csütörtök, november 14, 2019
728x90 EU Imagery

Bátrabban lépnek fel bérköveteléseikkel az autóipari dolgozók: olykor akár fejjel rohannának a falnak. A cégek többsége megegyezésre törekszik, néhány helyen azonban a trükközést választják.

 „Fogjunk össze” feliratú matricákat ragasztottak munkaruháikra a dolgozók a biztonsági övek gyártására szakosodott Autoliv Kft. sopronkövesdi gyárában. Így kívánták jelezni a munkáltató felé: készülnek valamire. A bértárgyalások ugyanis a mintegy 2400 embert foglalkoztató cégnél még pár napja is eredménytelennek tűntek. A szakszervezet a fizikai dolgozók esetében bruttó 33 ezer forintos, a szellemi munkát végzőknél pedig 6+2 százalékos, de minimum 33 ezer forintos alapbéremelést követelt, a munkáltató viszont ennél 7 ezer forinttal kevesebbet ajánlott. A tárgyalások megrekedtek, a dolgozók körében indult aláírásgyűjtés során ugyanakkor 1700-an jelezték: készek akár a sztrájkra is, ha nem sikerül elfogadható béremelést kiharcolni. A Vasas Szakszervezeti Szövetség helyi tagszervezete kedden jelentette volna be a sztrájkbizottság megalakulását, ám a cégvezetés egy nap halasztást kért, mondván: be szeretné mutatni új ajánlatát. Az új javaslatot a szakszervezet el is fogadta, csütörtökön pedig aláírták a megállapodást. 

 Marsitsné Horváth Marianna, a 900 tagot számláló helyi szakszervezet elnöke elmondta: olyan ajánlatot kaptak, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy a cégvezetés el akarja kerülni a sztrájkot. Ez egyébként a szakszervezetnek sem volt célja. Így most a fizikai állomány bére bruttó 30 ezer forinttal, a szellemi dolgozók fizetése 4+2 százalékkal, de minimum 30 ezer forinttal emelkedik, ami a tavalyi 17 ezer forintos emeléshez képest jelentős előrelépés. Jelenleg így a legalacsonyabb bruttó alapbér is meghaladja a 200 ezer forintot, a gyártósori összeszerelők pedig jóval efölött keresnek. A megállapodásnak fontos része, hogy a munkaadó nem alkalmazza a túlóratörvényt. A cégnél egyébként már 2017-ben is volt példa a sztrájkbizottság megalakítására, 2016-ban pedig kétórás figyelmeztető sztrájkot is tartottak a dolgozók.

Az autóiparban ezzel együtt már-már 40 fölött van azon cégek száma, ahol sikerült megállapodni az idei béremelésekről. Mindenütt kétszámjegyű, 10-15 százalékos növelést értek el a helyi szakszervezetek – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől. Négy autóipari beszállítónál ugyanakkor napokon belül megalakíthatják a sztrájkbizottságot, mivel egyelőre nem sikerült dűlőre jutni a béremeléseket illetően. Az egyik helyen a kollektív szerződés is vita tárgya, a munkáltató ugyanis nem akar ilyet kötni. A szakszervezet attól tart, hogy ez összefügg a túlóratörvénnyel: kollektív szerződés esetén ugyanis évi 300, egyéni megállapodásokkal viszont évi 400 túlóra rendelhető el. Másik két cégnél pedig nem csak a béremelés mértéke okozza a nézeteltéréseket, hanem a cégvezetés trükközése is – fogalmazott László Zoltán. A bérfejlesztéssel egyidejűleg ugyanis a dolgozók jelentős részét – akár 50-70 százalékát is - átsorolnák alacsonyabb bérkategóriákba. Így hiába kapnak béremelést, a százalékok az eleve alacsonyabb összegekre rakódnak rá, ezért előfordul, hogy egy 18 százalékos általános béremelés az adott dolgozó esetében csupán 6 százalékos tényleges növekedést jelent – magyarázza a szakszervezeti vezető. Elmondása szerint az ilyen jellegű átsorolások az utóbbi években egyre inkább elharapódznak a cégeknél. A dolgozók viszont sokszor nincsenek tisztában vele, mit írnak alá, és csak utólag fordulnak a szakszervezetekhez. 

