vasárnap, szeptember 15, 2019
728x90 EU Imagery

Az átlagember – hacsak nem befektetési szándékkal kereskedik az ingatlanokkal – életében csak néhányszor vesz lakást, azt is akár évtizednyi különbségekkel.

Hiába van valakinek rutinja 1-2 ingatlanvásárlás után, változnak az idők, a szabályok és a költségek is. Értékbecslés, vagyonszerzési illeték, közjegyzői-, hitelfolyósítási-, ügyvédi díj, szavatosság.

Ha új lakásra vágyunk, érdemes alaposan utánajárni, hogy pontosan mennyi pénzre van szükségünk a vásárláshoz, hiszen a vételár fölött számos olyan kiadás vár még ránk, amelyekkel sokan nem kalkulálnak. Nagyon jó, ha megvan a tőke a lakásvásárláshoz, de ha hitel kell, akkor a rengeteg papírmunka mellé költségtételek is járulnak. Ilyen például az ingatlan értékbecslés díja (pár tízezer forint), a hitelfolyósítás díja (amely a százezret is meghaladhatja), vagy a legközelebb épp most nyáron emelkedő, a bankkal kötött szerződések közokiratba foglalásáért felszámolt közjegyzői díj. Még ha ezeket részben vissza is térítik akció keretében a bankok, akkor is érdemes velük számolni, hiszen ezek mind olyan tételek, amelyeket előre ki kell fizetni és együttesen több százezres kiadást jelenthetnek, figyelmeztet a Sberbank közleményében.

Ha a lakásvásárláshoz szükséges összeget előteremtettük és megvan a kiszemelt ingatlan is, ideje ügyvédhez fordulnunk. Az ügyvédek az elmúlt évek ingatlanboomja miatt a korábbi 1% helyett már alacsonyabban, 0,6-0,8 százalékos megbízási díjért is elvállalják az adásvétel lebonyolítását, de az emelkedő árak miatt összességében ez is százezres tétel. Ráadásul szintén azok közé a költségek közé tartozik, amelyet rögtön a projekt elején, a foglalóval együtt ki kell fizetni. Emellett az adóhivatal is kiszabja a vagyonszerzési illetéket a lakásvásárlást követően, ami jelenleg főszabály szerint a vételár 4 százaléka, így csak ez a két tétel elérheti együttesen a milliós összeghatárt.

Ugyan nem az adminisztrációs költségekhez tartozik, de a költözés is egy újabb kiadás, ami rögtön az ingatlanvásárlás után éri a vevőt, nem beszélve az esetleges új bútorok és konyhagépek beszerzéséről, ha úgy ítéljük meg, hogy a régiek közül néhány megérett a cserére. Egyszóval a birtokba vétel lelkileg felemelő, de a kulcsok átadásával még egyáltalán nem ér véget a munka és a pénzköltés. Akármilyen jó állapotú is a lakás, amit választottunk, szinte mindig van mit csinálni ahhoz, hogy tökéletesen otthon érezzük magunkat. Ez szintén komoly anyagi ráfordítást igényelhet. Apróbb átalakítások, felújítások, akár csak a festés vagy a burkolás és fürdőszoba-felújítás is elvihet félmillió forintot a családi kasszából.

És ha végre minden kész, még mindig találkozhatunk olyan kellemetlenséggel, ami nem várt kiadással járhat, ilyenek tipikusan a rejtett hibák. Noha az adásvételi szerződések általában tételesen rögzítik a szavatosság részleteit, ha nagyobb hibára derül fény, azt a vevőnek jó eséllyel még azelőtt ki kell javíttatnia jelentős költségért – ilyen például a szigetelés, víz- vagy áramvezeték komplett, sürgős cseréje -, mielőtt az árát hosszú egyezkedést vagy pereskedést követően sikerül behajtania az eladón.

Bár ideális esetben ezek a rejtett költségek külön-külön nem feltétlenül viselik meg a pénztárcánkat, a sok kicsi sokra megy elvén könnyen kimerülhet a családi kassza, ha nem terveztünk velük. A bank tapasztalata szerint sokan választanak valamilyen személyi kölcsönt lakásvásárláskor a felmerülő pluszköltségek fedezésére.

Kiemelt kép: Thinkstock

Forrás: 24.hu 
 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all