A legerősebb dohányosok vagyunk, az átlagnál jóval több alkoholt iszunk és korán halunk meg. Mindennek tetejében az egészségügyi rendszer kórházközpontú és alulfinanszírozott, az EU-tól viszont ömlik a pénz - derül ki az Európai Unió legfrissebb országjelentéséből, amiben a tagállamok egészségügyi helyzetét vizsgálták. A 2000 óta tapasztalható javulás ellenére Magyarország egészségi állapot mutatói még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, az egészségügyi rendszer pedig krónikusan alulfinanszírozott – sommázta az Európai Unió legfrissebb jelentése Magyarország egészségügyi helyzetét. A 2019-es Magyarország Egészségügyi Országprofiljában olvasható indoklás szerint a rossz mutatók oka egyfelől az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethetők vissza.
A jelentés főbb megállapításai:
A dohányzás szintje, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás a legmagasabb értékek között van az EU-ban.
Ez hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekkel és a rákkal összefüggő halálozás magas arányához.
Az egészségügyi ellátásra fordított közkiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól.
Sok magyarnak közvetlenül kell finanszíroznia az ellátását, ami aláássa a méltányosságot.
Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú.
Nem fordítanak elegendő figyelmet az alapellátásra és megelőzésre.
2016-ban közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal.
A 2019-es országjelentés hazánkat érintő legdrámaibb adatai a várható élettartamról árulkodnak. E tekintetben Magyarország bár javuló tendenciát mutat, a várható élettartam jelentősen alacsonyabb, mint a legtöbb uniós szomszédjánál, a nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti eltérések pedig jelentősek – olvasható a jelentésben.
Bizakodásra adhat okot, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam több mint négy évvel emelkedett 2000 és 2017 között (71,9 évről 76,0 évre), és ez a növekedés valamivel magasabb, mint az uniós átlag (3,6 év). A legjobb mutatókkal Spanyolország rendelkezik, ahol a születéskor várható élettartam 83,5 év, szemben a magyarországi 76 évvel. A 7,5 évnyi különbségnél talán még drámaibb az, hogy Magyarországon jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági státusz szerint is a várható élettartamot illetően: a 30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan 12 évvel élnek tovább, mint az alacsony végzettségű kortársaik; ez a különbség hat év a nők esetében.
Az is megállapítható, hogy a várható élettartamban az iskolázottság szerint meglévő különbség jóval meghaladja az uniós átlagot, ami részben azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb mértékben vannak kitéve a különböző kockázati tényezőknek. A várható élettartamot érintő egyenlőtlenségek a növekvő regionális különbségekben is tetten érhetőek – olvasható a jelentésben. Az egészségi állapot földrajzi különbségei nőttek az 1990-es évek közepe óta, így a születéskor várható élettartam három évvel magasabb a leggazdagabb régióban (Közép-Magyarország), mint Észak-Magyarország viszonylag szegény régiójában.
Szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon
Az országjelentés szerint hazánkban továbbra is a keringési rendszer betegsége volt messze a legmagasabban vezető halálok, és a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető elhalálozások sokkal gyakoribbak voltak Magyarországon, mint a legtöbb uniós országban. Szembetűnő az is, hogy Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta mortalitás 2016-ban; a rákkal összefüggő halálozások leggyakoribb okai pedig a tüdőrák, a vastagbélrák, a májdaganat és az emlőrák voltak, ami részben a szűrési és népegészségügyi programokba történő invesztálás alacsony fokáról tanúskodik.
A jelentés azt is megállapítja, hogy Magyarországon a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza: a helytelen táplálkozásra, a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra és a kevés testmozgásra. A 2017-es adatok szerint az összes halálozás mintegy 28 százaléka (34 000) volt betudható az étrenddel összefüggő kockázatoknak (ideértve a csekély mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint a magas só- és cukorfogyasztást), ami tíz százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag. A dohányzás, ideértve az aktív és passzív dohányzást, az összes haláleset 21 százalékában (több mint 25 500) játszott szerepet a becslések szerint, megközelítőleg 10 százalék (12 000) volt az alkoholfogyasztásnak, (ami az egyik legmagasabb az EU-ban) és 4 százalék (4500) a kevés testmozgásnak tulajdonítható.
A magyarok a legerősebb dohányosok

Fotó: NAV / MTI
Krónikus alulfinanszírozottság
Az egészségügyi országprofil nemcsak a lakosok egészségi állapotát, hanem az egészségügyi rendszer helyzetét is vizsgálja. Legfőbb megállapítása ezzel kapcsolatban az, hogy a magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 EUR-t tesznek ki (vásárlóerőparitáson számolva), ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Magyarország jelenleg kevesebbet költ az egészségügyre, mint a legtöbb uniós ország, mind fejenként, mind a GDP arányában. A kormányzati kiadások mindössze 10 százalékát fordítják erre az ágazatra, az unió egészére jellemző 16 százalékhoz képest. Az egészségügyi közkiadások Magyarországon csak a GDP 4,9 százakát tették ki 2016-ban, amely jóval kevesebb, mint az uniós 7,8 százalékos átlag.
Érdekesség, hogy az országjelentés külön taglalja a „zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulásokat”, amik közé az önrészt, az ellátási csomagon kívüli szolgáltatásokért fizetett összegeket és a hálapénzt sorolják. Ezek a közvetlen lakossági hozzájárulások az egészségügyi kiadások több mint negyedét (27 százalék) tették ki Magyarországon, amely az egyik legnagyobb hányad az EU-ban, és majdnem a duplája a 16 százalékos uniós átlagnak.
Kevés az orvos és az ápoló

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Kórházközpontúság
A egészségügyi dolgozók – bár lassúbb ütemű – kivándorlását súlyosbítja az országjelentés egyik legfőbb megállapítása, miszerint Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az egy főre jutó kórházi ágyak száma az EU-ban. A kórházi elbocsátások magas aránya és az ápolás átlagos időtartama is arra mutat, hogy a rendszer erőteljesen a kórházi ellátásra támaszkodik. A kórházak felszereltsége folyamatosan javul, köszönhető a nem kevés uniós pénznek: Magyarország tekintélyes támogatást kapott egészségügyi rendszerének korszerűsítésére az EU strukturális és beruházási (ESB-) alapjaiból.
A 2014–2020 közötti időszakban Magyarország 483 millió EUR támogatást kap, amely az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (253 millió EUR), az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (215 millió EUR) és az e-egészségügyi fejlesztések (15 millió EUR) között oszlik meg. 2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban, ami azt jelzi, hogy bőven van még mit javítani – olvasható a jelentésben. Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal. További 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.
A jelentés kitér a kórházi fertőzésekre is és megállapítja: 2014-ben és 2015-ben a magyar kórházak évente megközelítőleg 4000, az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésről számoltak be a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerben. Ráadásul 2005 és 2015 között e fertőzések előfordulása jelentősen növekedett: 5,4-ről 24,8-ra 100 000 betegnaponként.
Forrás: 24.hu