Egyre látványosabb, hogy a közmunka nem segít a legrosszabb helyzetűeknek

A munkaerőhiány miatt a közmunkások jelentős részét felszívta a munkaerőpiac, így a közfoglalkoztatási programokban már csak azok maradnak, akik a munkaerőpiacon nehezen foglalkoztathatók – írja az Mfor. A Belügyminisztérium honlapján közzétett jelentés szerint tavaly 106 259 fő dolgozott a közfoglalkoztatásban, ami az előző évhez képest 21,6 százalékkal alacsonyabb létszám. Közöttük rengeteg a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető dolgozó. 2016 és 2019 között

• 77-ről 83 százaléka emelkedett a hátrányos helyzetű településeken élők,
• 55-ről 60 százalékra a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők,
• 30-ről 37 százalékra pedig az 50 éven felüliek aránya.

Mivel a programokban egyre nagyobb számban vesznek részt olyanok, akik hátrányos helyzetűek és nehezen foglalkoztathatók, magától értetődő, hogy csökkenni kezdett azok aránya, akik tartósan munkát tudnak vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. 

Az elhelyezkedési esélyeket feltételezhetően a programok átalakulása is rontja. A piaci változásokra és igényekre reagálva a közfoglalkoztatás programtípusai között az utóbbi években csökkent az országos programok szerepe és nőtt a hosszabb idejű, jellemzően önkormányzati programban foglalkoztatottak aránya.

A közmunkásokat foglalkoztató Dehusz (Debreceni Humán Szolgáltató) Kft. dolgozója tűzifával megpakolt talicskát tol a cég telephelyén Debrecenben
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

A közmunkából főként a 25 évnél fiatalabb és az általános iskolánál magasabb végzettségűek tudnak sikeresen és tartósan kilépni. Esetükben az elhelyezkedési ráta 20 százalék felett van, míg az 50 évnél idősebbek és az alacsony végzettségűek körében 10-11 százalék az elsődleges piacon munkát találók aránya.