Velünk marad a home office, de senki nincs felkészülve arra, ez mivel jár

Bár a járvány előtt még plusz juttatásként osztogatták a cégek a home office lehetőségét, mostanra a privilégium sokak számára kínszenvedéssé degradálódott. Amíg nincs védőoltás, a távmunkára sem születhetnek végleges – várhatóan hibrid – megoldások, de az irodai munkavégzés megváltozása visszafordíthatatlan. Arra viszont egyelőre sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nincsenek felkészülve, hogy a betanulástól kezdve az előléptetésen át a kiégésig már semmi nem lesz a régi.

„Az iroda egy mesterséges helyszín és állapot, az otthoni munkavégzés az organikus forma. Az iparosításig ez volt az általános, de a fordi gépesítésig – tehát a második ipari forradalomig – is elterjedtnek számított” – indít Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség (MTMSZ) elnöke. Míg korábban a termékeket egy ember állította össze a műhelyben, az autógyárak meghonosították a munkafolyamatok elemekre bontását. „Majd jött a globális kiszervezés: a cipőtalp Amerikából, a cipőfűző Kínából érkezik, a bőrt pedig Európából szerzik be – ilyen értelemben még a gyártósorok is távmunkában dolgoznak” – vált fókuszt Forgács Tamás.

A MTMSZ elnöke szerint a cégek most ébredtek rá, hogy nem kell utaztatni a munkavállalókat, nem kell akkora iroda, és innen nincs visszaút.

Tudok olyan állami cégről is, ahol a menedzsmentben fel sem ötlött eddig a távmunka lehetősége, most pedig már az épületüket értékesítenék.

Mivel a távmunkásítás komoly pénzügyi előnyökkel járhat, az irodába visszatérésnek pedig hosszú távon is kockázatai vannak – például egy újabb koronavírus-hullám, de akár egy másik járvány miatt – a cégvezetők nem fognak elérzékenyülni azon, hogy a munkavállalóknak hiányoznak a kollégáik. Idővel még ott is részben irodában, részben otthon végzett hibrid munkarend alakul majd ki, ahol a munkáltató egyelőre visszahívta az irodába a dolgozókat.”

Fotó: AFP / Jaap Ariens

Május eleje óta rendre futnak be jelentős gazdasági szereplők közleményei arról, hogy a jövőben több teret adnak a home office-nak. A magyar bankoknak például annyira bejött a rendszer, hogy illetékeseik az MTI kérdésére válaszolva azt nyilatkozták, a távoli munkavégzés lehetőségét tartósan, a járvány utáni időkben is fenn kívánják tartani, vagy a korábbinál nagyobb mértékben fogják alkalmazni. A techóriások is igyekeznek szervezetfejlesztési előnyt kovácsolni a járványból: a Twitter május elején közölte, hogy alkalmazottai akár „örökre" otthonról dolgozhatnak. A Google és a Facebook év végéig adta meg a lehetőséget a home office-ra, de utóbbi vállalat úgy tervezi, a következő 5–10 évben el fog jutni odáig, hogy munkavállalóik fele otthonról dolgozhasson majd. Felmérésük szerint egyébként az alkalmazottaik több mint 50 százaléka visszatérne az irodába, amilyen hamar csak lehet.

Kongó irodaházak?

Vizsgán vett részt, és át is ment rajta a home office, ott legalábbis biztosan, ahol jól strukturált feladatok és leosztott szerepkörök segítették a munkavállalókat – mondja Borbély Gábor, a CBRE ingatlan-tanácsadó üzletfejlesztési és kutatási igazgatója. „Ebben a történetben egyetlen meglepő momentum van, mégpedig az, hogy

sok cégvezető ma, 2020 tavaszán meglepődött azon, hogy egy alapvetően számítógépen végzett munkát egy másik, távolabbi számítógépen is el lehet végezni.

Borbély úgy véli, míg eddig a home office-t juttatásként tartották számon a cégvezetők, most be kell emelni a hétköznapi munkaszervezési keretek közé. A teljes távmunka hosszú távú fenntartását azonban valószerűtlennek tartja, és nemcsak a társas érintkezés szükségessége miatt: „Az irodában jobbak a munkavégzés alapvető feltételei, ideértve a tér kialakítását, az informatikai hátteret, vagy akár olyan kényelmi szempontokat, mint a bútorzat és a légkondicionáló. A fizikai tereknek meghatározott helyük van az életünkben, otthon is szoktunk filmet nézni vagy főzni, de azért moziba és étterembe is szívesen járunk, amint ezt az egészségügyi helyzet lehetővé teszi.

Fotó: Túry Gergely

Arról, hogy az irodapiacot mennyire strukturálja át a home office, még nem lehet konkrétumokat mondani, hiszen előfordulhat, hogy a gyakoribb home office miatt kevesebb irodatérre lesz szükség, viszont az egészségügyi előírások miatt távolabb kell egymástól ültetni az embereket, és akkor ugyanott tartunk négyzetméterben” – fogalmazott az igazgató.

Mennyire felkészültek a home office-ra a magyar cégek?

