A miniszter dönti el, ki lesz a bíró

Áder János csak a munka törvénykönyvének módosításáról, vagyis a túlóratörvényről adott ki külön elnöki nyilatkozatot.

Bár nem tért ki más jogszabály aláírására, érdemes megemlékezni a mindenkit érintő hatása miatt arról, hogy a köztársasági elnök a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényt is szignálta. Méghozzá előbb, mint a túlóratörvényt. Ezt az új időszámítást jelentő és bátran történelminek nevezhető jogszabályt szintén az idei utolsó, botrányossá vált parlamenti ülésen fogadta el a Fidesz–KDNP-s kétharmad.

A parlamenti képviselők hangos szirénaszó közben döntöttek a közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. A kétharmados többséget igénylő részeket 131 igen, 2 nem, tartózkodás nélkül, az egyszerű többséget igénylő részeket 130 igen, 3 nem szavazattal fogadták el.

Leegyszerűsítve arról van szó, hogy míg eddig a rendes bíróságoknál lehetett pert indítani egy vitatott hatósági vagy önkormányzati döntéssel szemben, ezentúl erre egy külön bírósági rendszer lesz.

AZ ÚJ KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOKON DÖNTENEK MAJD PÉLDÁUL ADÓÜGYEKBEN, ÉPÍTÉSI ÜGYEKBEN, ÉS ITT MONDJÁK KI A VÉGSŐ SZÓT A TÜNTETÉSEKRŐL, SZTRÁJKOKRÓL, VÁLASZTÁSI ÜGYEKRŐL, KÖZÉRDEKŰ ADATOK KIADÁSÁRÓL.

Vagyis a politikailag kényesnek számító ügyek mind ehhez a szervezethez kerülnek. Hiszen az államigazgatáshoz kapcsolódó kérdések is itt dőlnek majd el. A rendszer nem új a magyar jogtörténetben, 1949-ig létezett a külön közigazgatási bíráskodás, amíg a kommunista rezsim meg nem szüntette. Abban a rendszerben ugyanis nyilván teljesen értelmetlenné vált a jogorvoslati kérelem a kormányzó hatalom döntéseivel szemben.

Mivel a politikailag kényes ügyek itt dőlnek el, nagyon nem mindegy, hogy az ítélkező bírók mennyire függetlenek a kormányzó hatalomtól. Éppen emiatt érte sok kritika a Trócsányi László által benyújtott javaslatot. Az ellenzék azt kritizálta, hogy a jogvédelem szintje alacsonyabb lesz, hiszen egy kormánytól független hatalmi ágat – a közigazgatási bíráskodást – most a végrehajtói hatalom ellenőrzése alá vonnak. A most megszavazott törvény szerint ugyanis a miniszter dönt végső soron arról, kik kerülnek a közigazgatási bíróságokra.

Trócsányi erre korábban azt mondta, hogy a jogszabály tele van garanciákkal, amelyek éppen a miniszer jogosítványait korlátozzák. Ilyen például az ügyelosztási rend (vagyis hogy melyik bíróhoz melyik ügy eldöntése kerül), amelybe nem szólhat bele a mindenkori miniszter, ezt szigorúan a bírósági vezetők határozzák meg. Ott pedig minimális lesz szerinte a miniszter mozgástere, hogy ki lehet közigazgatási bíró. Már csak megszűrt lista kerül a miniszter elé, ahol a jelöltek között minimális a differencia. Emellett nyilvános lesz a meghallgatás, a miniszternek pedig indokolási kötelezettsége van.

Patyi András lesz a közigazgatási főbíró?

A törvény 2020-tól lép hatályba. Trócsányi László éppen ezért nevezte 2019-et az átmenet évének nevezte. Kiderült az is a Kúria évzáróján, miért lehetett volna elítélni a migránsok után rugó László Petrát. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét. A szivárgó hírek szerint erre a posztra Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati egyetem, illetve a Nemzeti Választási Bizottság korábbi vezetője a legesélyesebb. Ő most a Kúrián ítélkezik. A Kúria mostani elnöke, Darák Péter szintén közigazgatási bíró, de ő múlt héten kitért a válasz elől, hogy a mandátuma lejárta után a közigazgatási felsőbíróságon folytatja-e.

A nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.  2018. április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A miniszter szerint a tervezett bírósági szervezeti és közigazgatási eljárási változások miatt kétséges, hogy a szervezet kizárólag az átvett bírókkal működképes lesz. Ennek érdekében még a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása előtt 2019. június 15-ig a betöltetlen álláshelyek felére pályázatot írnak ki. A most aláírt törvény alapján feláll a Közigazgatási Felsőbíróság is, amelynek székhelye Esztergomban lesz.

Forrás: Index