vasárnap, július 05, 2020
728x90 EU Imagery

Éveken át összesen 18 milliárd forintnyi drogpénzt tudtak bejuttatni magyar és szlovák számlákra.

  • Egy Nyugat-Európát kokainnal ellátó kolumbiai bűnszervezet eurómillióit mosta tisztára 2010 és 2014 között egy magyar társaság.
  • A konspiráltan működő futárhálózat emberei a nyugat-európai városokban átvett készpénzeket Budapestre szállították, majd magyar és szlovák bankszámlákon keresztül kínai és hongkongi számlákra utalták.
  • A magyarok összesen több mint 18 milliárd forintnyi készpénz eltitkolásában segédkeztek.
  • A bűnözők viszonylag primitív módszerrel dolgoztak, ezért is meglepő, hogy ennyi pénzt tudtak éveken át bevinni a bankrendszerbe.

Egy német rendszámú Mazda parkolt le 2014. március 3-án este a Rotterdamhoz közeli Barendrechtben lévő IKEA mélygarázsába, egy nő és egy férfi ült az autóban. A férfi kiszállt a kocsiból és a mélygarázsban várakozó egyik idegenhez lépve átvett tőle egy nejlontáskát, amit aztán a Mazda hátsó ülésén kialakított rejtekhelyre tett. Aztán visszaült a kocsiba és kihajtott a garázsból. De a magyar pár még el sem hagyta a várost, amikor holland rendőrök állították meg őket. A zsaruk átkutatták a Mazdát és megtalálták az elrejtett csomagot. 

A CSOMAGBAN 270 EZER EURÓNYI KÉSZPÉNZ VOLT. 

Jóllehet nem sokkal később egy tízezer eurós óvadék kifizetésével szabadlábra kerültek, a hollandiai fiaskó okozhatott némi fejfájást az ekkor már négy éve gördülékenyen működő pénzmosó hálózat budapesti irányítóinak. Annak a hálózatnak, amely - legalábbis a vádirat szerint - egy kolumbiai bűnszervezetnek segített tisztára mosni azt a rengeteg készpénzt, amit a latin-amerikaiak az európai kontinensen értékesített kábítószerből megkerestek.

 A latin-amerikai bűnszervezetek - főleg kolumbiai, perui, bolíviai csoportok - nem csak az amerikai kontinensen, de az európai alvilágban is jelen vannak, fő profiljuk magától értetődően a kokainkereskedelem. Bár Európába már nem csak a dél-amerikai drogbandák juttatják el a kokaint, de még mindig ők az első számú beszállítók. Az európai országok kifejezetten jó piacnak számítanak, több mint négymillió kokainfogyasztó vevő az árura. 

A latinok között az európai piacon a legerősebbek a kolumbiaiak. Az ő szemükben Európában, a világ második legnagyobb kokainpiacán tevékenykedni sokkal kisebb rizikóval jár, mint máshol, ráadásul a drogból származó bevétel nagyobb profittal kecsegtet, mint például az amerikai kontinensen. Így ők nem csak abban érdekeltek, hogy a kábítószert Európába juttassák, hanem az európai terjesztésben is. A kolumbiai bűnszervezetek ezért vetették meg a lábukat Európában. Spanyolországban és Portugáliában bárokat, éttermeket, szórakozóhelyeket üzemeltetnek, de ingatlanügynökségekben és autókereskedésekben is érdekeltek. 

Ezeknek a bűnszervezeteknek az egyik legnagyobb fejtörést az okozza, hogy mihez kezdjenek az irgalmatlan mennyiségű készpénzzel, amihez a drog eladásával hozzájutnak. Ezt a vagyont valahogy be kell juttatnia a világ pénzügyi rendszerébe, elsősorban a bankrendszerbe. Ez nem olcsó mulatság, így annak a bűnszervezetnek, amely pénzmosásra "szorul", már-már elkölthetetlen mennyiségű készpénze van.

