• ha nem játszanak legalább a vállalt arányban magyar zenéket;
• ha nem sugároznak kellő mennyiségű közszolgálati műsorokat (például hírműsorokat);
• ha a reklámblokkok hossza túllépi az előírásokat;
• ha a reklámokat nem választják el a reklám jellegére figyelmeztető szignálokkal a műsoroktól;
• ha nem hangzanak el a kiskorúakra káros tartalmakra vonatkozó figyelmeztetések.

Van, akinek egyetlen baki is végzetes lehet: a Class FM ezen bukott el

A korábban Simicska Lajos nagyvállalkozó tulajdonában lévő, majd 2016 májusában az amerikai Michael McNutthoz került Class FM frekvenciáját 2016 novemberében nem hosszabbította meg a Médiatanács. Jogilag megtehette: a rádiók a frekvenciákat hétéves időtartamra szerezhetik meg, ez egyszer további ötéves időtartamra meghosszabbítható, ha a Médiatanács engedélyezi. Ha a szolgáltatóval szemben a Médiatanács akár csak egyszer is súlyos elmarasztalást hozott, vagy csak enyhe jogsértést követett el, de kétszer is, akkor újra kell pályáznia, és nem jár az automatikus hosszabbítás. A Class FM-et ötször bírságolta a Médiatanács, de a rádió többnyire eredményesen támadta meg ezeket a döntéseket, egyetlen egy eset kivételével: a Sebestyén Balázs vezette Morning Show nem tartotta be a korosztályi besorolást, és ez az egyetlen jogsértés elegendő volt ahhoz, hogy erre hivatkozva ne hosszabbítsák meg a frekvenciát.

A Class FM-nek tehát újra kellett pályáznia, vetélytársa a Hold Reklám Kft volt. Vezetője az Andy Vajna érdekeltségű Rádió 1 korábbi ügyvezetője, Bakai Mátyás; a cég a banki hitelét a Mészáros Lőrinc többségi érdekeltségében lévő MKB Banktól kapta, és POP FM néven pályázott a frekvenciára, miközben Székesfehérváron és Mosonmagyaróváron Vajnával partnerségben, a Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódva üzemeltetett rádiókat. A frekvenciapályázaton a Médiatanács a Hold Reklám javára döntött, a Class FM-et pedig eleve kizárták formai hibákra hivatkozva. A Médiatanács szokatlan gyorsasággal, rögtön az eredményhirdetés után, még a pályázati eredmény megállapításának jogerőssé válása előtt szerződést is kötött a Hold Reklámmal, és néhány napon belül el is kezdték a sugárzást, így a Class FM jogorvoslati kísérlete is hiábavaló volt.

A Class FM az interneten sugározta tovább műsorát, ám néhány hete megszűnt az adás. Emögött az lehet, hogy október végén végrehajtást rendeltek el a Class FM-et működtető Advenio ellen, ami arra utal, hogy a cégnek kiegyenlítetlen tartozása volt. A cég élén is változás volt: a Class FM igazgatóságát visszahívták, és egy bizonyos Elvis Jerome Harrigan lett az új vezérigazgató, akinek a lakcíme a Brit Virgin-szigeteken van, és a National Democratic Party (NDP) színeiben indult 2011-ben a helyi választásokon. Kerestük az ügyben Földes Ádámot, a Class FM-et tulajdonló cég volt vezérigazgatóját is, de nem reagált.

Fotó: Class FM

A Retro Radió bármit kérhetett

A Hold Reklám azt is megtehette, hogy végül nem is a pályázatában szereplő POP FM-ként, hanem Retro Rádió néven kezdte meg a sugárzást, a Médiatanács engedélyével. Pedig Budapesten már volt egy közösségi Retro Rádió, azaz a nevet az ingyenesen használt frekvencián tették előzőleg ismertté a fővárosiak körében, majd ennek a budapesti Retro Rádiónak a műsoraival, műsorvezetőivel indult el az országos frekvencia, míg a fővárosi közösségi rádió Magyar FM névre váltott június 15-én. Ezen a napon, valamennyi zeneszám elhangzása után folyamatosan egy másik médiaszolgáltató, az elvben tőlük független, mondhatni konkurens országos Retro Rádió adására való áthangolásra buzdították a hallgatókat. Olyan reklámszpotokkal tették, amelyek előtt nem hangzott el a reklám kezdetére és végére utaló felhívás.A Magyar FM más szempontból is törvénysértően működött aznap: nem tett eleget közszolgálati feladatainak, nem voltak műsorvezetői megszólalások, nem hangzottak el hírek sem, pedig az ingyenesen kapott frekvencia esetében még szigorúbb szabályok érvényesek.