Előfordul az is, hogy a törvényi előírások ellenére nem egyeztetnek a helyi szakszervezettel a munkavállalókat érintő kérdésekről. Dolgozói jelzések alapján úgy tudjuk, a kecskeméti Mercedes egyik beszállítójánál csoportos, azaz legalább 30 fős létszámleépítésre készül a cégvezetés, ám erről mindeddig nem egyeztettek a helyi szakszervezettel. László Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta: a munkaügyi hatóságtól is kaptak hasonló információkat, ám a leépítésekről mindeddig nem sikerült beszélniük az érintett cég vezetésével. Nagy port kavart a Suzuki esete is, ahol a Vasas helyi tagszervezetének megalakulását követő reggelen munkája minőségét kifogásolva elbocsátották a tagszervezet titkárának választott, a cégnél amúgy 14 éve dolgozó férfit. A cégvezetés jelezte is: az üzemi tanácsot tekinti tárgyalópartnernek. Múlt héten pedig a Magyar Suzuki Zrt. be is jelentette: 18 százalékos béremelésről állapodtak meg az üzemi tanáccsal. 

Egy üzemi tanács azonban lényegében csak rábólinthat egy munkáltatói ajánlatra, hiszen nincsenek olyan jogosultságai, mint egy szakszervezetnek. Csak üzemi megállapodást köthet, amely nem szabályozhat munkabérrel összefüggő kérdéseket. A szakszervezet viszont – ha létszáma eléri a munkavállalók tíz százalékát – bértárgyalásokat kezdeményezhet, egyeztethet a dolgozók munkakörülményeiről, és ezeket szabályozandó kollektív szerződést is köthet a munkáltatóval. Ha pedig minderről nem sikerült megállapodni, akkor – az üzemi tanácsokkal ellentétben – akár sztrájkot is kezdeményezhet. Márpedig most intő példaként lebeghet számos munkáltató szeme előtt a győri Audi-gyárban egy hónapja lezajlott egy hetes sztrájk.

A felfokozott hangulatban olykor viszont a munkavállalók is meggondolatlanul lépnének. A Vasas vezetőinek az utóbbi két hónapban három gyárban is le kellett beszélnie a dolgozókat a sztrájkról. Az egyik helyen az új szakszervezeti vezetők felkészültsége, a másik helyen az érdemi taglétszám hiányzott hozzá, a harmadik cégnél pedig járható út volt a tárgyalásos megegyezés – magyarázza László Zoltán. Szerinte a szakszervezeti vezetőknek komoly felelősségük van most abban, hogy a dolgozók ne szaladjanak fejjel a falnak. Az elmúlt hónapok határozottabb szakszervezeti fellépései megerősítették és magabiztosabbá tették a dolgozókat. Végre nem húzzák be fülüket-farkukat, és erre mindenképpen építeni kell - hangsúlyozta. A sztrájk azonban sosem lehet cél, csupán eszköz a megállapodás eléréséhez. Egy munkabeszüntetés megszervezése pedig nem megy egyik-napról a másikra: ahhoz komoly felkészültség és szervezettség szükséges, különben hatalmas pofonokba szaladhatnak bele a dolgozók.

A Hankooknál is készülnek a munkabeszüntetésre

A vegyiparban is forró helyenként a hangulat. A debreceni TEVA-gyárnál magasabb béreket követelve február közepén tüntetést szerveztek a dolgozók, fellépésük pedig úgy tűnik, hatásos volt. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke szerint közelednek az álláspontok, és valószínűleg hamarosan megszületik a bérmegállapodás. A dunaújvárosi Hankook gumigyárban viszont korántsem ilyen kedvező a helyzet. A cégvezetés egyoldalúan felfüggesztette a helyi szakszervezettel folytatott bértárgyalásokat, amely válaszul sztrájkbizottságot alakított. A cégvezetés, úgy tűnik - a Suzukihoz hasonlóan -, az üzemi tanácsot tekinti tárgyalófélnek. Egy tájékoztató formájában arról értesítették ugyanis a dolgozókat, hogy az üzemi tanács javaslatait fogják majd figyelembe venni a béremeléskor. A helyi szakszervezet kedden bejelentette sztrájkkövetelését:18 százalékos alapbérfejlesztést, a besorolási rendszer és az elkötelezettségi bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést, 13. havi bónuszt, a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára pedig 5 százalékos pótlékot szeretnének elérni. Új tárgyalási időpontnak március 4-ét tűzték ki, innentől számítva 7 napon belül - ha nem sikerül megegyezni - 2 órás figyelmeztető sztrájkot hirdethetnek. Székely Tamás szerint a sztrájk támogatottsága nagy a dolgozók körében, még a nem szakszervezeti tagok is pozitívan állnak a kérdéshez. A gyárban egyébként mintegy 3100-an dolgoznak, több mint 20 százalékuk szakszervezeti tag, de a létszám egyre nő, mert az utóbbi napokban százával lépnek be a munkavállalók. A vezetőség félelmét jelzi, hogy felderítőket küldenek ki a gyárba, hogy megtudják, kik a szakszervezeti tagok, de ez alkotmányos jogokat sért – fogalmazott a VDSZ elnöke. Hozzátette: rendkívül feszült a hangulat, és elkerülhetetlennek látszik a figyelmeztető sztrájk. Szerinte erre készülhet a vezetőség is, hiszen fokozottabb tempóra kapcsolták az abroncsgyártást, hogy egy nagyobb raktárkészletet halmozzanak fel.  V. A. D.

