A törvények betartása nem választás kérdése, üzente Handó Tündének a bírói tanács

Az Országos Bírói Tanács közzétett egy jelentést, amiben előzményekkel és törvényi környezettel együtt sorolták fel dr. Handó Tündének, az Országos Bírói Hivatal elnökének szabálytalan, számukra elfogadhatatlan gyakorlatait. Friss közleményében a bírói tanács azt írja, "2019. február 6. napján az Országos Bírói Tanács az utóvizsgálati jelentés alapján megállapította, hogy dr. Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget. Ennek eredményeképpen – többek között –közel húsz bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve, ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, illetve a világosan megfogalmazott aggályok ellenére az OBH elnöke nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét.

AZZAL PEDIG, HOGY DR. HANDÓ TÜNDE MÁR TÖBB MINT FÉL ÉVE „NEM LÉTEZŐNEK” TEKINTI AZ ŐT FELÜGYELŐ BÍRÓI TESTÜLETET, ÉS SAJÁT HATÁSKÖREIT ALKOTMÁNYOS ELLENŐRZÉS NÉLKÜL GYAKOROLJA, SZEMBEHELYEZKEDETT AZ ALAPTÖRVÉNYBEN MEGFOGALMAZOTT KONTROLLÁLT HATALOMGYAKORLÁS ELVÉNEK JOGALKOTÓI SZÁNDÉKÁVAL."

Azt írták, Handó jelezte, hogy a bírói tanács részletes jelentéséhez észrevételeket tenne. "Az OBT erre 2019. február 22. napjáig adott póthatáridőt azzal a felhívással, hogy amennyiben érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket" - írják.

"A TÖRVÉNYEK BETARTÁSA ÉS BETARTATÁSA NEM VÁLASZTÁS KÉRDÉSE, HANEM ALKOTMÁNYOS KÖTELESSÉG A KÖZHATALOM GYAKORLÓI SZÁMÁRA."

- hívják fel a figyelmet. Rövid előzmény után a cikk végén néhány pontot, megállapítást kiemeltünk a bírói tanács jelentéséből.

A sorosozásig eljutó vita

A Fidesz a 2010-es kormányváltás után tovább centralizálta a bíróságok igazgatási rendszerét, és példátlan hatalmat adott a szervezeti ügyekben döntő csúcsszerv, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, a 2011-ben megválasztott Handó Tündének, aki nem mellesleg Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. Bár a központosított működés továbbra is komoly veszélyeket jelentett, a bírói maradt lényegében az egyetlen olyan hatalmi ág, amit a nyomás ellenére nem sikerült teljesen bedarálni.

A bíróságok központosított igazgatása, Handó valódi, intézményi ellensúly nélküli hatalma azonban továbbra is magában hordozta a lehetőséget, hogy sérüljön a bíróságok függetlensége, az eljárások tisztessége, különösen mert a bírák – leginkább az előmenetelük szempontjából – függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől.

A kormány 2017-ben megint hozzányúlt a bíróságokhoz: a szaktárca átírta a bírói pályázatok értékelésének szabályait, így jóval könnyebben lehetnek bírók a közigazgatási tisztviselők, közülük is leginkább a középvezetők, akik között az elmúlt évek változásai és kontraszelekciója miatt sok a fideszes káder. A bíróságok felhígításáról ebben a cikkben írt az Index részletesen.

A dolog viszont eljutott egy olyan szintre, ahol az OBH vezetőjét beperelte egy bíró, amiért szerinte a bírósági vezetők kinevezésekor visszaél a hatásköreivel, és csak azt nevezi ki vezetőnek, akit akar. A pert első fokon meg is nyerte. A perről, majd a másodfok elhalasztásának abszurd indokairól itt írt az Index részletesebben. Ezzel párhuzamosan az Országos Bírói Tanács egy határozatában kimondta az OBH elnökéről, hogy sorozatosan visszaélt a hatalmával. Ezután Handó kijelentette, hogy mivel többen kiléptek az OBT-ből, azért az az ő értelmezése szerint működésképtelen, így illegitim. Az OBT szerint ez nem így van, végzik is a munkájukat.

És tökéletesen hozva az általános közéleti stílust, végül a politikusok, és propagandalapok sorozatos támadásai után maga Handó Tünde is magáévá tette a mindenre tökéletesen alkalmazható kommunikációt: a túlhatalmát, illetve a rendszer aránytalanságát kritizáló bírók Soros érdekeit szolgálják, sőt, hazaárulók. Itt nem nehéz érezni, hogy a dolog kilépett a szakmai mederből, erre próbált többek között reagálni tavaly például egy kerekasztal-beszélgetésen, visszaterelve a témát a szakmai vita keretei közé.

