Orbán jól taktikázott: elvek helyett a kompromisszumot választotta a Néppárt

Nem volt más választása az Európai Néppártnak, mint hogy meghosszabbítja a Fidesz felfüggesztését, máskülönben a szakítást kockáztatja. A hvg.hu által megkérdezett néppárti képviselők megosztottak a kérdésben: van, aki szerint itt az ideje végleg kirúgni a magyar kormánypártot, mások szerint belülről könnyebb őket kontrollálni. Egy dologban azonban mindenki egyetértett: minél előbb megoldást kell találni arra a problémára, amit úgy hívnak: Orbán Viktor.

Minél többen vannak egy társaságban, annál nehezebb a közös programokról dönteni – röviden így lehetne összefoglalni a Fidesz felfüggesztése körüli vitát az Európai Néppártban. Amíg ugyanis a 43, különböző értékrendű tagból álló pártcsaládnak nem sikerül saját belső vitáit elsimítani, addig nem sok esély van rá, hogy döntést hozzanak a magyar kormánypárt ügyében.

Azt, hogy a Fideszt egyelőre nem zárják ki a Néppártból, már akkor sejteni lehetett, amikor vezető német lapok nyilvánosságra hozták a három néppárti bölcs kiszivárgott jelentését. A magyarországi helyzet vizsgálatával megbízott Wolfgang Schüssel, Herman von Rompuy és Hans-Gert Pöttering a múlt héten elkészült dokumentumban a Spiegel és a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint is azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg a felfüggesztést.

A FAZ úgy tudja, a három bölcs a maradásért cserébe azt szeretné, hogy Orbán Viktor módosítson politikai irányvonalán. Bár erre egyelőre a magyar kormányfő nem nyitott, néppárti képviselőkkel folytatott beszélgetéseinkből az derült ki, hogy az EPP vezetésének mégsem volt más választása, csak a felfüggesztés. A párt ugyanis már olyannyira megosztott, hogy mind a kizárás, mind pedig a maradás beláthatatlan lavinát indított volna el.

orbnep1

Fotó: Twitter / Donald Tusk

A Fidesz magának kereste a bajt

Ahogy írtuk, a kereszténydemokrata pártcsaládnak jelenleg 43 tagja van, közülük több olyan országból, mely nem tagja az Európai Uniónak. Ennyi párt pedig sokféleképpen értelmezheti a kereszténydemokrácia fogalmát: az egyik oldalon az Orbán Viktor-féle illiberális demokrácia áll, a másikon pedig a svéd, a holland vagy éppen a luxemburgi álláspont, mely ugyan konzervatív, sok kérdésben mégis szöges ellentétben áll a magyar felfogással.

A kétféle irányvonallal a magyar miniszterelnök is tisztában van, nem véletlenül utalt rá, hogy egy centire voltak a kilépéstől, és csak azért nem tették meg maguktól, mert a spanyolok, a franciák és az olaszok kiálltak Magyarország mellett, amikor az Európai Parlament megszavazta a magyar és a lengyel jogállamiságot elítélő határozatot. És ezért fenyegette meg a Néppártot azzal, hogy ha nem változtat az irányvonalán, akkor viszi magával az elégedetlenkedőket, és teljesen új kereszténydemokrata mozgalmat alakít.

Orbán abban is jól taktikázott, hogy

kijelentései még jobban elmélyítették az ellentéteket a pártcsaládon belül, ami nem könnyítette meg a döntést.

A kizárás folyamatát elindító északi tagpártok közül egyre többen gondolják úgy, hogy minél előbb rakják ki a Fideszt az ajtón, annál jobb.

Christophe Hansen, a luxemburgi kereszténydemokrata párt EP-képviselője a hvg.hu-nak azt mondta: ő és sok más politikustársa azért szavazta meg a határozatot, mert a valódi kereszténydemokraták mindig kiállnak a jogállamiság mellett, legyen szó bármelyik tagállamról vagy politikai pártról.

„Amikor a kormányok nem tartják be ezeket az értékeket, az nemcsak az én személyes demokráciafelfogásommal ellentétes, hanem a szerződéseinkkel is. A közös értékeink betartására minden tagállam önként tett fogadalmat, amikor belépett az Európai Unióba. Akik ezeket eltapossák, azok az európai egység halálát készítik elő” – mondta Hansen.

orbnep2

Fotó: MTI / EPA / Aris Oikonomou

Az EP-képviselő a bölcsek jelentésének kiszivárgott részleteit ugyan nem kommentálta, de azt ő is elismerte, hogy

az Európai Néppárton belül többféle nézőpont létezik arról, hogyan kellene megoldani a problémát.

„A tisztánlátás kedvéért azonban fontos megjegyeznem, hogy a Fidesz saját tetteivel halad a kijárat felé. Illiberális erőkkel barátkoznak, hogy máshogy értelmezhetnénk Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski találkozóját?” – mondta Hansen, aki egyébként több kormánypárti EP-képviselővel is közeli kapcsolatban van.

„Sajnálni fogok búcsút mondani jó kollégáknak, különösen olyanoknak, akikkel együtt dolgozom az Európai Parlamentben. De nem dughatjuk a homokba a fejünket: a Fidesz és az EPP alapját jelentő kereszténydemokrata értékek közötti különbség nagyon mélyen gyökerezik. Szavakban és tettekben is újra el kellene kötelezniük magukat az EPP alapértékei ellett, ha javítani akarnak a helyzetükön” – tette hozzá.

