-es törvény hatályon kívül helyezését is. Ráadásul január 1-re visszamenőleg, vagyis a választások után lecserélt cégvezetőknek nem kell aggódniuk.

Érdekes törvénymódosításra bukkantunk „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról” szóló, már kihirdetett salátatörvényt átböngészve. A terjedelmes módosító csomag 42. szakasza ugyanis kimondja, hogy „hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12/F. §-a” (a törölt rendelkezéseket ráadásul idén január 1-től nem kell alkalmazni).

Ez volt az a jogszabály, amit csak a „pofátlan végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadó” néven ismerhetett meg a közvélemény a 2010-es választásokat követően.

A Fidesz így jellemezte ugyanis a 2 millió forintot meghaladó juttatásokat a munkaviszony megszűnése esetén a köztisztviselői karban és az állami vállalatok dolgozói esetében, amelyeket jellemzően a 2010-es kormányváltás után kellett kifizetni. Természetesen főképp a felsővezetői körben fordult ez elő, de 2 millió forintnál nagyobb végkielégítés egy több évtizedes köztisztviselői pálya eredményeképpen is összejöhetett. Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2010 júniusában, első gazdasági intézkedéscsomagja keretében jelentette be, hogy a kivetik a büntetőadót, hogy a kormány ennek „megteremti az alkotmányos alapjait” is. Utóbbira szükség is volt, hiszen

a jogszabályt az Alkotmánybíróság több körben vizsgálta, és alkotmányellenesnek találta a visszamenőleges hatály miatt, illetve mert ellentétes a jog- és vagyonbiztonsággal.

Az első megsemmisítés után a fideszes parlamenti többség újra elfogadta, illetve az Alkotmánybíróság jogköreit is korlátozta. A törvényt később ennek ellenére többször módosították az Ab döntése után: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették.  A hatályon kívül helyezés előtt a törvény a 75 százalékos különadót is csak abban az esetben írta elő, ha a végkielégítésre jogosult dolgozónak a munkavégzésére a munkáltató a felmondási idő alatt nem tartott igényt. Ha például azonnali hatállyal bocsátották el, vagy egyszerűen csak felmentették a munkavégzés alól, akár több millió forintot is veszíthetett.  

Már nem pofátlan?

A kormány mostani lépése beleillik abba a folyamatba, aminek eredményeképpen egyedi jelleggel az állami vállalatok vezetőinek megszabott 5 millió forintos szintet is elérheti majd egyes vezetők fizetése a kormányfő döntése nyomán. Igaz, erről a tervezetről még nem szavazott a parlament.
A januári visszamenőleges hatály azért érdekes, mert így nem kell a „pofátlansági különadóval” számolnia az olyan állami cégek vezetőinek (a legismertebb Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve Dávid Ilona a MÁV vezérigazgatója), akiket a kormányváltás után bocsájtottak el.
 
Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all