Válságkezelés - komoly kritikát kapott a kormány Brüsszelből
A magyar munkanélküli rendszer még békeidőben sem ad megfelelő védelmet, a koronavírus miatt bevezetett munkahelyvédelmi támogatások pedig jóval szűkmarkúbbak a többi európai ország programjaitól - állapította meg az Európai Bizottság legfrissebb országjelentése az Eurologus cikke szerint. Az Európai Bizottság azon országok számára fogalmazott meg ajánlásokat, amelyek főbb államháztartási mutatói eltérnek az európai referenciaértéktől. Az ajánlások nem a költségvetési fegyelemről szólnak ezúttal, hanem a koronavírus okozta gazdasági-társadalmi válság kezeléséről - mondta az Eurologus szerint Paolo Gentiloni gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos a csomagot ismertető sajtótájékoztatón.
A Bizottság szerint a magyar kormány hatásos lépéseket tett annak érdekében, hogy a korábbi költségvetési célokat betartsa, de egy sor kritikát is megfogalmaznak a kormány válságkezelésével és általános politikájával kapcsolatban.
A járvány miatti veszélyhelyzetben a magyar kormánynak adott rendkívüli hatalom szélesebb, mint a többi tagállamban, és nem szabtak neki határidőt. Néhány intézkedés felveti a szükségesség és arányosság kérdését, illetve beleavatkozik a gazdasági életbe, és veszélybe sodorja az állami szabályozási környezet stabilitását - írja a Bizottság. Példaként a munkajogi szabályoktól való eltérésre hivatkoznak, vagy arra, hogy a katonaság átvette az irányítást bizonyos magánvállalkozásoknál a veszélyhelyzetre hivatkozva.
A három hónapos munkanélküliségi ellátás - ami a legrövidebb Európában - még kedvező gazdasági körülmények között sem elegendő ahhoz, hogy valaki munkát találjon - szögezi le a dokumentum.
Látszatverseny van a közbeszerzéseken
Ehhez jön hozzá, hogy a vállalkozásokat és a munkahelyek megőrzését támogató magyar programok hatálya és alkalmazási köre korlátozottabb a többi európai államban meghirdetett programoknál. A magyar gazdaságmentő program hatásait tovább gyengíthetik a kormány által tervezett különadók. A Bizottság szerint a gazdasági helyreállítást nagyban segítené, ha az eddigi gyakorlattal szemben a közbeszerzéseknél valódi verseny alakulhatnak ki a vállalatok között - írja az Index uniós blogja.
Az országjelentés kimondja, hogy "a korrupció, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés hiánya és a sajtószabadság a válság előtt is aggodalomra adott okot", illetve, hogy "hiányzik a magas szintű korrupció elleni irányított és rendszerszintű fellépés".
Betegeskedik az egészségügy
A jelentés kiemeli az egészségügyi ellátás gyengeségeit is, például azt, hogy a rendszer "korlátozott hatékonysága" miatt az uniós átlagnál jóval több magyarnak kell magánorvoshoz fordulnia, amit aztán a saját zsebéből fizet. Ez a tény kombinálva azzal, hogy bizonyos régiókban nincs elég egészségügyi dolgozó, komolyan rontja a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, például a romák vagy a fogyatékkal élők hozzáférését a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
A szegények még szegényebbek lettek
A Bizottság úgy látja, 2010 óta nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, aminek részben az adó- és támogatási rendszer reformja az oka. A minimális jövedelmi juttatások 2012 óta változatlanok, és Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak, ami különösen negatív hatással lehet majd a kiszolgáltatott helyzetben lévő és a koronavírus-válság által is leginkább sújtott társadalmi csoportok számára - írja az Eurologus.
Forrás és kép: Napi.hu