Végleg elállt a kormány a közigazgatási bíróságok tervétől

A kormány úgy döntött, hogy nem vezeti be a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszert, ám egy most készülő törvénytervezet gyorsabbá és kiszámíthatóbbá teszi a közigazgatási bíráskodást, mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-nek. Varga Judit közölte, a kormány még tavasszal döntött úgy, hogy határozatlan időre elnapolja a szervezetileg elkülönülő közigazgatási bírósági rendszer felállítását.

Komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.

A most készülő törvénytervezet - minimális átalakítás mellett - világos keretet biztosít majd a közigazgatási bíráskodásnak, gyorsítja a jogorvoslatok lezárását és kiszámíthatóbbá teszi a joggyakorlatot, mondta a miniszter. Hozzátette: a tervezetet az Országgyűlés őszi ülésszakán benyújtják a parlamentnek.

30178563 6059041e7e84085188f104375ada09e5 wm

Varga Judit igazságügyi miniszter
Fotó: Varga György / MTI

Varga Judit szerint a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó kormányzati elképzelések megfelelnek az európai és nemzetközi normáknak, a Velencei Bizottság is elfogadhatónak minősítette azokat tavasszal, kiállt tehát minden jogi próbát, ezért a kormány döntésében a nemzetközi vita nem játszott szerepet, mondta.

Írtunk arról, május végén egy kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely, hogy elhalasztják a bírósági rendszer átalakítását, vagyis a közigazgatási bíróságok bevezetését, aztán aznap estére a parlamenti információs rendszerben is megjelent a halasztó törvénytervezet szövege, majd most, július 2-án a közigazgatási bíróságokról szóló, tavaly decemberben megszavazott törvény hatálybalépésének elhalasztásáról döntött hivatalosan is az Országgyűlés. 187 igen szavazattal hagyták jóvá.

Évekig tervezték, az alaptörvényt is módosították, mégis egy pillanat alatt lefújták a közigazgatási bírósági rendszer felállítását. Ritkán látni, hogy Orbán a nemzetközi kritikák miatt meghátrál. Az EP-választás után azonban láthatóan kénytelen volt feladni vagy legalábbis elnapolni egy fontos tervének megvalósítását.

Az általános indokolásban a kormány kvázi elismeri, hogy nemzetközi nyomásra döntött így, azt írja, hogy „a Javaslat célja, hogy az önálló közigazgatási bírósági szervezet felállítási folyamatának további előrehaladása ne hátráltassa a Magyarországot ért, megalapozatlan jogállamisági kritikákkal kapcsolatos viták megnyugtató lezárását”.

A kormány eredetileg 2020 januárjától akarta bevezetni az új közigazgatási bíróságokat. Az elképzelés azonnal heves hazai és nemzetközi tiltakozásokat váltott ki.

A TAVALY DECEMBERBEN ELFOGADOTT TÖRVÉNY SZERINT UGYANIS A RENDES BÍRÓSÁGOKRÓL LEVÁLASZTOTT KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK ÍTÉLKEZTEK VOLNA AZ ÁLLAM ÉS ÁLLAMPOLGÁR/CÉG KÖZÖTTI ÜGYEKBEN – AZOKBAN, AMELYEKBEN AZ ALPERES SZÜKSÉGKÉPPEN MINDIG AZ ÁLLAM. ITT DÖNTÖTTEK VOLNA VITA ESETÉN TÜNTETÉSEKRŐL, SZTRÁJKOKRÓL, VÁLASZTÁSI ÜGYEKRŐL, KÖZÉRDEKŰ ADATOKRÓL VAGY ADÓÜGYEKRŐL IS.

Varga Judit most azt mondta az MTI-nek, hogy a mostani törvénytervezet szerint a polgárok érdekeit jobban kiszolgálni képes jogorvoslati fórumrendszert alakítanának ki, a mostani szerteágazó közigazgatási jogorvoslati rendszer helyett. A tervezet egyértelműbb és világosabb kereteket ad, és egységesebbé teszi a bírói joggyakorlatot is, ismertette.

A részletekről szólva elmondta: tovább szélesedik azon ügyek köre, amelyek esetében a hatósági eljárás egyfokú lesz, és ezután közvetlenül bírósághoz lehet fordulni a sérelmezett közigazgatási határozat ellen. A közigazgatási bírósági felülvizsgálati rendszer pedig kétszintű lesz: első fokon a megyei törvényszéken lehet megtámadni a sérelmezett határozatokat, majd - a törvény által biztosított esetekben - ezután lehet a Kúriához fordulni jogorvoslatért - számolt be róla Varga Judit.

A miniszter közölte: a törvénytervezetben szerepel az is, hogy a bíróságok ítélkezésének egységesítése érdekében nemcsak a közigazgatási, hanem a büntető és a polgári ügyszakban is közvetlenül a Kúriához lehet majd fordulni, jogegységi eljárást kezdeményezni, ha egy jogkérdésben valamely bíróság eltér a Kúria döntésétől.

Mindez összefüggésben lehet Handó Tünde távozásával az Országos Bírósági Hivatal éléről, ahogyan azzal is, hogy az egyre erősödő bírói elégedetlenség és a magyar igazságszolgáltatást érintő fokozódó kritikák miatt a kormány most az ítélkezők pacifikálására törekedhet.

Forrás: Index