Nem szólt be a néppárti kritikusainak, nem brüsszelezett, nem sorosozott, nem junckerezett.

Orbán Viktor került minden konfrontációt a március 15-i beszédében. A lengyel–magyar barátságot méltatta a lengyel kormányfővel az oldalán, illetve a keresztény kultúra megvédését nevezte döntő jelentőségűnek. Feszült politikai helyzetben lépett a Nemzeti Múzeum előtt felállított színpadra ezen a március 15-én Orbán Viktor. Az Európai Néppártban (EPP) kialakult konfliktusa egyre nagyobb visszhangot kelt Európában, és egyre több hír érkezik a Fidesz EPP-tagságának megszüntetéséről, de legalábbis felfüggesztéséről.

A héten Budapesten járt Manfred Weber néppárti csúcsjelölt, majd sorra deklarálják a néppárti tagok, ki hányadán áll az orbáni politikával. Orbán egy néppárti társainak küldött bocsánatkérős levéllel igyekezett enyhíteni a feszültséget. Mindezeket azért érdemes észben tartani, mert Orbánnak ilyen előzmények után kellett döntenie arról, milyen kemény beszédet tart március 15-én. 

A korábbi ünnepi beszédeiben Orbán sosem riadt meg a keményebb odamondogatástól. Emlékezhetünk, hogy szintén az ünnepi színpadról üzente meg, hogy "Brüsszel nem Moszkva", előszeretettel szidta a brüsszeli bürokratákat, ostorozta a szerinte a bevándorlást támogató brüsszeli és nyugat-európai politikát, és minden rossz előidézőjének Soros Györgyöt és az Európai Bizottságot tekintette.

Ez az üzenet most feltűnően hiányzott Orbán ünnepi beszédéből: NEM VOLT BRÜSSZELEZÉS, NEM VOLT JUNCKEREZÉS, NEM VOLT SOROSOZÁS ÉS A MIGRÁNSOZÁST IS ELÉG VISSZAFOGOTT HANGNEMBEN EMLÍTETTE A MAGYAR MINISZTERELNÖK. A beszéd első felét a lengyel–magyar barátság hangsúlyozása és dicsérete töltötte ki. Az idei március 15-i ünnepségre ugyanis Orbán meghívta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt. A rengeteg lengyel résztvevő és zászló előtt a két kormányfő hosszan dicsérte a két nép barátságát.

Turul és lengyel fehér sas

Morawiecki annyi aktuálpolitikai utalást tett, hogy "Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért, és ahogy 1848–49-ben most is az igazság, a szolidaritás és az egyenjogúság oldalán áll". Majd úgy fogalmazott: korában is a turul és a lengyel fehér sas vezetett el a jobb igazság felé", most is közeledünk efelé. "Az egekből fog jönni a segítség" – mondta a lengyel miniszterelnök. Orbán innen folytatta a gondolatmenetet, miután színpadra lépett. A magyar kormányfő szerint a lengyel nép azért foglal el különleges helyet a magyarok szívében, mert a lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. 

Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak. Orbán ezzel arra utalt, hogy a jogállamisági problémák miatt Lengyelországot is sok kritika éri, de a magyar miniszterelnök ezúttal nem fejtette ki, pontosan miben áll a közös támadás lényege. ehelyett arról beszélt, hogy a lengyelekkel közösen "látványos közép-európai felemelkedésre készülünk, hajdanvolt nagyságunk megismétlésére".

Hogy megállítsuk Európa hanyatlását 

Orbán szerint ugyanis Európa hanyatlik, de ezúttal - mindenféle konfrontációt kerülve nem nevezte meg, kit tart ezért felelősnek. Csak annyit mondott új kezdetet akarunk, hogy megállítsuk Európa hanyatlását, véget vethessünk az Európai Egyesült Államokról szóló lázálmoknak, hogy Európa újra az európaiaké lehessen. A szlogen persze arra utal, hogy Orbán szerint meg kell akadályozni a tömeges bevándorlást, nem szabad a migránsokat Európába engedni, ám Orbán ezúttal eltekintett, hogy ezt nyíltan ki is mondja, és a brüsszelieket hibáztassa a problémákért.

Orbán a beszédében egy helyen említette a migrációt: "mi voltunk, akik az Európába indított migránsinváziót megállítottuk Magyarország déli határainál", majd úgy folytatta, hogy éppen ezért "azok is mi vagyunk, akik erős Európát, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda."

Orbán halmozta a közhelyeket 

A miniszterelnök, a Fidesz elnöke utalt arra a beszédben, hogy tíz hét múlva választások lesznek, hiszen közeledik az EP-választások május 26-i időpontja. Ám Orbán most tartózkodott az erős üzenetektől. Ha végignézzük a beszédét, jobbára inkább az ártatlan közhelyes megállapításokat sorolta, és ezzel igyekezett mozgósítani. Ilyeneket mondott a kormányfő:

"Magyarországon, ha szabadság van, minden van: boldog békeidők, biztonság, sok gyermek, gyarapodó ország, erős nemzet."
"Mi, magyarok egyszerű dolgokat akarunk, éppúgy, mint 1848-ban: saját hazát, jó szomszédot, megértő társat, szerető családot és munkát, amelynek haszna, értelme és gyümölcse van."
"A szabadság nekünk nem elvont idea, hanem maga az élet; lélegzetvétel, vérkeringés és szívdobbanás."
"Mi, magyarok nem azért jöttünk a világba, hogy elszenvedjük az életet, hanem hogy értelmet adjunk neki."
"Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában."
"Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való."

Orbán a beszédében a szabadság és a hazaszeretet méltatásán túl még egy fogalmat ismételt meg többször: a keresztény kultúra megvédésének jelentőségét. Szerinte ugyanis a magyarok számára "a vezérlőcsillag a szabadság, és a szabadság gondolata a kereszténységből fakad." Az alaptörvény ezért ismeri el a kereszténység nemzetmegtartó erejét. "Keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság" – jelentette ki Orbán, aki szerint Európa népeinek is meg kell érteniük: "a keresztény kultúra megvédése nélkül nem lesz Európa az európaiaké".

A kormányfő a szokásos fordulatát néhány tagmondattal megtoldva búcsúzott, "Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok". De a beszédéből egyértelműen az maradhat meg mindenki számára, hogy a miniszterelnök ezúttal kerülni akarta, hogy a meglévő európai feszültséget tovább fokozza.

Forrás: Index