Szakszervezetek szerveztek tüntetést szombatra a túlóratörvény ellen az Alkotmány utcába.

Az esemény szervezői szerint tízezren is lehettek, helyszíni tudósítónk szerint több ezren voltak, a tömeg a Szemere utcáig ért. A szakszervezeti felszólalók egyöntetűen elutasítják a túlóratörvényt, és azt is mondják, ők nem tüntetni akarnak, hanem párbeszédet és élhető béreket. Hétfőtől pedig országos útlezárásokat ígérnek.

A szakszervezeti beszédek végén a tömeg megpróbált előrenyomulni a Kossuth térre, rendőri sorfal állta útjukat, így kisebb tülekedés alakult ki. A tüntetők aztán benyomultak a térre a parlament épületéhez. Délután kettőre nagyjából 100-200 ember maradt, ők farkasszemet néznek a lépcsőkön dupla sorfalban álló rendőrökkel. Időnként felhangzott a „Bűnözőket védtek" skandálás, de aztán fél három körül szétszéledt a tömeg.

Mindenre van pénz, csak a bérünkre nincs

A tüntetésen több szakszervezet is felszólalt. Elsőként Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke beszélt, aki úgy köszöntötte a részvevőket: „Szevasztok, dolgozó magyarok!" Magyarországon mi cipeljük a hátunkon a legnagyobb terhet, cserébe ezért Európa legkisebb bérét kapjuk. Közben elvették a magánnyugdíjat, cafeteriát, most pedig még több munkára, rabszolgamunkára kötelezik a magyart. Persze, önkéntesen. Ebben az országban mindenre van pénz, csak a bérünkre nincs.

A szakszervezeti szövetség elnökének célja 2019 januárjától kétszámjegyű béremelés és a cafeteria visszaállítása. Azt is mondta,  HÉTFŐTŐL ORSZÁGOS ÚTLEZÁRÁSOKAT SZERVEZNEK, és arra kérte a tüntető tömeget, hogy minél többen vegyenek ebben részt.

Dr. Szilágyi József, a LIGA Szakszervezetek társelnöke és EVDSZ elnöke beszédében felrótta a kormánynak, hogy „mégis hogy képzelik, hogy a dolgozó emberek és családjának életéről szóló törvényt képviselői indítványként hozzák meg, kikerülve ezzel minden egyeztetést?

Értsék meg a gazdasági és politikai vezetők: nem vagyunk robotok! Senki nem halhat meg rossz jogi normák, vagy a hiányuk miatt. Mi nem tüntetni akarunk, hanem párbeszédet, megfelelő életet, élhető béreket!

A Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Mezei Tibor beszédében azt mondta, „ez a törvény növeli a munkaterheket, de csökkenti a munkahely biztonságát. Növeli a munkaidőt, csökkenti az éves szabadságot. A rabszolgatörvénynek pusztulnia kell!" 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Székely Tamás szólalt fel utoljára. Hatalmas gépek között, halálos vegyszerekkel, üvöltöző zajjal, hűtőkamrák hidege mellett is termelni kell. Télen, nyáron, ünnepnap a gép forog. A mi kollégáink betegségben élnek, és korán halnak meg. Nem úgy, mint a közpénzen, benzinkártyákkal tankoló, luxusautókkal parkoló politikus urak. Itt tüntetnek velünk az Audi kiváló dolgozói. Ők gyártják azt az autót, amiből nem hajlandó kiszállni a politikus, hogy szóba álljon velünk, dolgozókkal.

A beszédek végén a szervezők arra kérték a résztvevőket, hogy vonuljanak el békésen, a tömeg egy része viszont megpróbált előrenyomulni a Kossuth térre és a Parlamenthez, a rendőrök csoportosan rohantak sorfalat tartani, és senkit nem engedtek beljebb. A tömeg a villamossíneken állva „Orbán, gyere ki, vár a tömeg idekint" skandálással válaszolt. „Itt van a Gruevszki, azt féltitek?", kiabált valaki. Az ezres tömeg végül félórás dulakodás után áttörte a sorfalat, a rendőrök hátraszorultak a Parlament lépcsőjére.

Elfogadhatatlannak tartják a túlóratörvényt

Az Országgyűlés akár már a jövő héten elfogadhatja a munka törvénykönyvének módosítását, ami jelentősen megváltoztatja, hogy a munkáltatók mennyit dolgoztathatják a dolgozóikat, mennyi túlórát várhatnak el tőlük, és ezt hogyan számolják el.

Jelenleg a Munka törvénykönyve azt mondja, hogy naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ami kollektív szerződés alapján legfeljebb háromszáz órára növelhető. Ezt végül úgy módosítanák, hogy általános szabályként marad a 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra, de a munkáltató és a munkavállaló külön, írásbeli megállapodása esetén ez lehet 400 óra is. A 3 éves munkaidőkeret maradt a javaslatban, eszerint 3 éven belül is elég elszámolni és kifizetni a túlórákat.

A módosítást elfogadhatatlannak tartják a szakszervezetek, a kormány szerintük csak a multinacionális cégeknek akarja kiszolgáltatni a magyar dolgozókat (azt a Fidesz vezető politikusai sem tagadják , hogy a multiknak kedveznének a törvénnyel), miközben családok szakadnak szét a túlóra miatt, vélik.

Forrás: Index