 Bírók, akik kemény kritikát fogalmaztak meg Handóval szemben

Először beszélt a nyilvánosság előtt távozása okairól a büntetőbíró, aki december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött posztjáról, erről ebben a cikkben írt az Index. Keviczki István a Válasz Online-nak nyilatkozott arról, hogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert. 

26436728 a658557ff98dab2afef099e895a79d28 wm

Keviczki István
Fotó: Beliczay László / MTI

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének regnálását két részre osztotta, ami értelmezésében abban volt mérhető, hogy az ő elsődleges feladata a bírói függetlenség védelme, és Keviczki szerint regnálásának első kétharmadában ezzel nem is volt jelentős gond. „Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja” – hozta fel. Szerinte: "ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik, és ez összeegyeztethetetlen a bírósági ethosszal."

Korábban írtunk arról, hogy felmentését kérte Áder Jánostól az a bíró is, aki a Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatal egyik leghangosabb kritikusa volt rendszeren belülről. Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája a 444.hu-nak tavaly októberben adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „Handó Tünde nagyon tehetséges ember, bíró, vezető, de az a centralizáció és önkény, amit megvalósított, minden erényét, és kezdeti eredményét lerombolta".

Hasonlóképp éles bírálatokat fogalmazott meg az Indexnek adott interjúban bírók önkormányzati szervének, az Országos Bírói Tanácsnak a leköszönt elnöke is. Hilbert Edit szerint Handó törvénysértő gyakorlata miatt egyre labilisabbak a bíróságok, és a kialakult helyzet azért is állhatott elő, mert a törvény hiányos és a jóhiszeműségre épít.

Törvénysértés, veszélyeztetés, kiüresítés, működésképtelenség 

A hosszú jelentésből most röviden mutatunk meg néhány területet és megállapítást (a részletes jelentésért kattintsanak ide!):

  • "Az OBH elnöke a Bizottság tagjai részére a törvényben biztosított iratbetekintési jogot nem biztosította. Az OBT ennek megfelelően nem tudta teljes körűen ellenőrizni az OBH elnökének eredménytelenné nyilvánításra vonatkozó gyakorlatát, így nem állapítható meg, hogy az OBH elnöke minden esetben törvényes okból, az érintett személyek és testületek megfelelő tájékoztatása mellett gyakorolta jogkörét. Az OBH elnöke az irattanulmányozás megtagadásával egyúttal törvénysértést is elkövetett, mivel az OBT tagjainak sarkalatos törvényben biztosított ellenőrzési jogosultságát elvonta."
  • "A bíróságok a szolgálati bírónak javasolt személyekről kellő időben döntöttek, javaslataikat megküldték az OBH elnökének, aki azonban az OBT kifejezett felhívása ellenére sem továbbította azt az OBT felé. A javasolt személyek ismeretének hiányában (...) az OBT nem tud dönteni a szolgálati bírák kinevezéséről. (...) Az OBH elnöke mulasztásával nemcsak elvonta az OBT jogkörét, de egyúttal veszélyezteti a szolgálati bíróságok zavartalan működését."
  • "Az OBT feladatkörét nem tudja hatékonyan ellátni, a szabályzatalkotási folyamatban semmilyen érdemi szerepet nem tölt be, hiszen a folyamat eredményéről is csak a közzétételt követően értesül. Az OBH elnöke szabályozásával és gyakorlatával az OBT sarkalatos törvényben biztosított jogosítványát elvonta, feladatának teljesítését formálissá tette, ebben a körben az OBT Alaptörvényben biztosított felügyeleti jogkörét kiüresítette."
  • "Az OBH elnöke köteles lett volna továbbítani az OBT felé a személyzeti előterjesztéseket, amelyeket a bírák előterjesztenek. A sarkalatos törvényben írt, OBT hatáskörébe utalt hozzájárulásokat sem az OBH elnöke, sem az általa kinevezett vezetők nem jogosultak megadni."
  • "Az OBH elnökének kommunikációjából, valamint az általa megtett és a szándékosan elmulasztott intézkedésekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az OBH elnöke igyekszik megakadályozni, hogy az OBT tagjainak létszáma újból 15 főre emelkedjen, mivel ez esetben már nem érvelhetne az őt felügyelő testület működőképtelenségével."

Borítókép: Handó Tünde Fotó: Nagy Szabolcs / Index

Forrás: Index