Az Index birtokába került dokumentumok szerint egy ilyen, sok-sok eurómillió bevételű kolumbiai maffia képviselői 2006 után kértek segítséget egy vietnámi férfitól, hogy az Európában, azon belül is Németországban, Spanyolországban, Belgiumban és Hollandiában terjesztett kábítószer eladásából szerzett eurómilliók legalizálásában segítsen. Konkrétan azt kérték tőle, hogy szervezze meg az Európában felhalmozódott készpénz összegyűjtését, az európai országokon átívelő rejtett szállítását. És végül azt, hogy a pénzek bekerüljenek valahogyan a bankrendszerbe és így eljussanak távol-keleti bankszámlákra.

A vietnámi tudta, kihez forduljon. Egy hozzá hasonlóan régóta Magyarországon élő egyiptomi férfit keresett fel, akit még a kilencvenes évekből, a józsefvárosi piacról ismert. Rá ugyanis mindig számíthatott, ha pénzt kellett váltani, esetleg banki ügyleteket kellett intézni. Az egyiptomi cimbora rábólintott az ajánlatra, majd megkereste egy magyar ismerősét, az illegális cigarettakereskedelemben utazó P-t, akit még a Kőbányai úti "Józsiról", azaz  Négy Tigris piacról ismert.  

Ha valaki, akkor P. tudta, hogy kell árukat mozgatni. Ő, ha dohányt csempészett, akkor olyanoktól vásárolta fel, akik Ukrajnából vagy Szerbiából hozták be az árut, de Magyarországról már ő vitte tovább és adta el jóval magasabb áron Nyugat-Európába. Az már mindegy, hogy cigit vagy pénzt kell utaztatni, bármiről is van szó, a módszer ugyanaz. 

A vádirat szerint a kolumbiaiak pénzeiért kezdetben P. és az élettársa ment ki, majd elkezdte kiépíteni azt a futárhálózatot, ami alá dolgozott, miközben a végső irányítás a vietnámival kapcsolatban álló egyiptomié maradt. A hálózatába P. rokonait, családtagjait, megbízható ismerőseit szervezte be. A futárok kaptak egy kocsit, egy mobiltelefont és útnak indultak Nyugat-Európába, hogy számukra teljesen ismeretlen figuráktól átvegyék a csomagokat. A futárokkal az út során P-ék a munkatelefonon tartották a kapcsolatot, így meg tudták velük beszélni, mikor érnek a megadott helyre és miről ismeri majd meg őket az, aki a pénzt átadja. P-ék ügyeltek arra, hogy a futárok lehetőleg ne egyedül, hanem párban utazzanak. A férfi-női felállás azért is tökéletes, mert egy közúti ellenőrzés során nem lesz gyanús, ha egy házaspár utazik. 

Egy-egy út során a futárok egy-egy csomagot hoztak haza, ezekben 100 és 400 ezer eurónyi készpénz volt. A futárok nem kérdeztek semmit, csak hozták haza a pénzt, és amikor Magyarországra értek, akkor vagy egy autópálya melletti pihenőben, vagy egy budapesti lakásban adták át azt a csapat vezetőinek. Mivel az egyiptomi férfi törte a magyart, ezért a hálózat irányításába a magyar feleségét is bevonta, épp úgy, ahogy P. is az élettársával együtt dolgozott a projekten. 

A FUTÁROK EGY-EGY ÚTÉRT 30-70 EZER FORINT KÖZÖTTI JUTALÉKOT KAPTAK, EZEN KÍVÜL FIZETTÉK AZ ÚTI-ÉS EGYÉB KÖLTSÉGEIKET IS.

 De a pénz hazahozatala csak az egyik fázisa volt a munkának. P-ék az alájuk dolgozó futárokkal, strómanokkal bankszámlákat is nyittattak magyarországi és szlovákiai bankokban. A számlákhoz netbank is tartozott, a számlanyitást végzők az összes dokumentációt, így a belépési jelszavakat is átadták P-éknek. A főnökök kioktatták az embereket, hogy mit mondjanak a bankban, amikor számlát nyitnak vagy éppen akkor, amikor a számlájukra készpénzt fizetnek be. A számlanyitásnál a futárok euró-és dollárszámlát nyitottak, majd a befizetéseknél át is váltották az eurót dollárra. Mielőtt a bankba mentek, a futárok táskában kapták meg a pénzt. A bankolás után a befizetési bizonylatot a táskában hagyták és visszaadták P-éknek. 

