Már csak Magyarország nem állapodott meg a Norvég Alappal
Április végére a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást a következő Norvég Alapról – írja a Magyar Narancs.
A programnak Magyarország lenne az egyik fő haszonélvezője, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne hazánkba, ennek maximum 10 százalékát kaphatnák civil szervezetek, 90 százalékát pedig a kormány oszthatná szét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ine Marie Eriksen Soreide norvég külügyminiszter megbeszélésüket követően sajtótájékoztatót tart a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. február 22-én
Fotó: Soós Lajos / MTI
A lap kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. A norvégok szerint:
Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség. (...) A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában.
A magyar kormány azonban - legalábbis a korábbi nyilatkozatok alapján így tűnik - az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, vagy minimum „vétójogot” az alapkezelő kiválasztásánál. Az ITM a Magyar Narancsnak nem adott konkrét választ arra a kérdésre, miért csúszik a szerződés aláírása, csupán azt közölték, hogy
Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donorállamokkal.
Erre jogi alapjuk nem nagyon van, mivel az EU és a donorországok között az EGT/Norvég Alapok feltételeiről kötött szerződésben is szerepel, hogy a civil alapért a norvégok felelnek. Ha a magyar kormány nem enged, az is elképzelhető, hogy a civil alap miatt a teljes 69 milliárd forintnyi támogatást elbukja az ország, arra ugyanis nincs precedens, mi a teendő, ha a mechanizmus a fogadó ország ellenállása miatt nem tud megvalósulni.
Az EGT/Norvég Alapok előző, 2009-2014-es ciklusában a civil alapot az Ökotárs Alapítvány konzorciuma kezelte Magyarországon. A norvégok elégedettek voltak a munkájukkal, a magyar kormány azonban Lázár János vezetésével a 2014-es választások után rászállt az alapítványra, de a NAV végül nem talált szabálytalanságot.
Forrás: Index