Petri Sarvamaa, a finn Nemzeti Koalíció képviselője, aki korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy tapasztalatai szerint az EPP-frakció 75-80 százaléka szeretné már kirúgni a Fideszt, most még keményebben fogalmazott a Politico hasábjain megjelent véleménycikkében.

„A Fidesz egy korrupt, nacionalista, populista párttá vált egy teljhatalmú vezető irányítása alatt. Jó lelkiismerettel többé nem állhatunk ki mellettük, és gyorsan kell cselekednünk, hogy kirúgjuk őket” – írta.

A magyar kormánypárt részéről Novák Katalin alelnök már korábban elmondta, mi a véleménye az ilyen kritikákról:

Vannak olyan pártok, melyek az eredeti irányhoz képest már jócskán balra tolódtak, csoda, hogy még az EPP-be sorolják magukat, és nem a liberálisok közé.

Törésvonalakból nem lesz egység

Miközben tagadhatatlan, hogy Orbán rengeteg néppárti politikus szemében vörös posztó, más EP-képviselőkkel beszélve azonban rögtön árnyaltabb lesz a kép. A németek egy része, a franciák vagy éppen az olaszok képviselői nem szívesen látnák a Fideszt az EPP-n kívül, még ha sok kérdésben nem is értenek egyet Orbán Viktorral. Ennek főleg praktikus okai vannak. Sok tagpárt attól tart, hogy Orbán valóra váltja fenyegetését, és új, kereszténydemokrata mozgalmat hoz létre az Európai Unióban, amivel akár gyengítheti is a Néppárt befolyását. Mások pedig azzal érvelnek, hogy sokkal könnyebb Orbánt ellenőrizni – és szükség esetén kontroll alatt tartani – a Néppárton belül, mint kívül.

A Fidesz mellett korábban többször is kiálló francia François-Xavier Bellamy például korábban úgy fogalmazott lapunknak, hogy ha a Fidesz a Néppártban marad, és nyilvánosságra hozzák a bölcsek jelentését, akkor „meg lehetne érteni, honnan erednek a nehézségek, és meg is lehetne őket oldani”.

Azzal nem fogjuk Európa egységét erősíteni, ha növeljük a törésvonalakat a Néppárton belül” – tette hozzá Bellamy.

Sven Simon, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) EP-képviselője sincs arról meggyőződve, hogy a Fidesz kizárása a Néppártból megoldaná a problémákat.

„Akár az EPP-n belül, akár kívül vannak, Magyarország akkor is Közép-Európa szívében fekszik. Ezért korrekt eljárásra van szükség, a kizárást pedig utolsó lehetőségként szabad kezelni, ha már minden más megoldás csődöt mondott. Szerintem viszont jelenleg nem tartunk itt” – mondta.

Elvek vs. kompromisszum

A legnehezebb helyzetben most Donald Tusk pártelnök van, akinek annak ellenére kell összetartania az egész EPP-t, hogy legszívesebben valószínűleg már szabadulna Orbán Viktortól. A hvg.hu információi szerint az sem véletlen, hogy Tusk környezetéből idő előtt kiszivárgott a bölcsek jelentésének tartalma, így az elnök még a választmány előtt beszélhetett róla a frakciónak, és a felelősség egy részét is elháríthatta magáról.

„Tusk azt mondta, hogy semmi nem változott Budapesten, ezért marad érvényben a határozatlan idejű felfüggesztés” – mondta a Politicónak a szerdai frakcióülésről egy néppárti képviselő.

orbnep3

Orbán Viktor és Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Ez azt is jelenti, hogy a választmányi ülésen sem tárgyalni, se szavazni nem kell a kérdésről, a felfüggesztési meghosszabbítása ugyanis nem igényel külön döntést a küldöttek részéről.

Több brüsszeli forrás ennek ellenére határozottan állítja, hogy Tusk a kompromisszumos megoldás érdekében szembement saját álláspontjával. Az EU Observer szerint a politikus az ülésen azt is megígérte, hogy a felfüggesztés ellenére semmiképpen nem fog engedni az EPP alapértékeiből. Hiába nem történt pozitív fejlemény Budapesten, a frakció még mindig megosztott a kérdésben, és egyik oldalon sincs meg a többség, így nem merte megkockáztatni, hogy szavazásra bocsátja a kérdést. A lap úgy tudja, hogy maga Tusk is csalódott a fejlemények miatt, hiszen tavaly novemberi megválasztásakor határozottan kiállt a jogállamiság mellett, és Orbánnak is üzent:

Ha valaki megtagadja a jogállam elvét, az nem kereszténydemokrata. Aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki eltűri a homofóbiát, az antiszemitizmust, az nem kereszténydemokrata. Aki a nemzetet szembefordítja az egyén szabadságával, az nem kereszténydemokrata.

Egy dologban azonban egyik oldal sem kételkedik: a kérdést nem lehet a végtelenségig húzni, előbb-utóbb muszáj valamilyen megoldást találni, mert

a Fidesz lassan az egész párt belső egységét veszélyezteti.

Forrás: HVG