„Az MTA nem épület, meg állami pénz, hanem a kutatók által létrehozott érték"

Soha nem volt még olyan dolgozói fórum a Magyar Tudományos Akadémia fennállása óta, mint amit csütörtök délelőtt tartottak a Humán Tudományok Kutatóházában.  Egy munkatárs szerint akkora feszültség van a dolgozókban, amit ezzel is próbál csökkenteni az intézmény. Ők ugyanis úgy élik meg, nem kezelik őket felnőtt, tudományos munkát végző emberként, mert alig tudnak valami konkrétumot arról, hogy mi történik a munkahelyükkel

A fórumon részt vettek a szakszervezetek, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai. A felkért hozzászólók a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) elnöke, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) elnöke, és az MTA doktoraiból és akadémikusaiból álló Stádium 28 ügyvivője volt.

Múlt héten Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere Lovász László, az MTA elnöke megkerülésével arról tájékoztatta a kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek vezetőit, hogy az MTA kutatóintézetei már áprilistól projektalapú működésre állnak át. A tervek szerint nem alapfinanszírozást kapnak az intézetek, hanem témakiírásokra kell jelentkezniük. Nyertes pályázat esetén az elnyert összeg 60 százaléka lenne fordítható kutatásra és a kutatók bérére, a fennmaradó 40 százalék maradna általános költségekre, a rezsire. A pályázatok viszont nyitottak lesznek azon egyetemek és a kormány által a közelmúltban létesített intézmények számára is, amelyek megkapják az alaptámogatást.

mta ceu palkovics lovász fit 800x10000

Palkovics László és Lovász László
Fotó: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamás

A fórum résztvevői elfogadtak egy nyilatkozatot, hogy a nyilvánosság lássa, van egy értékes intézményi hálózat, amely értékeket termel.

– Az ott összegyűlt emberek nem az összes kutató nevében beszéltek, de azt képviselték, hogy a kutatók nézőpontja jelenjen meg. Mert az MTA nem épület, meg infrastruktúra, meg állami pénz, hanem a kutatók és a dolgozók által létrehozott érték

– mondta egy résztvevő.

Nyilatkozatukban kérik a korábbi finanszírozási rendszer fenntartását, amelynek meghatározó része az alapműködést szolgáló normatív állami támogatás. Indoklásuk szerint ugyanis a kutatóhálózat működtetése nem lehetséges pályázati jellegű konstrukciókon keresztül. A pályázati úton elnyert támogatások a normatív állami támogatást nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik.

Azt is kérik, hogy a szakmai felügyelet maradjon az MTA-nál, és a kutatói munkának csak a kutatóközpontok és intézetek által korábban felállított és nemzetközi tudományos sztenderdekhez igazított teljesítményértékelésnek kelljen megfelelnie. Emellett kérik a jelenlegi és érvényes munkaviszonyok fenntartását.

mta

Fotó: Bíró Veronika

A pályázatokról egyelőre annyit lehet tudni, hogy azokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fogja kiírni. A témákról már kering egy tervezet, egy forrásunk erről azt mondta, hogy 4-5 tématerület lesz, a társadalomtudományok például a kultúra és család tématerület alá kerülnek. Hozzátette, hogy a politikatudomány sok mindenről szól, de például családról és kultúráról kevésbé.

– Már látszik, hogy a tématerületeket a jobboldali, konzervatív szemlélet alapján állították össze, és kifejezetten azoknak a mostanában létrehozott alternatív szervezeteknek kedveznek, amelyeket a kormány állított fel. Mintha egy az egyben rájuk szabták volna. Ez az akadémia szféra teljes leépítése

– jegyezte meg.

Egy másik forrásunk szerint a tervezetben szereplő felhívások nem valós témák.

– Teljesen körvonalazatlan, nagyon elvont célokra kell beadni, gyakorlatilag vakon pályázatokat. A pályázatoknak nagyon sok mindent nem kell tartalmazniuk, azon kívül, hogy bele kell írni, mint amit most az átvilágításba. Ilyen körülmények között ez nem egy valódi pályázat, csak innentől kezdve kérni kell szépen

– állapította meg.

A kutató elmondása alapján az is gond, hogy a kutatóközpontoknak teljesen eltérő intézményi struktúrája és intézményi érdekei vannak. Ami az egyiknek tragédia, az a másiknak előny.

– A történészeknek az katasztrófa, ha átláthatatlan rendszerben versenyezniük kell például a Veritas Történetkutató Intézettel. Ez viszont a csillagászokat nem érinti, mert nincs olyan intézmény, ami versenyezhet velük. A természettudósokat is érinti viszont az, hogy kiveszik alólunk az alapfinanszírozást. Ez egy hatalmas probléma, mert teljesen követhetetlenné válik a rendszer – tette hozzá.

Úgy véli, hogy rettenetesen sok az ellentmondó érdek. Véleménye szerint a bölcsészek abban bízhatnak, hogy ők nemzeti tudományok, mögöttük van valamiféle ideológiai alátámasztás. A természettudósok számíthatnak arra, hogy ők ideológiailag veszélytelenek, míg a társadalomtudósok és közgazdászok egyértelműen meg vannak bélyegezve. Ezért ahogy mondja, a humán területeken lényegesen nagyobb most a riadalom.

Az a benyomása ugyanakkor, hogy a minisztérium teljesen felkészületlen.

– Az a finanszírozási rendszer, amit kitaláltak, józan paraszti ésszel is érthetetlen, és bármelyik EU-s tagállamban alkotmányellenes lenne, hiszen az első hónapok működésének finanszírozása már elnyert pályázati összegek terhére történik

– mondta.

Az ITM ugyanis arra buzdította Lovász Lászlóékat, hogy finanszírozzák elő azokat a költségeket, amikre még nem kapták meg a támogatást. Pedig az MTA nem költheti például villanyszámlára az ösztöndíjakat, mert azzal költségvetési csalást követne el.

– Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a dologi kiadásaink visszatartásának nincsen semmilyen racionális magyarázata. Ezt politikai zsaroláson kívül nem lehet mással megindokolni

– jegyezte meg forrásunk.

Egy kutató szerint nincs a magyar tudomány és felsőoktatás területén még egy intézmény, ahol alapfinanszírozás nem létezik, az MTA lesz az egyetlen. Hiába emlegeti mintának a tárca a német mintát és a Max Planck Intézetet, mégiscsak a magyar valóságról van szó, a kormány lényegében egy kegyként kifizetett, bármikor visszavonható finanszírozási rendszert akar bevezetni. Ez pedig nagyon messze van bármilyen átláthatóságtól, társadalmi hasznosságtól, teljesítményelvtől.

Forrás: 168 óra