Négyszáz csapás jöhet az Auchantól

Bár nem mondta ki a Auchan Magyarország Kft. menedzsmentje, hogy mindenképpen alkalmazni kívánja a Munka törvénykönyve „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítását, de arról sem hajlandó tárgyalni a cégnél működő reprezentatív szakszervezettel, hogy ne alkalmazzák az országos ellenállást kiváltó jogszabályt – nyilatkozta lapunknak Karsai Zoltán, a a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) elnöke. Információi szerint egyébként már elkészült a munkáltató ás a munkavállaló közötti szerződéstervezet az évi 400 órás túlóráról.  Más gond is akadt a francia tulajdonú áruházláncnál. Több kisebb vidéki üzletében az Auchan a takarítást is a bolti dolgozókkal végeztetné el, külön juttatás nélkül. A szakszervezet szerint a munkatársak ehhez nem kaptak megfelelő képzést sem. Az Auchan ezt cáfolta és a Népszava kérdésére válaszolva kifejtette: a hazai kiskereskedelemben bevett gyakorlatnak megfelelően a bolti munkatársaink takarítási feladatokat is ellátnak. Erről , állításuk szerint, minden belépő kollégát tájékoztatnak és megfelelő képzést is kapnak. Árnyalja a képet, hogy egyeztetések zajlanak vállalat és az érdekképviseletek között azért, hogy pontosítsák a bolti munkatársak munkaköri leírását.  B. T. 

Március 11-ig kapott haladékot a Metro

Még nem alakult meg a Metro áruházláncnál a sztrájkbizottság, ahogy az tévesen megjelent a sajtóban, de fogytán a türelme a dolgozóknak. A négypontos követelésüket tegnap személyesen adta át a KASZ elnöke a cég vezetőinek. Március 11-ig kaptak haladékot, ha addig sem hajlandók érdemi engedményekre, akkor alakul meg a sztrájkbizottság, és a törvény szerint egy hete van a vállalat vezetésének a válaszra. Attól függ majd, mit lépnek a munkavállalók, illetve a szakszervezet. Ha a sztrájk mellett döntenek, az 13 áruházban majd’ 2600 dolgozót érinthet. A munkavállalók azt követelik, hogy a minimális alapbér a 13.-14. bér mellett érje el a bruttó 210 ezer forintot, és ezzel a havi alapbér 233 ezer forintra emelkedjen. Emellett a 3-5-10 éves munkaviszony után 5-5 százalékos béremelés járjon, illetve vezessék be teljes körűen a targoncavezetőknek járó pótlékot.  B. T. 

Figyelmeztetnek a paksi fegyveres őrök

Két órás figyelmeztető sztrájkot tartanak holnap a Paksi Atomerőmű fegyveres biztonsági őrségének kiszervezésben érintett munkavállalói - jelentette be csütörtökön az atomerőmű két szakszervezete, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szakszervezete Paksi Atomerőmű (MÉSZ) és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete (PADOSZ). Indolásuk  szerint a lépésre azért kerül sor, mert a menedzsment nem teljesíti követelésüket, amely szerint az érintett munkavállalók jelenlegi munkafeltételei a kiszervezés után is változatlanok maradnak, nem szenvednek el azonnali jövedelem csökkenést, hanem az csak fokozatosan és több év múlva jelenik meg. A szakszervezetek kijelentették: ha továbbra sem születik megállapodás, az érintett munkavállalók készek a sztrájkot folytatni.

Forrás: Népszava

 

 

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all