Hetente egy nő belehal, de a Fidesz EP-listáját vezető Trócsányi szerint ráérünk

Öt éve nem sikerült a ratifikálni a családon belüli erőszakot szigorúbban büntető Isztambuli Egyezményt, az igazságügyi miniszter pedig úgy tűnik, tovább jegelné a témát.

Hetente egy nő hal meg Magyarországon családon belüli erőszak áldozataként.

A felnőtt magyar nők fele megtapasztalta már a szexuális zaklatás valamilyen formáját.

15 éven felüli nők egyötöde, azaz közel 1 millió nő válik életesorán a nők elleni fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formájának áldozatává.

A nők átlagosan 5 verést szenvednek el, mielőtt segítséghez fordulnak. A legtöbben azonban sohasem fordulnak segítségért.

A fentiek tudatában válik igazán kétségbeejtővé, hogy az igazságügyi miniszter felelősségvállalás helyett inkább hárít, amikor az Isztambuli Egyezmény hazai ratifikálásáról kérdezik: Trócsányi Lászlót – nem mellesleg a kormánypárt európai parlamenti listavezetőjét – Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és EP-listájának első helyezettje faggatta arról hogy mire vár még a kormány, miért nem vezetik át az egyezményt elvárásait a hazai jogrendbe.

Fotó: Népszava / Tóth Gergő

Öt éve megakadt a torkunkon

Tóth emlékeztetett arra is, hogy az Európa Tanács 47 tagállama közül mindössze kilencen nem ratifikálták még az egyezményt, és közöttük van Magyarország is – a nemzetközi egyezmény integrálásának jogi folyamata általában két-három évet vesz igénybe, de nálunk öt éve nem történt előrelépés az ügyben, pedig 2014-ben a magyar kormány is aláírta a megállapodást.

Már az is a hárítás egy formája, hogy levelére Trócsányi helyett Völner Pál államtitkár válaszolt, bár az igazságügyi miniszter megbízásából: Völner kifejtette, hogy a Folyamatban van az Európai Unió csatlakozása is az Egyezményhez. „Mivel az Unió hatásköre és a tagállami hatáskörök összefüggenek egymással, a tagállamok mellett az Uniónak is az Egyezmény részes felévé kell válnia ahhoz, hogy az Unió és tagállamai együttesen, koherens és egymás hatásköreit kiegészítő módon tudják teljesíteni az Egyezmény által rájuk rótt kötelezettségeket. A két folyamat egymástól nem elválasztható. A Bizottság részéről még nem történt meg az uniós intézményekre vonatkozó kötelezettségek és azok teljesítési módjának azonosítása” - írta az államtitkár.

A csűrcsavaros válaszból úgy tűnhet, mintha Magyarország csak Brüsszel késlekedése miatt nem tudná rafitikálni az egyezményt. Ami azért félrevezető, mert egy sor uniós tagállamnak már rég sikerült átvezetnie az egyezmény elvárásait saját joggyakorlatába

Tüntetés 2017-ben a nők elleni erőszak ellen

Legyen bátor, akit naponta vernek

A jelenlegi magyar jogrend szerint a könnyű testi sértés és több szexuális bűncselekmény esetében is magánvád alapján indulhat nyomozás, ami további terhet ró a sértettre – hiszen neki kell fellépnie az eljárás megindításához, ami egy kínzójától érzelmi-gazdasági függésben élő, a szégyentől és a megtorlástól is félő áldozat esetén alig elképzelhető. Az egyezmény alapján viszont az ügyészség automatikusan eljárást kell indítson, ha tudomása jut a bűntényről vagy annak gyanújáról.

Völner Pál egyébként rutinos ígérgetőnek számít: a Magyar Nemzet cikke szerint már 2017-ben azt írta az akkor még LMP-s Szél Bernadettnek, hogy az egyezmény ratifikálása „legkésőbb ősszel várható”

Nem kell uniós ügyészség, mi fizetjük az Elios-cehhet

Az igazságügyi tárcáról nem csak ebben a témában pattannak le: Trócsányi László jelentette be korábban azt is, hogy Magyarország nem csatlakozik az unión belüli korrucpiós ügyeket, pénzügyi visszaéléseket vizsgáló Európai Ügyészséghez, mert nem látják hatékonynak az új uniós szervet, ami ráadásul a hazai ügyészség feje felett is dönthetne bizonyos esetekben. Aztán– biztos, ami biztos – Elios-ügyben lemondtunk 13 milliárd forint számlás igazolásáról az unió felé, ezzel elismerve, hogy nem tudnánk elszámolni az Orbán-vej közvilágítási bizniszével.

Forrás és kép: Népszava