péntek, június 05, 2020
728x90 EU Imagery

Pontosabban: az Alkotmánybíróság szerint nem sértették meg az alaptörvényt azok a bíróságok, amelyek nem marasztalták el a Magyar Nemzeti Bank elnökét lopással vádoló politikust.

Bárándy Gergely akkori szocialista képviselő az Országgyűlésben 2016. május 17-én azonnali kérdést tett fel Matolcsy Györgynek, az MNB elnökének, egyebek közt az MNB alapítványairól és az elnök rokona által vezetett bankról. Ő a válaszban blöffnek nevezte az elhangzottakat, és visszautasította a jegybank elleni támadást. Erre Bárándy a viszontválaszban ezt mondta: „Tudja, nem a Nemzeti Bankot támadjuk, elnök úr, hanem önt és az ön intézkedéseit, és ez óriási különbség, tudja? Ugyanis nem a Nemzeti Bank munkatársai vagy általában a Nemzeti Bank lopta el a közpénzt, hanem ön és az ön környezete, és az ön családja. Ezt tudom csak mondani, semmi blöff nincs ebben, elnök úr. Sajnos azt tudom mondani, hogy a tények ezek.”

Matolcsy pert indított jó híre és becsülete védelmében (ez polgári ügy, nem vonatkozik rá a képviselői mentelmi jog), mert szerinte a valótlan és sértő tényállítások nem tekinthetők politikai véleménynyilvánításnak, és ezt közéleti szereplőként sem köteles eltűrni, mert az ilyen állítások alkalmasak a személyébe és a tisztségébe vetett bizalom megingatására.

A pert minden szinten elvesztette. A bíróságok úgy ítélték meg, hogy az országgyűlés a közéleti viták színhelye, ahol az éles fogalmazás is helyénvaló lehet. A vitatott tények pedig „a demokratikus közvélemény kialakítása szempontjából kiemelt jelentőségűek, így a bíróság arra jutott, hogy jelen ügyben az indítványozónak nem adhat jogvédelmet, a véleménynyilvánítás szabadsága ugyanis ebben az esetben megelőzi az indítványozó személyiségi jogainak védelmét”. Ezt az elsőfokú bíróság mondta, az ítélőtábla jóváhagyta, a Kúria pedig hozzátette:

különös védelmet követel az olyan vélemény, amely a közügyek vitatására, vagy a közhatalom gyakorlására irányul, vagy épp a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. Ezen vitákban pedig a kellemetlen, éles, adott esetben igazságtalan támadások is elhangozhatnak.

Matolcsy György ezután nyújtott be alkotmányossági panaszt. Részben eljárási hibákra hivatkozott, részben arra, hogy a bíróságok megsértették az emberi méltóságát, mert véleménynek minősítettek egy nyilvánvaló tényállítást – azt, hogy ő lopott volna –, amely egyértelműen valótlan volt.

De itt sem járt sikerrel.

A Varga Zs. András vezette öt tagú tanács szerint „az indítványozót személyében sértő kifejezés (…) közlése abban az esetben élvezi az Alaptörvény IX. cikkének védelmét, ha önmagában a közlés információs tartalommal bír, és a közügyek megvitatásához hozzájárul. E körben a bíróságok feladata annak megítélése, hogy az alapügy alperese által használt kifejezés az objektív mérlegelés alapján mennyire sértő. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálhatja felül, hogy a bíróság a támadott döntésben alkotmányos szempontok figyelembe vételével mérlegelt-e.”

Mivel az ügyben a bíróságok megfelelően jártak el, az eljárási hibák pedig nem voltak jelentősek, Matolcsy György alkotmányos jogai nem sérültek.

A döntést 3:2 arányban hozták. A tanácsvezető Varga Zs. András és Szívós Mária alkotmánybíró megsemmisítette volna a Bárándynak igazat adó ítéleteket, mert azok nem vették figyelembe, hogy a képviselő maga is ténynek nevezte, amit állított. Ám Pokol Béla, Schanda Balázs és Salamon László álláspontja győzött, és Matolcsy panaszát elutasították.

Forrás és kép: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all