hétfő, december 17, 2018
728x90 EU Imagery

Olyan sebeket ejt a kormány az MTA gazdálkodásán, amelyek nem gyors halált hoznak, hanem lassú elmúlást. Tárgyalástechnikai megoldások a NER-ben. Bizonytalanságot és feszült helyzetet teremtett az Akadémia kutatóintézeteinél a kormány azzal, hogy belengette a dologi kiadások finanszírozásának megvonását. Bár ez egyelőre nem lehetetleníti el a kutatómunkát, a helyzet gyorsan változhat, és óriási fenyegetést jelent, hogy nem lehet előre tervezni. Kétségessé válik például egy-egy kötet kiadása, egy konferencia megszervezése, vagy épp egy külföldi tanulmányút előkészítése - így vont mérleget a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatóintézetének munkatársa tegnap, egy nappal azután, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter világossá tette: forráselvonással gyakorolna nyomást az intézmény vezetésére a finanszírozás központosítása miatt kirobbant vitában.

Ha a szaktárca beváltja fenyegetését, akkor a következő negyedévben mintegy kétmilliárd forinttól esne el a 10 kutatóközpontból – ezeken belül 39 kutatóintézetből – és 5 önálló kutatóintézetből álló hálózat. Mint azt az egyik intézet vezetője elmondta, eddig mindig november közepéig megkapták az értesítést arról, hogy a következő évben mekkora költségvetésből gazdálkodhatnak. Ez alapvetően két fő összegből állt össze: az Akadémián keresztül kapott költségvetési támogatásból, és a kötelező saját bevételből. Ez utóbbi jobbára a tudományos pályázati forrásokat jelenti.

Az állami támogatás fedezné elvileg a munkabéreket, a dologi kiadásokat és a fejlesztéseket is, ám a legtöbb intézetben épp csak a fizetésekre futja ebből a keretből. A hiányt a pályázatok révén pótolhatták eddig. A pályázati pénzeket ugyan csak a megadott célokra lehet használni, de majd minden támogatásban van a költségekre elkülönítve egy úgynevezett rezsihányad. Sok helyen ebből tudják fizetni a gázt, a villanyt, az internetet. Vagyis az intézetek anyagi biztonsága már most is nagyon „törékeny”. Ha pedig az állam valóban elvon abból a keretből, amelyben a dologi kiadásokra szánt összeget is szerepelteti, akkor könnyen összeomolhat egy-egy intézet gazdálkodása.

Már december van, és még mindig nem kaptunk levelet arról, hogy jövőre mennyi pénzből gazdálkodhatunk – fogalmazott az intézetvezető, aki a munkahelyi hangulatról szólva megjegyezte: – Most még kevés biztosat tudni, ezért megpróbálunk úgy tenni, mintha minden rendben lenne.  Mindezt Szűcs Zoltán Gábor, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa is megerősítette lapunknak. Mint mondta, noha a vezetés próbálja csillapítani a kedélyeket, a kollégái egyre bizonytalanabbak. – Egy egyszerű, „hétköznapi” kutató szempontjából azt tudom mondani: fogalmunk sincs, mi fog történni. Többen már most egyéni túlélési stratégiák kidolgozásával vannak elfoglalva, a karrierváltástól a külföldi munkavállalásig sok minden szóba került már. Dolgozunk, de az állandó bizonytalanság és stresszhelyzet a munka rovására megy.

Szűcs szerint az MTA felelősen gazdálkodó intézmény, így vannak megtakarítások, amikből néhány hónapig fedezni tudnák rezsiköltségeket, ám ez a tartalékok felélését jelentené. – A humán és társadalomtudományoknál viszonylag alacsonyabbak a dologi kiadások, de a természettudományok esetében már nem ez a helyzet, ott nem lehet bohóckodni – mondta.

Erre figyelmeztetett Padisák Judit biológus professzor, az MTA doktora, a legelismertebb európai tudósokat tömörítő Academia Europaea tagja is. – Egy természettudományos kutatóintézet havi költségei több millió forintra rúgnak, vannak olyan berendezések, amiket folyamatosan működtetni kell, rövid időre sem lehet lekapcsolni azokat spórolás miatt. Máskülönben percek alatt milliós értékek mennének tönkre. Kertész János Széchenyi-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az Akadémia Műszaki Fizikai Kutatóintézetének korábbi munkatársa is úgy nyilatkozott a Népszavának: az alapellátás egyebek mellett azt biztosítja, hogy a kutatásokhoz használt gépek, kísérleti eszközök folyamatosan működhessenek. Szerinte az alapellátás felfüggesztése a pályázati projektek sikerét is veszélyezteti, hiszen az adott kutatóintézet igazgatójának a pályázat benyújtásakor vállalnia kell, hogy biztosítja a kutatáshoz szükséges – működőképes állapotban lévő – infrastruktúrát.

Padisák Judit fanyar humorral annyit tett még hozzá: ha az akadémikusok focicsapatot alapítanának, talán állami támogatásból is több jutna nekik.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all