csütörtök, november 14, 2019
728x90 EU Imagery

A szakképzési helyettes államtitkár szerint 16 éves kor fölött a szülőknek kellene gondoskodniuk gyermekeik taníttatásáról.

– A tankötelezettség korhatára nem lényeges – jelentette ki Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésére felelős helyettes államtitkár egy péntek délutáni kerekasztal beszélgetésen, melynek témája a hazai szakképzés jövője volt. Pölöskeiné arra a kérdésre válaszolt így: annak, hogy a kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettséget, milyen hatása van a szakképzésre? Hogyan lehet 16 éves koruk után is bent tartani a gyerekeket a rendszerben, miközben a lemorzsolódás épp a szakmai képzésben a legmagasabb, 12 százalék?

A helyettes államtitkár szerint az újságírók, különösen az ellenzékiek „nagyon szeretik” ezt a témát, de szerinte a kérdésben nincs „arany igazság”, vannak országok, ahol magasabb, s vannak, ahol alacsonyabb a tankötelezettség; Ausztriában például 15 év. Azt ugyanakkor elismerte: a szakközépiskolák nálunk különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Szerinte inkább olyan szabályozásra lenne szükség, ami nem engedi meg, hogy a diák végzettség nélkül hagyja el az oktatási rendszert.

– Ausztriában nemrég született egy rendelet, hogy noha a tankötelezettség korhatára 15 év, de a szülőknek gondoskodniuk kell arról, hogy gyermekük 18 éves koráig szerezzen valamilyen végzettséget. A magyar kormánynak is javasolnánk, hogy ezt a szabályozást vegye át – fogalmazott Pölöskeiné.

Beszélt arról is, szerinte jó döntés volt, hogy a szakképzést a gazdasághoz kapcsolták, bár szerinte jobb volt, amikor még a Nemzetgazdasági Minisztérium felelt a területért, igaz, most az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál sincs olyan rossz helyen. Szerinte az innováció kiemelkedően fontos a szakképzés jövőjében, „hiába szeretné mindenki a változatlanságot”.

Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakértője arra hívta fel a helyettes államtitkár figyelmét: nem a változással van a gond, hanem azzal, hogy elmúlt 8-9 évben lezajlott változtatások egyértelműen rossz irányúak voltak, a szakképzés színvonala nem felel meg a mai társadalmi kihívásoknak. Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke hozzátette: a Szakképzés 4.0-ra keresztelt kormányzati stratégia – ami 2020 szeptemberétől ismét átalakítaná a szakképzést – ugyan mutat jó irányokat, de eddig sem a bevezetéshez szükséges cselekvési tervet, sem a szükséges jogszabály változtatásokat nem látni, és a 2020-as költségvetésből sem olvasható ki az átalakítások fedezete.

Közös kiállás a köznevelési törvény módosítása ellen

Több mint 30 civil szervezet – mint a Szülői Hang, az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Tanítanék Mozgalom, az Akadémiai Dolgozók Fóruma – állt ki péntek délután a Kossuth téren, hogy a köznevelési törvény bejelentett módosításai ellen tiltakozzanak. Közös nyilatkozatukban arra hívták fel a figyelmet: a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát. A nyilatkozathoz ellenzéki pártok és parlamenti képviselők is csatlakoztak.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all