szerda, szeptember 30, 2020
728x90 EU Imagery

A legerősebb dohányosok vagyunk, az átlagnál jóval több alkoholt iszunk és korán halunk meg. Mindennek tetejében az egészségügyi rendszer kórházközpontú és alulfinanszírozott, az EU-tól viszont ömlik a pénz - derül ki az Európai Unió legfrissebb országjelentéséből, amiben a tagállamok egészségügyi helyzetét vizsgálták. A 2000 óta tapasztalható javulás ellenére Magyarország egészségi állapot mutatói még mindig elmaradnak a legtöbb uniós országétól, az egészségügyi rendszer pedig krónikusan alulfinanszírozott – sommázta az Európai Unió legfrissebb jelentése Magyarország egészségügyi helyzetét. A 2019-es Magyarország Egészségügyi Országprofiljában olvasható indoklás szerint a rossz mutatók oka egyfelől az egészségtelen életmódra, másfelől az egészségügyi ellátás korlátozott hatékonyságára vezethetők vissza.

A jelentés főbb megállapításai:

A dohányzás szintje, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás a legmagasabb értékek között van az EU-ban.
Ez hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekkel és a rákkal összefüggő halálozás magas arányához.
Az egészségügyi ellátásra fordított közkiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól.
Sok magyarnak közvetlenül kell finanszíroznia az ellátását, ami aláássa a méltányosságot.
Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú.
Nem fordítanak elegendő figyelmet az alapellátásra és megelőzésre.
2016-ban közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal.
A 2019-es országjelentés hazánkat érintő legdrámaibb adatai a várható élettartamról árulkodnak. E tekintetben Magyarország bár javuló tendenciát mutat, a várható élettartam jelentősen alacsonyabb, mint a legtöbb uniós szomszédjánál, a nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti eltérések pedig jelentősek – olvasható a jelentésben.

Bizakodásra adhat okot, hogy Magyarországon a születéskor várható élettartam több mint négy évvel emelkedett 2000 és 2017 között (71,9 évről 76,0 évre), és ez a növekedés valamivel magasabb, mint az uniós átlag (3,6 év). A legjobb mutatókkal Spanyolország rendelkezik, ahol a születéskor várható élettartam 83,5 év, szemben a magyarországi 76 évvel. A 7,5 évnyi különbségnél talán még drámaibb az, hogy Magyarországon jelentős egyenlőtlenségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági státusz szerint is a várható élettartamot illetően: a 30 éves, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak átlagosan 12 évvel élnek tovább, mint az alacsony végzettségű kortársaik; ez a különbség hat év a nők esetében.

Az is megállapítható, hogy a várható élettartamban az iskolázottság szerint meglévő különbség jóval meghaladja az uniós átlagot, ami részben azzal magyarázható, hogy az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb mértékben vannak kitéve a különböző kockázati tényezőknek. A várható élettartamot érintő egyenlőtlenségek a növekvő regionális különbségekben is tetten érhetőek – olvasható a jelentésben. Az egészségi állapot földrajzi különbségei nőttek az 1990-es évek közepe óta, így a születéskor várható élettartam három évvel magasabb a leggazdagabb régióban (Közép-Magyarország), mint Észak-Magyarország viszonylag szegény régiójában.

Szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben Magyarországon

Az országjelentés szerint hazánkban továbbra is a keringési rendszer betegsége volt messze a legmagasabban vezető halálok, és a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető elhalálozások sokkal gyakoribbak voltak Magyarországon, mint a legtöbb uniós országban. Szembetűnő az is, hogy Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta mortalitás 2016-ban; a rákkal összefüggő halálozások leggyakoribb okai pedig a tüdőrák, a vastagbélrák, a májdaganat és az emlőrák voltak, ami részben a szűrési és népegészségügyi programokba történő invesztálás alacsony fokáról tanúskodik.

A jelentés azt is megállapítja, hogy Magyarországon a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza: a helytelen táplálkozásra, a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra és a kevés testmozgásra. A 2017-es adatok szerint az összes halálozás mintegy 28 százaléka (34 000) volt betudható az étrenddel összefüggő kockázatoknak (ideértve a csekély mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint a magas só- és cukorfogyasztást), ami tíz százalékponttal magasabb, mint az uniós átlag. A dohányzás, ideértve az aktív és passzív dohányzást, az összes haláleset 21 százalékában (több mint 25 500) játszott szerepet a becslések szerint, megközelítőleg 10 százalék (12 000) volt az alkoholfogyasztásnak, (ami az egyik legmagasabb az EU-ban) és 4 százalék (4500) a kevés testmozgásnak tulajdonítható.