ÖSSZESEN 18 MILLIÁRD FORINTOT PUMPÁLTAK ÍGY BE MAGYARORSZÁGI ÉS SZLOVÁKIAI BANKOKBA. EZEKET A PÉNZEKET KÉSŐBB TOVÁBB UTALTÁK KÍNAI ÉS HONGKONGI SZÁMLÁKRA. 

Az egyik futár például 2012 májusában nyitott az egyik magyar bankban forint, euró-és dollárszámlát, ahova egy év leforgása alatt 3,5 millió eurót, azaz több mint egymilliárd forintot fizetett be. Egy másikuk 2013 nyarán nyitott számlát a szlovákiai Révkomáromban (Komárno), ahova egy év alatt 7,5 millió eurót (2,2 milliárd forintot) tett be. 

A futárok mégsem keresték halálra magukat, legalábbis ha azt nézzük, mennyit kerestek azzal, hogy mindezt elvállalták. Egyikük például összesen közel 7 millió forintot kapott a pénz szállításáért és azért, hogy a bankba ő tette be a pénz egy részét. Ez a díjazás ahhoz képest nem tűnik soknak, hogy csak ez a futár összesen 4,7 milliárd forint tisztára mosásában segédkezett. 

A pénzmosás egyik ismert módszere, hogy az elkövetők smurfölnek. Így nevezik azt a módszert, amikor egy nagyobb pénzösszeget apró tételekben juttatják be a legális rendszerbe. (A kifejezés az angol smurf, azaz törpe szóból ered.) Ha nagyon kicsik a tételek, akkor az még nem is feltétlen szúr szemet a bankokban, csakhogy ezúttal P-ék nem is annyira kis tételekben nyomták a készpénzt a bankokba.  A birtokunkba került dokumentumok szerint a futárok rendszeresen tettek be 50 ezer eurónál magasabb összegeket a bankokba, az egyik komárnói pénzintézetbe rendszeresen 200 és 300 ezer euró közötti összegeket helyeztek el. Ami azért lehet furcsa, mert a bankoknak elvileg ki kellene szűrni a gyanús ügyleteket, márpedig az ilyen típusú pénzmozgások (beleértve az összeget és a gyakoriságot) az általunk megkérdezett banki szakemberek szerint mindenképpen gyanúra adnak okot.   

Nem tudni, hogy a bankok jelezték-e a hatóságoknak a gyanús pénzforgalmat vagy sem. Az viszont kiderül a birtokunkba került vádiratból, hogy az amerikai Kábítószerellenes Hivatal, a DEA már 2006 óta nyomozott a kolumbiai bűnszervezet ellen és a csoport első számú pénzmosójaként egy Budapesten élő, ötvenes éveiben járó vietnámi férfit azonosítottak. Azt is tudni lehet, hogy a vietnámit a DEA ügynökei 2014 novemberében feltartóztatták, amikor a férfi a feleségével együtt az Egyesült Államokba utazott. Őt akkor őrizetbe vették az amerikaiak, a feleségét pedig nem engedték be, így a nő kénytelen volt visszautazni Budapestre. A vietnámi letartóztatása mindenesetre elindíthatta a dominót és ez vezethetett ahhoz, hogy a magyar pénzmosó hálózatot felszámolják.  

Amikor rajtuk ütöttek, több mint nyolcvanmillió forint készpénzt, csaknem tizenkétezer doboz cigarettát és több olyan autót és kamiont foglaltak le, amelyeket a csempészethez és az illegális pénzszállításokhoz használtak.  A társaság büntetőpere jelenleg is tart, bár az idén márciusra időzített bírósági tárgyalást a járvány miatt minden bizonnyal elnapolták.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all