A rezsicsökkentés miatt vétózta meg a kormány az uniós klímacélokat
A választói ígéretek fontosabbak, mint a klímavédelem.
Nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is óriási felháborodást keltett, hogy Észtország, Csehország, Lengyelország és Magyarország ellenállása miatt a csütörtök esti uniós csúcson nem született megállapodás arról a célkitűzésről, amelynek értelmében az Európai Unió gazdaságának 2050-re szén-dioxid-semlegessé kellene válnia. Bár az utóbbi napokban úgy tűnt, hogy nagyobb a valószínűsége a vállalás jóváhagyásának, az ülésen mégsem sikerült egyhangú döntésre jutni.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ ma közleményt adott ki, melyben megmagyarázzák, miért döntött Orbán Viktor a vétó mellett.
„A 2050-re kitűzött klímasemlegesség (szén-dioxid-semlegesség) óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára. Az említett javaslatot felelősen addig nem lehet támogatni, amíg nem tudjuk, hogy az Európai Unió mekkora forrásokat tud rendelkezésre bocsátani az ipar modernizálására” – írták.
A közlemény szerint Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak. Azonban, ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kell kiváltani, úgy
a magyar családok áramszámlája 30-40 százalékkal emelkedne.
Hozzáteszik, hogy Magyarország kormánya számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. Emellett megjegyzik, hogy hazánk a 2030-ig teljesítendő vállalásait, ahogyan ígérte, úgy be is tartja. A megújuló és atomenergia együttes használatával 2030-ra a hazai áramtermelés akár 90%-a is szén-dioxid-mentes lehet.
A magyar vétót egyébként a Greenpeace környezetvédő szervezet is felháborítónak nevezte.
Forrás és kép: HVG