Magyarország újabb 6 helyett rontott a vizsgált országok korrupciós rangsorában a Transparency International 2019-re vonatkozó eredményei szerint – derül ki az intézet éves jelentéséből, amit csütörtökön hoztak nyilvánosságra.

A Transparency Korrupció-érzékelési Indexén (CPI) 0-100 pontot lehet szerezni, minél kevesebb pontot kap egy ország, annál nagyobb a közszektor korrupciós kitettsége. Magyarország a tavalyi pontozásban 44 pontot ért el a Berlinben működő intézet felmérésén, ami alapján a 180 vizsgált ország között a 70. helyre futott be. Pontszámunk az EU-n belül Romániáéval egyezik meg, és 2018-HOZ KÉPEST 2 PONTOS ROMLÁST JELENT, AMI ALAPJÁN 6 HELLYEL CSÚSZTUNK LEJJEBB A GLOBÁLIS RANGSORBAN.

A CPI tizenhárom különböző felmérést összegez, a végeredményben az jelenik meg, hogy helyi szinten mennyire érzik korruptnak az adott országot az ottani állampolgárok, gazdasági szereplők és civilek. Tanúsága szerint Magyarország korrupciós fertőzöttsége globálisan a Dél-Afrikai Köztársasággal és a dél-amerikai

Surinaméval van azonos szinten. A 2012-2019-es időszak CPI adatait összevetve nyilvánvaló, hogy a 2018-ban mért kismértékű javulás ellenére Magyarország az Európai Unió korrupt tagállamainak csoportjában is folyamatosan romló teljesítményt mutat, és stabilizálta helyét a sereghajtók között – értékel a jelentés. Hazánk 2012 óta jóformán folyamatos lejtmenetben van, és az elmúlt nyolc évben világviszonylatban összesen 24 helyet zuhant, miközben a korrupció végletesen központosítottá vált.

A VISEGRÁDI ORSZÁGOK KÖZÜL 2012 ÓTA EGYEDÜL MAGYARORSZÁG KORRUPCIÓI ELLENI TELJESÍTMÉNYÉNEK A MEGÍTÉLÉSE ROMLOTT, MIKÖZBEN A TÖBBI VISEGRÁDI ORSZÁG JAVULÓ VAGY STAGNÁLÓ ÉRTÉKEKET ÉRT EL. A lista élvonalába 2019-ben Dánia (87 pont), Új-Zéland (87 pont), Finnország (86), Svájc (85), Svédország (85) és Szingapúr (85) került. A G7 országai közül Oroszország (53) kivételével mindegyik állam a legkevésbé korruptnak érzékelt ötödbe került. A CPI-lista alján 2019-ben Jemen (15), Szíria (13), Dél-Szudán (12) és Szomália (9) található, ezek országok hosszú évek óta rosszul szerepelnek az értékelésben.

A TI Magyarország jelentése szerint a 2010 óta hatalmon lévő elit évtizedes uralmának eredményeként Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van, „az intézményrendszer nem (csak) a közjó előmozdításában, hanem a kormánypárti szereplők helyzetbe hozásában érdekelt”. Külön kiemelik az ügyészséget, amelynek szervezete „hierarchikus felépítésű és szigorúan központosított”, a legfőbb ügyész. A 2019-ben újabb 9 éves megbízást kapott Polt Péter senki által nem ellenőrizhető és nem korlátozható hatalommal rendelkezik. A jelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, nem állíthatjuk, hogy az ügyészség mindig futni hagyja a kormány számára kényes ügyek elkövetőit, erre példa Mengyi Roland, Boldog István vagy Simonka György esete. A TI szerint azonban

A VÁDHATÓSÁG A HATALOM SZÁMÁRA LEGÉRZÉKENYEBB KORRUPCIÓS BOTRÁNYOK ÉRINTETTJEINEK BÜNTETLENSÉGET BIZTOSÍT TÉTLENSÉGÉVEL. A riportban leszögezik, a magyar közbeszerzési piac továbbra is jelentősen függ az európai uniós támogatásoktól, ezek felhasználását pedig a támogatások minél gyorsabb és teljes körű felhasználásának igénye vezérli. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a kormány a Magyarországnak szánt uniós pénzek 110-115%-át tervezi felhasználni azért, hogy ha bizonyos projektek nem mennek át az Európai Bizottság ellenőrzésén, akkor egy másik projekt számláit tudják benyújtani, erre volt példa az uniós szinten korrupcióként nyilvántartott Elios-ügy is, melynek számláit végül nem nyújtották be, így végül a magyar költségvetést terhelte.

