vasárnap, február 23, 2020
728x90 EU Imagery

Egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi a módosított Nemzeti alaptanterv. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel. A módosított Nemzeti alaptantervet (NAT) úgy, ahogy van, vissza kellene vonni. Ahelyett, hogy javítana az oktatási rendszeren, inkább tovább károkat okoz majd – nyilatkozta lapunknak Nahalka István oktatáskutató, miután péntek éjszaka nyilvánossá vált a NAT legnagyobb titokban összeállított, mintegy 160 oldalas módosítása, amelyet már idén szeptemberben, felmenő rendszerben bevezetne a kormány. – A szeptemberi időpont is túl korai, ráadásul előbb még el kell készülni a helyi tantervekkel is. A rendelet erre április 30-áig adott időt az iskoláknak, miközben még nem ismerjük a kerettanterveket, az új NAT-hoz igazodó tankönyveket – mutatott rá Nahalka István.

A NAT a köznevelés tartalmának elvi, szemléleti megalapozása, amely meghatározza az oktatás általános céljait, a műveltségi területeket, a fejlesztési feladatokat és célokat, a közoktatás tartalmi szakaszolását. Fontos lenne, hogy az iskolák és a pedagógusok elegendő időt kapjanak a felkészülésre. Ám az oktatáskutató szerint az időhiány a kisebb probléma: a módosított NAT tartalmával sokkal komolyabb bajok vannak. Az első, hogy a kormány – bár erre törvény kötelezi – nem végezte el a korábbi, 2012-es NAT felülvizsgálatát, így nem tudni, pontosan milyen tények, adatok alapján volt szükség a módosításra. Nahalka István szerint az egész folyamat koncepció nélkül zajlott.

Igaz, 2018 augusztusában nyilvánosságra került egy NAT-tervezet, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére Csépe Valéria akadémikus professzor és csapata dolgozott ki, ám a kormány szerint nem volt elég „nemzeti”, így visszaküldték átdolgozásra. Az eredmény magáért beszél: míg a Csépe-féle koncepciónak semmilyen ideológiai elkötelezettsége nem volt, a most nyilvánossá vált végleges verzió egyoldalú, nacionalista beállítottságú, Nahalka István szerint egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi.

– Például a történelem területén egyértelmű indoktrinációs szemlélet jelenik meg, vagyis egy ideológiának, egy világlátásnak rendeli alá az oktatást. A modern pedagógia nem ilyen. Különböző társadalmi alternatívákat, értékrendeket kellene bemutatni, a diákoknak pedig azt kellene megtanítani, hogyan alakítsák ki saját identitásukat. Az persze nem kifogásolható, hogy a NAT kötődik a magyar kulturális és pedagógiai hagyományokhoz, az viszont már baj, hogy a szöveg alapvetésében említést sem tesznek az európai, illetve egyetemes kulturális hagyományokról – vélekedett az oktatáskutató.

Arra is felhívta a figyelmet: az új NAT-tal sem csökken érdemben a tanárok, diákok terhelése. Az eddigiektől eltérően évfolyamonként határozták meg a maximális heti óraszámokat: alsó tagozat első három évében hetente legfeljebb 24 órájuk lehet a tanulóknak, míg 9-12. évfolyamon a maximális óraszám 34 lesz. Nahalka István szerint ez azt jelenti, hogy a heti óraszámok átlagosan eggyel csökkentek, ellenben a tananyag sokkal több lett. Bár lehetőség lesz egyes természettudományi tantárgyakat – mint a biológia, kémia, fizika – összevonva tanulni, egyelőre nincsenek se mintatervek, se oktatási programcsomagok, sem pedig az integrált oktatásra felkészített tanárok.

Az idegennyelv oktatás célkitűzései között pedig az szerepel: cél, hogy középiskola végére a diák képes legyen elérni a B2-s nyelvi szintet, ami egy középfokú nyelvvizsgának felel meg, de legalább egy középszintű nyelvi érettségit (B1-es szint) tudjon teljesíteni.