A Médiahatóság az ügyet firtató kérdésekre az online panasz lehetőségét javasolta: ám a beküldött panaszbeadványaimat elvesztették. Az ismételt panasszal már foglalkoztak ugyan, de postai levélben csak annyit válaszoltak, hogy a testületnek mérlegelési jogköre van, hogy eljárást indít-e, ők pedig úgy döntöttek, nem teszik, és indoklási kötelezettségük ezzel kapcsolatban nincsen. Megjegyezték, hogy nekik a médiaszolgáltató úgy nyilatkozott, hogy a problémás napon, június 15-én költözött. Ennek nyomát nem találtam, de nehezen magyarázható, hogy egy költözés miatt miért kell – reklámelválasztó szignálok nélkül – egy elvben konkurens országos kereskedelmi rádióra való áthangolásra buzdítani a hallgatókat. El tudják képzelni, hogy az Index egy napon át valamely konkurensének használatára buzdít, ha nincs egyébként valamiféle háttéralku, esetleg tiltott tulajdonosi összefonódás az ügyben?

A Magyar FM mögötti cég egy újabb változtatással Zene Rádió Kft.-re változott, és néhány hete az a dr. Szabó Iván ügyvéd irányítja, akinek az ügyvédi irodája a fideszes pécsi önkormányzat jogi képviselőjeként részt vett a Pécsi Vízművek nemzetközi diplomáciai botrányt is kavaró visszavételében, valamint a Magyar Fejlesztési Bank különféle cégfoglaló akcióiban. Szabó Iván a BKV-ügyben is szerepet vállalt a botrányt kirobbantó Balogh Zsolt ügyvédjeként. Szabóra bízta egyébként az orosz állami tulajdonú Roszatom a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos jogi feladatokat is, emellett szintén Szabó jegyzi többek között a Fidesz által létrehozott Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány alapító okiratát. Emellett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek bedolgozva több olyan milliárdos közbeszerzés is Szabó nevéhez köthető, amelyeket a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép nyert el. Az ügyvéd kormányközeli kapcsolatait mutatja az is, hogy korábbi sajtócikkekben megemlítették, hogy az Országos Választási Bizottságban a Fidesz koalíciós partnerének, a KDNP-nek az egyetlen delegáltja is volt.

Egyházi liturgia, kalózkodás, trükkök

Közben a Rádió 1 elkezdte bevenni az országot: az Andy Vajna nevéhez köthető rádió Szegeden, Tihanyban, Békéscsabán, Székesfehérváron, a Velencei-tónál és Pécsen is különös eszközökkel jutott frekvenciához, vagy lépett hálózatba már létező rádiókkal.

Szegeden a 87,9 MHz-en eredetileg közösségi, egyházi rádióként működött, az egyházkerület tulajdonában. 2017 novemberében úgy döntöttek, szóljon a frekvencián inkább Andy Vajna kereskedelmi rádiójának, a Rádió 1-nek a műsora a liturgia helyett. A lépés azért volt igencsak szokatlan, mert a Médiatanács engedélyezte, hogy az addig közösségi rádiót kereskedelmivé alakítsák, amire korábban még sosem volt példa – noha a Médiatanács állítja, „ilyen státuszváltásra korábban több esetben is sor került a jogelőd ORTT gyakorlatában”. Mindenesetre Vajna végre frekvenciához juthatott Szegeden.

Érdekes ellentmondások merültek fel Tihanyban is: egy Life Essence Kft. nevű cég a Vajna-féle Radio Plus Kft.-vel szövetségben, a Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódva továbbítja a kereskedelmi rádió műsorát a Balaton térségében tartózkodók számára. A Médiatanács az idén év elején még maga jelentette be, hogy nem hosszabbítja meg a Life Essence jogosultságát súlyos jogsértések miatt, de mégsem és azóta sem némították el az adót.

Békéscsabán egy több mint két évtizede működő rádió, a Mazán Tamás vezette Interax Kft. által működtetett Rádió 1 Start/Rádió 1 Békéscsaba és az ott dolgozó rádiósok megélhetése került veszélybe 2017-ben, amikor a Médiatanács úgy döntött, hogy az Andy Vajna érdekeltségében lévő Radio Plus Kft.-nek, a budapesti központú Rádió 1 tulajdonosának adja az Interax Kft.-féle Rádió 1 által használt frekvenciát a kiírt pályázaton, nem pedig a frekvencia addigi használójának, az Interax-féle Rádió 1-nek. A békéscsabai rádiósok azonban saját túlélésük érdekében perre vitték a dolgot, és hiába kellett volna kizárni Vajnáékat (nem rendelkeztek a rádiós pályázatoknál kötelező, speciális, célhoz kötött bankszámlával) a déli órákra tervezett döntés előtt, Vajnáék reggel fél 10 tájban egy aznap megnyitott új számlához kapcsolódó igazolást vittek be, a testület elhalasztotta döntését, egy héttel később pedig újra napirendre tűzve a kérdést már Vajnáék nyertek a pályázaton.

Andy Vajna
Fotó: Bődey János

Az eset mégis azzal zárult, hogy az Interax-féle Rádió 1 működhetett tovább, mivel Andy Vajnáék a végén inkább a Csaba Rádió felvásárlásával nyomultak be a városba. A Médiatanács ekkor is engedélyezte, hogy a Csaba Rádió is felvegye a Rádió 1 nevet: így állt elő az a helyzet, hogy két Rádió 1 is működik Békéscsabán, kellemetlen helyzetbe hozva ezzel a régebb óta Rádió 1 néven működő rádiót és összezavarva sok hirdetőt és hallgatót.