Az uniós támogatásokkal kapcsolatban azt is felveti a jelentés, hogy az összkép a források nem jól megtervezett felhasználását sugallja: 2019 közepére a magyar kormány a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó döntési rátája már elérte a 109%-ot, miközben a kormány az uniós pénzeknek 34%-át fizette ki a kedvezményezetteknek ténylegesen. Ez más országokkal összehasonlítva kevésnek számít a jelentés megállapítása szerint. 2018-ban kilenc Magyarországot érintő vizsgálatot zárt le az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF), ezek közül hét esetben állapított meg szabálytalanságokat. Ezzel Magyarország lett az első Görögország és Lengyelország előtt az összes tagállam közül, vagyis

AZ OLAF MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐEN INDÍTJA A LEGTÖBB VIZSGÁLATOT. 2014 és 2018 között az OLAF 52 ügyet zárt ajánlással, amelyekben az uniós pénzek 3,84%-ának visszafizettetését javasolták. 2012 és 2018 között jelentősen javult a magyar ügyészség vádemelési rátája (45%), ennek ellenére 20 olyan ügyben évek óta nem hoz döntést, amelyekben az OLAF ajánlásokat fogalmazott meg, ez a legmagasabb arány az EU-ban. A jelentés szintén megemlíti, hogy a Közbeszerzési Hatóság statisztikái szerint ugyan 2018-ban 24%-ra esett az úgynevezett egy-ajánlattevős közbeszerzési eljárások aránya az uniós értékhatár feletti közbeszerzésekben, ez nem vág egybe az Európai Bizottság számításával, amely szerint az előbbi mutató 39%-os volt 2018-ban.

A hazai központosított korrupcióhoz társított ideológia a nemzeti tőkés- és középosztály létrehozása, és a kormányzati ideológusok szerint amit a Transparency és más kritikusok korrupciónak neveznek, az a rendszer lényege. A TI szerint ugyanakkor a jelentős mértékű korrupció ellenére "hiányzik a magyar társadalomból az erős és gyarapodó középosztály és pláne a polgárság, mindenekelőtt szellemi értelemben. Inkább felduzzasztott kliens-rétegről beszélhetünk."

A CPI mellett a Magyarországon tapasztalható korrupciós helyzet súlyosbodásáról ad számot a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora is. A CPI-éhoz közel álló módszertant alkalmazó, üzletemberek és szakértők értékelései alapján készült indikátor eredményeiből az következik, hogy a magyar államnak a korrupció elhárítására vonatkozó képessége másfél évtizede romló tendenciát mutat. A jelentés kiemeli, hogy az elmúlt hét év növekedési teljesítménye ellenére Magyarország versenyképességével kapcsolatban jelentős problémák merülnek fel, ami az EU-n belül az utóbbi év 1 helynyi javulása ellenére gyengének számít az EU-n belül. „A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési mutatói az elmúlt hét évben kedvezőek voltak, ám a hosszabb távú kilátások borúsak, a versenyképesség a régióban az egyik legalacsonyabb” – mondta a jelentést bemutató sajtóeseményen Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Transparency szerint a 2019-es helyhatósági választások után az önkormányzatok a jogállamiság helyreállításának lehetséges színtereiként jelenhetnek meg, amennyiben beemelik a gyakorlataikba az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország által összeállított Ez a Minimum programot. A kampány során összesen 389 önkormányzati jelölt vállalta a civilek átláthatósági javaslatainak megvalósítását, közülük 60 településen 184-en szereztek mandátumot, 16 jelöltet választottak polgármesterré. A valódi eredmények felmutatásában azonban még a program érvényesítése esetén is jelentősen korlátozza az önkormányzatokat az elmúlt tíz év centralizációs törekvései nyomán kialakult hatáskör- és forrásvesztés.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményben reagált a jelentésre. Azt írják: "A Transparency International egy Soros által pénzelt szervezet, amely az egész Soros-hálózattal együtt folytatja a Magyarország elleni támadást. Valójában azért támadják hazánkat, mert a magyarok nemet mondanak a migránsok betelepítésére.

A Soros-szervezet ennek megfelelően hamis és torz jelentést tett közzé, amely az alapvető tényeket sem veszi figyelembe: Magyarországon 2010 óta teljesen átláthatóak a közbeszerzések, a magyar közbeszerzéseken már nem külföldi nagyvállalatok, hanem döntő részt magyar vállalkozások kapnak munkát, a hazai kkv-k által elnyert közbeszerzések értékaránya 39%-ról 58%-ra nőtt. Minden 100 közbeszerzésből 87-et kkv-k nyertek tavaly. Az egy ajánlatos közbeszerzések értékének aránya jelentősen (34%-ról 25.5%-ra) csökkent, és az elmúlt 6 évben a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások száma 3600-ról 274-re, a tizenharmadára csökkent, ez arányosan az uniós átlag fele. Ezek az adatok megtalálhatóak a Közbeszerzési Hatóság honlapján."

Forrás: Index