A magyarok a legerősebb dohányosok

euall1
Fotó: NAV / MTI
A jelentés megállapítja azt is, hogy a magyarok a legerősebb dohányosok között vannak az EU-ban. 2014-ben a magyar felnőttek több mint negyede számolt be arról, hogy napi szinten dohányzik – ez a harmadik legmagasabb arány az EU-ban Bulgária és Görögország után. A dohányzási arányok jelentős nemek közötti különbséget mutatnak: a magyar férfiak közel egyharmada állította, hogy 2014-ben naponta dohányzott, szemben a nők ötödével. Aggasztó az is, hogy a kamaszok körében is nagyon magas a dohányzók aránya. 2015-ben Magyarországon a 15–16 évesek közel egyharmada állította, hogy dohányzott az elmúlt hónapban, ami szintén a legmagasabb arányok között van az EU-ban. Alkoholfogyasztásban is az élmezőnybe tartozunk. Noha az elmúlt évtizedben csökkent az alkoholfogyasztás a magyar felnőttek körében, 2017-ben még mindig több mint 10 százalékkal magasabb volt az uniós átlagnál: az egy főre jutó alkoholfogyasztás Magyarországon 11,1 litert volt, szemben az uniós 9,9 literrel. A jelentés szerint aggodalomra ad okot a kamaszok körében megfigyelhető alkalomszerű erős alkoholfogyasztás.

Krónikus alulfinanszírozottság

Az egészségügyi országprofil nemcsak a lakosok egészségi állapotát, hanem az egészségügyi rendszer helyzetét is vizsgálja. Legfőbb megállapítása ezzel kapcsolatban az, hogy a magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott. Az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadások 1468 EUR-t tesznek ki (vásárlóerőparitáson számolva), ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Magyarország jelenleg kevesebbet költ az egészségügyre, mint a legtöbb uniós ország, mind fejenként, mind a GDP arányában. A kormányzati kiadások mindössze 10 százalékát fordítják erre az ágazatra, az unió egészére jellemző 16 százalékhoz képest. Az egészségügyi közkiadások Magyarországon csak a GDP 4,9 százakát tették ki 2016-ban, amely jóval kevesebb, mint az uniós 7,8 százalékos átlag.

Érdekesség, hogy az országjelentés külön taglalja a „zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulásokat”, amik közé az önrészt, az ellátási csomagon kívüli szolgáltatásokért fizetett összegeket és a hálapénzt sorolják. Ezek a közvetlen lakossági hozzájárulások az egészségügyi kiadások több mint negyedét (27 százalék) tették ki Magyarországon, amely az egyik legnagyobb hányad az EU-ban, és majdnem a duplája a 16 százalékos uniós átlagnak.

Kevés az orvos és az ápoló

euall2
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A jelentés természetesen foglalkozik az egészségügyi dolgozók létszámával is. Azt írják, az uniós átlaghoz képest Magyarországon kevesebb az orvos (1 000 lakosra 3,3 a 3,6-hoz viszonyítva) és kevesebb az ápoló (6,5 a 8,5-höz viszonyítva). Hozzáteszik: A munkaerőhiányt súlyosbítja az egészségügyi munkaerő elöregedése és sok orvos (különösen szakorvosok) kivándorlása, amely az ország 2004-es uniós csatlakozását követően felgyorsult. 2010 és 2016 között csaknem 5 500 orvos hagyta el az országot, hogy egy másik uniós országban vagy harmadik országban dolgozzon. Az ápolók kivándorlása is jelentős volt az elmúlt években. Az egészségügyi szakemberek kiáramlása azonban az utóbbi évben lelassult, főképp a tavalyi béremelésnek köszönhetően, noha aktuális átlagbérük még mindig alacsony a legtöbb uniós országhoz képest – olvasható a jelentésben. De nemcsak az orvosok lakossághoz viszonyított aránya alacsonyabb, mint az uniós átlag, hanem az egészségügyi munkaerő még egyenlőtlenül is oszlik meg az országon belül. A Közép-Magyarországon az egy főre jutó orvosok száma majdnem a kétszerese az Észak-Magyarországinak.

Kórházközpontúság

A egészségügyi dolgozók – bár lassúbb ütemű – kivándorlását súlyosbítja az országjelentés egyik legfőbb megállapítása, miszerint Magyarországon volt a negyedik legmagasabb az egy főre jutó kórházi ágyak száma az EU-ban. A kórházi elbocsátások magas aránya és az ápolás átlagos időtartama is arra mutat, hogy a rendszer erőteljesen a kórházi ellátásra támaszkodik. A kórházak felszereltsége folyamatosan javul, köszönhető a nem kevés uniós pénznek: Magyarország tekintélyes támogatást kapott egészségügyi rendszerének korszerűsítésére az EU strukturális és beruházási (ESB-) alapjaiból.

A 2014–2020 közötti időszakban Magyarország 483 millió EUR támogatást kap, amely az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (253 millió EUR), az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása (215 millió EUR) és az e-egészségügyi fejlesztések (15 millió EUR) között oszlik meg. 2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozás és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban, ami azt jelzi, hogy bőven van még mit javítani – olvasható a jelentésben. Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 000 halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal. További 16 000 halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással.

A jelentés kitér a kórházi fertőzésekre is és megállapítja: 2014-ben és 2015-ben a magyar kórházak évente megközelítőleg 4000, az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésről számoltak be a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerben. Ráadásul 2005 és 2015 között e fertőzések előfordulása jelentősen növekedett: 5,4-ről 24,8-ra 100 000 betegnaponként.

Forrás: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all