– Középfokú nyelvvizsga a cél, de maga a tananyag tartalma meg sem közelíti a B2-es követelményeket – erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke beszélt a Népszavának. Szerinte az új NAT nem veszi figyelembe a diákok közötti eltérő tanulási folyamatokat sem. Kitért arra is, ez az alaptanterv sem kínál semmiféle megoldást arra, hogy a szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, technikumokban – ahol az iskolaidő jelentős részét a gyakorlati foglalkozások teszik ki – hogyan lesznek alkalmazhatók a NAT-ban felvázolt tananyagkövetelmények. – Ezt a NAT-ot nem lehet az egész nemzet alaptantervének tekinteni – fogalmazott. 

1262013

Magyartanárok: rosszfajta múzeum lesz az egész

A Nemzeti alaptantervnek a nemzeti minimumot kellene tartalmaznia, keretrendszerként kellene működnie, ez azonban rettenetesen részletezett, zsúfolt, több mű szerepel benne, mint ahány óra van – nyilatkozta Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének tagja. 

A tantervben megjelenő szerzők közül csak néhányat emelt ki: Herczeg Ferenc például olyan súlyú író lett, mint Arany János, kötelező életművel, regénnyel. Wass Albert úgyszintén, ez viszont két szempontból is problémás: egyrészt nyilvánvalóan ideológiai megfontolásból került az alaptantervbe, másrészt a műveinek esztétikai minősége elmarad a többi oktatott szerzőétől.

Megjegyezte: az is kérdéses, hogy miért kellene kötelezően például Sylvester Jánost vagy középiskolában Romhányi Józsefet olvasni. Ugyanakkor az alaptanterveben nincs benne Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas író. Schiller Mariann szerint egyébként jobb lenne, ha nem konkrét szerzők szerepelnének a tantervben, hanem a tanároknak lenne döntési lehetőségük.

– Ha betartják, ami a NAT-ban szerepel, a tanár csak végrehajtó marad – erről Keisz Ágoston, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium magyar szakos vezetőtanára beszélt lapunknak. Szerinte míg a tanterv azt hirdeti, hogy változatos módszerekkel lehet dolgozni, addig az óraszám szűkössége és a témák, művek sokasága csak látszólagos tanítást tesz lehetővé. – Olyan szövegekről beszélünk majd, amit a gyerekek alig olvasnak; ez persze ma is komoly probléma. Rosszfajta múzeum lesz az egész, mintha bemennénk a Szépművészeti Múzeumba, és négy óra alatt bekukkantanánk minden terembe, de alaposan egyetlen képet sem néznénk meg – mondta.

Keisz Ágoston nevetségesnek tartja, hogy kortárs vagy mai szöveg nem szerepelhet a tananyagban. – A tanterv azt ígéri, hogy „lezárt és biztosan értékelhető életművek” szerepelnek a törzsanyagban, ehhez képest bekerült Herczeg Ferenc és Wass Albert, akiknek a személye és életműve megosztja a tanárokat. A tanterv nem mutatja meg, hogyan működik az élő irodalom, a folyóiratkultúra, a vita. Ráadásul egyetlen kerettanterv készül valamennyi iskolatípusnak, az általános iskoláknak, a gimnáziumoknak és a szakgimnáziumoknak (technikumoknak). Olyan, hogy egyetlen kerettantervet adtak volna ki iskolatípustól függetlenül, nem volt talán még a Kádár-rendszerben sem – fogalmazott. Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke pedig úgy vélekedett: a NAT-ban is megjelenő „kultúrharcos logika” kettészakítja a társadalmat, ami ellentétes az alaptanterv feladatával, küldetésével – részben éppen ezért mélyen nemzetellenes. - Csepregi Evelyn

Forrás és kép: Népszava

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all