csütörtök, november 14, 2019
728x90 EU Imagery

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tavaly jelentette meg Az idők jelei 2018, Újra néven nevezzük című vitairatot, amelyben a négy sarkalatos erény – az igazságosság, a mértékletesség, az erősség és az okosság tükrében – vizsgálta a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét. Feladatom, hogy segítsem érvényre jutni az erényeinket – közölte Orbán Viktor a Fidesz hétvégi kongresszusán. A bölcsesség, a bátorság és az igazságosság mellett megemlítette, hogy segíteni kell a „mértékletességet a mértéktelenséggel szemben”.

1248441

Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Bár az ellenzék napi rendszerességgel a miniszterelnök fejére olvassa azokat az ügyeket, amelyek pontosan arról tanúskodnak, hogy a Fidesz és a kormány a legkevésbé sem tesz eleget a mértékletesség elvének, Orbán ezúttal aligha politikai ellenfeleinek, sokkal inkább a keresztény értelmiségieknek üzent. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre közreműködésével a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) tavaly tavasszal jelentette meg Az idők jelei 2018, Újra néven nevezzük című vitairatot. A kötet a négy sarkalatos erény – az igazságosság, a mértékletesség, az erősség és az okosság tükrében – vizsgálta a magyar társadalom, a közélet és a politika helyzetét.

A mértékletességről szóló fejezet keményen bírálta a kormány hatalomgyakorlási módszereit. „A hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal” – állapította meg a kötet. Nehéz szembesülnünk azzal – folytatódott a szöveg –, hogy „magukat kereszténynek nevező politikus személyiségek az erényekkel szemben álló közéleti szemléletet hangoztatnak, vagy azokkal kihívóan ellentétes módon élnek. A hétköznapok közhangulata: ha nem győzöl, ha nincs vagyonod, ha nem keresel sokat, akkor semmit sem érsz”. Könnyen megfejthető, hogy az utóbbi kitétel Lázár János elhíresült kijelentésére utalt.

A keresztény értelmiségiek azt is kifogásolták, hogy „üstökösszerűen felívelő embereket látunk, mindennaposak a vagyon és az állami adminisztráció létráin mérhető gyors előmenetelek, valamint bukások”. A vitairat hangsúlyozta, a kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad. Szétrombolja azt a közösség számára fontos hitet, hogy azok jutnak többre, akik többet és jobban tanulnak, többet és jobban dolgoznak, akik kreatívabbak, akik valamiféle extra teljesítményt mutatnak fel. E hit nélkül nem a képességekkel való felvértezettség, nem a versengésben megszerzett minél jobb szereplés válik céllá, hanem a lehetőségek osztói körüli pozíciófoglalás.

A kötet megjelenésekor sokfelé idézték ezt a részletet is: „Manapság nincsenek szabadon elfoglalható földek, mint a római korban, azonban vannak uniós források. Azt tapasztaljuk, hogy az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek. Ez olyan mértékben vállalhatatlan része a mai magyar közéletnek, amit a keresztény értelmiség nem tud és nem is akar tovább magyarázni.”

Mostani kongresszusi felszólalásában Orbán Viktor mintha ezekre az állításokra reagált volna, amikor az erényekről beszélt. A kormányfő és pártelnök mentegetőzött kicsit, de éppen csak hangyányit, azért, hogy újra erőt mutathasson. Kifejtette: "...a hatalom és a felelősség, amit viselünk és gyakorlunk, természeténél fogva bele-belemar az emberbe és az emberi kapcsolatokba. S nekünk ilyenkor nemcsak a politikai, de az erkölcsi egyensúlyunkhoz is gyorsan vissza kell találnunk." Orbán úgy érzi, eddig ez neki rendre sikerült.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all