A túlóratörvény csak a szikra volt

Egy ügy, ami egységbe kovácsolta a parlamenti ellenzéket és az utcán tüntető tömegeket.

De a tüntetőket nem a rabszolgatörvény vitte utcára, hanem az előző kilenc év. Kérdés, mit érhetnek el a Fidesz-kormánnyal szemben.
Szerdán, csütörtökön és pénteken is tüntetés volt Budapesten a rabszolgatörvény, de sokkal inkább a Fidesz és Orbán Viktor ellen. A mostani tüntetéshullám (vasárnap is lesz demonstráció) újdonsága az eddigiekhez képest, hogy a tüntetők és a rendőrök is erőszakosak, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerében eddig nem volt jellemző.

tuloratorv1
Fotó: hvg.hu
Az agresszió – hiába az elégedetlenség a rendszer ellen –, nem volt dekódolva a megmozdulásokba. Ha a rendőröket a továbbiakban is az erőszakos hozzáállás jellemzi, hamar népszerűtlenek lesznek, de ez a tüntetőkre is igaz. Amikor a CEU bejelentette, ellehetetlenítette működésüket a kormány, ezért Bécsbe költöznek, mindössze néhány tíz ember tüntetett az utcákon, most pedig ezrek, Rendkívüli helyzetekben – mint amilyen a mostani is – ok rengeteg van a tüntetésre, de mindig kell egy szikra – ez a CEU-nál nem volt. A tömeg nem a rabszolgatörvény ellen tüntet, az eddigi, folyamatos elégedetlenség és csalódottság tört a felszínre. Fontos látni, hogy amíg eddig a parlamenti ellenzék tehetetlen volt a Fidesszel szemben, addig most – ugyan a törvény elfogadását nem sikerült megakadályozni – sikerült olyan akcióval előrukkolni, ami a parlamenten kívüli erőket is tettekre sarkallta. „Ráadásul a rabszolgatörvény egy olyan név, ami egységbe forrasztotta az ellenzéket, a tüntetőket és a civil szervezeteket is ebben az ügyben. A Fidesz el akarta hallgattatni a parlamenti ellenzékét, amire reagál a tömeg.”

Be kell mondanom a kamerába a nevemet, ha a rendőr kérdezi?

A szerda esti tüntetés végén a Dob utcánál is csak úgy engedték szabadon a tüntetésen részt vevőket, ha kamerába mondták a nevüket. Kollégánkkal is ez történt. A TASZ szerint erre semmi joga nincs a rendőrségnek, az Adatvédelmi hatóság elnöke szerint viszont nem aggályos, ami történt.

A Republikon Intézet felmérése szerint, lakosság csaknem kétharmada hallott már az elmúlt hetek egyik legnagyobb port kavaró kezdeményezéséről, melynek lényege, hogy évi 250-ről 400-ra emelné az elrendelhető túlórák számát, valamint három évre bővítené ki a munkaidőkeretet. Mindössze a megkérdezettek 37 százalék válaszolta azt, hogy nem találkozott még a javaslattal. Összességében elmondható, hogy még a kormánypárti szavazók 63 százaléka is elutasítja a javaslatban foglaltalak, miközben a Jobbik szavazóinak 94, a baloldali, liberális szavazóknak pedig 95 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne jó ötlet bevezetni a változtatásokat.

Fotó: Fülöp Máté
Nagy kérdés, hogy mi lesz a tüntetéssorozat vége. Az áprilisi országgyűlési választások és a harmadik Fidesz-kétharmad után is volt több, még a mostaninál is nagyobb tüntetés, de a megmozdulások elhaltak, az ott megismert szereplők is eltűntek, visszahúzódtak. A mostani demonstrációk esetében is az a legnagyobb veszély, hogy lecseng az egész, de erre most kisebb az esély, mint a folytatásra, ugyanis intézményes szereplők – pártok, politikusok, szervezetek – is jelen vannak. Elképzelhető, hogy politikusok dolgoznak és egyeztetnek a háttérben a folytatásról. Felvetődik a kérdés, hogy a tüntetések hatására meghátrál-e a kormány, sikert ér-e el az ellenzék, adott esetben visszavonják-e a túlóratörvényt. Az elemző szerint már a parlamenti botrány előtt lett volna lehetősége a Fidesznek, hogy korrigálja a jogszabályt, miután azt változatlan formában fogadta el a Fidesz-többség, csekély az esély arra, hogy visszakozna a kormánypárt. Sokan már párhuzamot vonnak a 2006-os őszi események és a mostani demonstráció között. Akkor a Fidesz szimpatizánsai voltak az utcán és a baloldali-liberális kormány ellen tüntettek.

Most „körbeért a dolog”, ahogy az elemző mondja, ráadásul veszélyben a Fidesz nimbusza, hogy ők 2006 örökösei, az abból az élményből táplálkozó politikai erő. 2006 óta új ellenzék született, Donáth Annával és Tordai Bencével szemben hatástalan az, hogy ők a 2006-os szemkilövetők, ugyanis nem igaz. A Fidesz a saját csapdájába esett.

Forrás: HVG