kedd, július 23, 2019
728x90 EU Imagery

Az első, de még a második gyerek vállalásakor is hatástalan a kormány családpolitikája, csak az számít, van-e munkája az anyának – derül ki egy friss felmérésből.

A KSH havi demográfiai adatai azt bizonyítják, nem vállalnak több gyereket a családok, a kormányzati programok hatása szinte láthatatlan, hatékonyságuk nagyon alacsony. Egy uniós megrendelésre készült és tegnap bemutatott kutatás azt igazolta, hogy a gyereknevelésre, különösen az első baba érkezésére akkor vállalkoznak a párok, ha a nőnek biztos munkahelye van és nagy a valószínűsége, hogy a szülés után vissza is tud menni dolgozni. 

A kutatást az Európai Bizottság (EB) Magyarországi Képviselete rendelte meg. A Bizottság ugyanis – mondta Zupkó Gábor, az EU-s vezetője – egyre gyakrabban lép fel a tagállamok igényei alapján tanácsadói szerepben is, hogy segítsen egyes válságkérdésekre való felkészülésben, azok megoldásában. A családpolitikai intézkedések hatásáról eddig kevés felmérés és elemzés készült, pedig egész Európára jellemző az alacsony születésszám és a népesség elöregedése. A munkát vezető Szabó-Morvai Ágnes dolgozik az Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóintézetének és a kormányközeliként számon tartott Hétfa Kutatóintézetnek is, ami önmagában is jelzi a tanulmány függetlenségét. A 60 oldalnyi értékelés a 2000 és 2014 közötti családpolitikai lépéseket vizsgálta, de a konferencia előadói gyakorta terjesztették ki az elemzést napjainkig.

1238565

Fotó: Shutterstock

Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy „a női foglalkoztatást, a gyermekvállalást követően a nők munkapiaci visszatérését, a nők jövedelmének emelését és a lakhatási biztonságot szolgáló intézkedések mérsékelt, de kimutatható pozitív hatást gyakorolnak” a gyermekvállalásra. Ezek valójában nem a családtámogatási csomag részei, annál jóval tágabb foglalkoztatási és lakáspolitikai alapelvek. Az elemzők azt üzenik a kormánynak: ha valóban azt akarja, hogy a párok minél hamarabb szánják rá magukat az első gyerekre, akkor tegyen meg mindent a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítéséért, az anyák számára fontos rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztéséért és a biztos lakhatásért. Utóbbinál külön is hangsúlyozzák, hogy nagy szükség lenne a megfizethető állami bérlakásokra.

A tanulmány leszögezi, hogy a családtámogatási rendszer hatása a születésszámra nagyon csekély, sőt a közvélekedéssel ellentétben a családi pótlék és a GYES például egyáltalán nem befolyásolja a gyerekekről szóló döntést, ezek inkább a gyerekszegénység mérséklésének eszközei. A nők az első és második szülés előtt ugyan mérlegelik a jövedelmi helyzetüket, de itt csak annyiban számítanak a pénzbeni családtámogatások, hogy egy esetleges válás után valamit javítanak a gyereket egyedül nevelő szülő jövedelmi helyzetén. Ahol már határozottan érezhető a kormányzati családpolitika, az a harmadik és esetleg a további gyermekekről való döntés – jelentette ki Szabó-Morvai Ágnes a tanulmány ismertetésekor. Ez a hatás a mérések szerint a magasabb jövedelmű, legalább érettségizett 30-40 közötti korosztályban érezhető leginkább, különösen a nyugati országrészben. 

Minden családpolitikai változás hosszabb idő után kezdi éreztetni hatását. Három lépésnél tudták kimutatni, hogy három év elteltével már mérhető változást hoztak, nagyon eltérő állami ráfordításból. A családi adókedvezmény minden 7,6 millió, a bölcsődeépítés 5,6 millió, a csok pedig 1,2 millió forint után „eredményez” egy új gyereket, vagyis lassan hoz nagyon keveset.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all