Szemfényvesztés a felhatalmazási törvény visszavonása

Szemfényvesztés a felhatalmazási törvény visszavonása, a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzást készít elő. Mind kuszábbá válik a közjog. Orbán Viktor eldöntötte, hogy egy szakember, az országos tisztifőorvos helyett a következő járvánnyal ő maga akar megküzdeni – mondta a Népszavának Schiffer András, miután benyújtották az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos átmeneti intézkedésekről és az „egészségügyi készenlétről” szóló törvényjavaslatokat. Egyrészt fenntartanák a veszélyhelyzet alatt hozott rendeletek hatályát, illetve új elemként, a katasztrófavédelmi törvény módosításával felhatalmazzák a kormányt, hogy egészségügyi válsághelyzetet hirdessen ki, és rendelettel kormányozhasson.

Az egészségügyi válsághelyzetet az országos tisztifőorvos előterjesztésére a kormány rendelhetné el. Mostantól kezdve tehát a kabinet dönthet többek között egyes rendezvények betiltásáról, az üzletek nyitvatartásának szabályozásáról, látogatási tilalom bevezetéséről.

Schiffer András szerint a tervezet legfontosabb eleme éppen az, hogy egy sor olyan hatáskört, amit eddig az országos tisztifőorvos maga gyakorolhatott, most feljebb telepít a kormányhoz. Aggasztóbbnak tartja a helyzetet a Helsinki Bizottság, az Amnesty International és a Társaság a Szabadságjogokért. Közleményükben szemfényvesztésnek nevezték a felhatalmazási törvény visszavonására vonatkozó kormányzati ígéretet. - Ha a törvényjavaslatokat ebben a formában elfogadják, az a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé, és ezúttal már a minimális alkotmányos garanciák sem érvényesülhetnek - írták. 

Fotó: Népszava / Jani Martin

Kádár András Kristóf a Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak azt mondta, az igaz, hogy az egészségügyi válsághelyzetben a kormány majd nagyjából ugyanazt teheti, mint eddig az országos tisztifőorvos, de amíg egy állami szervezet határozatával szemben viszonylag széleskörűek a jogorvoslati lehetőségek, addig egy kormányrendelettel kapcsolatban csak az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, vagyis a jogorvoslat lehetősége nehezebb és lassabb lesz.

Hozzátette, a katasztrófavédelmi törvény módosításával, amely kimondja, hogy a kormány gyakorlatilag bármely törvényt felülírhat rendelettel a „humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzet idején”, a kabinet szinte korlátlan felhatalmazást kaphat. Az ugyanis szerinte nem elég garancia, hogy ezeknek az intézkedéseknek összefüggésben kell lenniük a járványhelyzet elhárításával. - Ha megnézzük a kormány mostani rendeleteit a veszélyhelyzetben, láthatjuk, hogy ugyan van benne rengeteg szükséges és indokolt rendelet, de olyanok is, amikkel messze túlterjeszkedett a járványügyi védekezésen a kabinet, elég csak az önkormányzati bevételek megsarcolására, az autós tüntetők megbírságolására, a Kartonpack államosítására, vagy a gödi különleges gazdasági övezetre gondolni – mondta Kádár András Kristóf.

Schiffer András ugyanakkor úgy véli, hogy az egészségügyi válsághelyzetet elvileg nem lehet zabrálásra felhasználni, mint tette ezt a kormány a veszélyhelyzetben létrehozott különleges gazdasági övezetekkel. Az ügyvéd szerint ugyanis a veszélyhelyzet meghirdetése esetén a kormány bármely esetben eltérhet a törvényektől, egészségügyi válsághelyzetben viszont csak az egészségügyi törvényben meghatározott esetekben, szigorúan annak elhárítása érdekében. 

Pesti Imre a parlament népjóléti bizottságának fideszes tagja a Népszavának kifejtette, hogy nem arról szólnak ezek a módosítások, hogy Orbán Viktor diagnosztizál, vagy dönt majd bármilyen szakkérdésben, mint ahogy eddig sem erről volt szó. - A tisztifőorvos is az operatív törzsben dolgozik, a kormány is kórház igazgatókkal, szakértőkkel veszi körül magát – mondta a képviselő. Pesti Imre szerint a változást az indokolja, hogy a koronavírus járvány olyan összetett következményekkel járt, ami túlmutat az országos tisztifőorvos kompetenciáján. - A járványt jól kezeltük, de bármikor előfordulhat, hogy jön egy második fázis, sőt, a szakemberek számítanak is erre ősszel. Ez egy még ismeretlen kórokozó, nincs igazán tapasztalatunk, mikor, milyen mértékben éledhet újra, a második hullám akár még rosszabb is lehet, az egészségügyet készenlétben kell tartani - fejtette ki.

Alkotmányosan bizonytalan helyzet

Schiffer András szerint a Horn-kormány alatt meghozott egészségügyi törvény alapján már 1998-tól létezett a magyar jogban a „járványhelyzet” és a „katasztrófa egészségügyi ellátás” fogalma, ami különleges jogosultságokat adott a mindenkori országos tisztifőorvosnak, ráadásul határidő nélkül. 2011-ben a járványhelyzetet átkeresztelték egészségügyi válsághelyzetté, azóta ez a fogalom él a szabályozásban. - A NER egész eddigi tíz évére az a jellemző, hogy az azt megelőző húsz évhez képest nem innoválnak teljesen új jogintézményeket, hanem a meglevőeket használják fel gátlástalan kreativitással saját céljaikra, ezért talál nehezen fogást az EU is az Orbán-kormányon - mondta Schiffer. Az ügyvéd kifejtette, jelenleg az egészségügyi törvény két ponton is, továbbá egymásnak ellentmondóan a katasztrófavédelmi törvény és az alaptörvény is foglalkozik a járványveszéllyel és az ezzel kapcsolatos különleges jogkörökkel, amik teljesen átláthatatlan és alkotmányosan bizonytalan helyzetet eredményeznek. 

Kiemelt kép: Röhrig Dániel / Népszava

Forrás: Népszava