Teljes a káosz Székesfehérváron, törvénysértések a Velencei-tónál, összeférhetetlenség Pécsen

Székesfehérváron a Rádió 1 eleinte a Hold Reklám Kft.-n keresztül volt jelen hálózatos partnerként, de ők az országos Retro Rádió megnyerésekor kénytelenek voltak leadni a frekvenciát. Ezután Paál Ákos, Vajna rádiójának műszaki vezetője egy PureDigital nevű cégen keresztül felvásárolta Székesfehérvár leghallgatottabb rádióját, a Fehérvár Rádiót, amelyet ezután a Médiatanácstól megkapott engedély birtokában hálózatba is kötöttek a Rádió 1-gyel. Közben a VLNC FM is kezdeményezte, hogy hadd kapcsolódhasson hálózatba a budapesti Rádió 1-el, miközben a Fehérvár Rádiót működtető cég inkább mégis ki akart lépni a Rádió 1 hálózatból. A Médiatanács gyorsan engedélyezte is mindezt, el is indult a folyamat, amikor egyszer csak mindent elkezdtek visszacsinálni: a VLNC FM meggondolta magát, hogy hadd léphessen ki a Rádió 1 hálózatból, a Fehérvár Rádió pedig kérte a Médiatanácsot, hogy mégis visszaléphessen a Rádió 1 hálózatba. A szövevényes és értelmezhetetlen eset jól mutatja, hogyan lehet dróton rángatni a Médiatanácsot.

A Velence Meleg-hegy rádiós pályázaton ketten maradtak az eredményhirdetésre, az Andy Vajna közeli B&T Kft., amely a volt MTI-elnök, Belénessy Csaba nevén volt, valamint az akkor még Vajnával csatázó Fehérvár Rádió. A Médiatanács pályázati eljárásban a kormányközeli céget, a B&T Kft.-t hozta ki győztesnek, a Fehérvár Rádió azonban bírósághoz fordult, majd megnyerte a pert. A bíróság a Médiatanács eljárását jogszerűtlennek minősítette: a B&T Kft. pályázatában durva hibák voltak – pl. a Rádió 1-gyel akart hálózatba kapcsolódni, de a pályázatban DJ FM-et emlegetett. Az ügy mégis megoldotta magát: a Fehérvár Rádió nem kapta meg a frekvenciát, de az ítélet után még további félévvel elhúzódó eljárás közben kormányközeli tulajdonba került, és a tulajdonosváltás miatt kiesett a két esélyes közül, így mégis a számos hiányosságot tartalmazó B&T Kft. lett a győztes. Még meg sem kezdték a médiaszolgáltatást a Velencei-tónál, de a cég máris gazdát cserélt, és az L. Simon László fideszes képviselő közelében landolt: az új tulajdonos a Tó-feszt Nonprofit Kft., melynek vezetője és többségi tulajdonosa Somossy Eszter, akiről 2014-ben az Átlátszó L. Simon kiadójának közpénzből szépülő kastélya kapcsán írt.

A médiaigazgatási szabályok tiltják, hogy egyazon üzleti körnek több rádiója is legyen ugyanott, a pécsi 101,7 MHz-es rádiós frekvenciapályázaton mégse zárták ki a P1 Rádiót a pályázók közül. Pedig a P1 Rádió cégjegyzék szerinti tulajdonosa, Uhrin Györgyné az édesanyja annak a Fodor-Uhrin Beátának, aki résztulajdonosa az Andy Vajna rádiós hálózatával kapcsolódva működő Mambo Rádió Kft.-nek, amely a pécsi FM 90,6 MHz-en már üzemeltet rádiót Rádió 1 Pécs néven. Uhrin Györgyné tehát a Mambo Rádió többségi tulajdonosának, Fodor Józsefnek, a szakmában sokak által csak Fodiként emlegetett rádiós vezetőnek az anyósa, még ha ezt a pályázatban adminisztrációs hibaként igyekeztek is eltitkolni. A P1 Rádió 101,7 Gold Rádió néven idén augusztus 2-án a történtek ellenére médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett Pécsett és körzetében.

Nem számít az információszabadságról szóló törvény sem

A rádiós frekvenciapályázatok többségét nem is lehet megtekinteni: amikor több ilyen pályázatot is hiába próbáltam megtekinteni a hatóságnál, a testület ezt megakadályozta, majd a Péterfalvy Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) tizenegyszeresen is elmarasztalta a Médiatanácsot az információszabadsághoz fűződő jogaim megsértése miatt. A NAIH felszólította a grémiumot, hogy mutassa meg a kért oldalakat, de erre még ezután sem került sor. Az ügy azóta már a bíróságon van, tekintettel arra, hogy a frekvenciák értékes közvagyonnak minősülnek, így ezen adatok közérdekű adatnak minősülnek.

Borítókép: Andy Vajna Fotó: MTI / Komka Péter

Forrás: Index