Az olyan – elsősorban irodai és szabadúszó – állásoknál, ahol hosszú távon megoldható a távmunka vagy a hibrid rendszer, csapda lehet, ha azt gondolja a munkáltató, hogy egy laptop és a megfelelő sávszélesség elég az átálláshoz. Frenyo Andrea, a Flow Consulting szervezetfejlesztője szerint a hibrid munkarend végleges kialakítása csak akkorra várható, mikor oltással már mindenki védettséget szerzett, addig viszont bőven akad teendő: „Kifejezetten izgalmas helyzet állt elő, hiszen az egész világ most próbálja kitalálni, mi lehetne az új felállás. Az biztos, hogy bár számtalan cég – olyan is, amelyik eddig ellenezte a távmunkát – hetek alatt jutott el a teljes home office-ig, online alapokon mégsem lehet a világot megszervezni. Szükségünk van a kapcsolódásra, a social distancing nem természetes emberi viselkedés.”

Gyengülhet a vállalati kultúra

A Facebook és a Twitter „emberkísérleténél” benne van a pakliban, hogy gyengülnek a társas kapcsolatok a kollégák között, Földi Miklós Dániel pszichológus szerint pedig az újonnan felvettek esetében a vállalati kultúra elsajátítása is csorbát szenvedhet. „Iskolás példával élve, ha egy elsős szeptember 1-jén nem megy be az iskolába, hanem Zoomon tartja neki élete első óráját a tanító néni, jó eséllyel megkukul, nem tudja, mire hogyan kellene reagálnia. Egy nyolcadikos sokkal könnyebben kommunikál azzal a csapattal, amit már évek óta ismer. Ez a tudás ugyanis valamennyire pótolhatja azt, hogy az online beszélgetésekből gyakorlatilag a kommunikáció 80 százaléka, a metakommunikáció hiányzik, csak az akusztikus és vizuális ingereket fogjuk. Ez pedig egy munkafolyamatban bizalmatlanságot szül. Sokkal gyakoribb és rendszeres kommunikációra lesz szükség távmunka esetén, és nagyon pontosan tisztázni kell, hogy ki, kitől és mit vár el. Ráadásul a bizalom növelése érdekében olyan informális főnök-beosztott beszélgetésekre is sort kell keríteni, melyek során a munka szóba sem kerül.”

Fotó: AFP

Frenyo Andrea szerint a tűpontosan leosztott felelősségi körök és a kommunikációs rend kidolgozása mellett az irodai és termelő munkát egyaránt végeztető cégekre többletteher is nehezül majd. „Feszültséget generálhat, hogy a gyártósoron dolgozó kollégák esetében nem oldható meg a távmunka, míg az irodai dolgozók esetében igen, ráadásul utóbbiak nem több műszakban dolgoznak, és jellemzően még többet is keresnek. Annak ellenére, hogy a home office megítélésében számtalan személyes tényező játszik szerepet – például sokan kis lakásuk miatt inkább az irodai munkát preferálják – egyetlen cég sem spórolhatja meg, hogy végigbeszélje munkavállalóival az új rend minden aspektusát – még a szociálisat is.” A szakember szerint érzékeny helyzeteket teremthet az is, hogy a jogszabályok értelmében az alkalmazottak nem utasíthatják vissza a munkát a vírustól való félelem miatt. „Ebben az esetben a munkáltatónak kellene olyan környezetet teremtenie, amiben a munkavállaló biztonságban érzi magát. Ez azonban nem oldható meg egy vezetői döntéssel. Jó ötlet például egy olyan szabályrendszer kidolgozása, melyet a dolgozók véleményezhetnek. A legfontosabb, hogy senkit ne érjen kritika azért, ha ő pl. maszkban akar dolgozni, hiszen mindenkit megillet a tisztelet, valamint az, hogy bejárhasson dolgozni.”

Mi lesz a kreativitással?

A távmunka egyik nagy hátránya lehet a láthatóság hiánya: nemcsak bizonyos fizikai térben zajló meetingekről – és így értékes információkról – maradhatnak le azok, akik többet dolgoznak otthonról, mint hasonló munkakörben tevékenykedő kollégáik, hanem még előléptetéskor is előnyt élvezhet az, aki szem előtt van. „Újabb iskolai példával élve: akik elöl ülnek a padsorban, azokat jobban észreveszi a tanár. A cégek nagy százalékánál eddig sem volt objektív a teljesítménymérés, ez most még jobban torzulhat. Fontos lenne, hogy rotálják a kollégákat az irodában, és minőségbiztosított rendszerben értékeljék őket. De a hazai vezetők többsége egyelőre még a home office IT-vonzatával van elfoglalva” – mondja Földi Miklós Dániel.

A kreativitás is csorbulhat. „Bár az online brainstormingnak is megvannak a maga előnyei, például nem késnek róla a kollégák, könnyebb a témára fókuszálni, kevesebb az elkalandozás, hosszú távon mindez a kreativitás rovására mehet” – mondja Frenyo Andrea, aki szerint érdemes átgondolni, mi működik jobban online, és ezeket a tevékenységeket kell a távmunka idejére szervezni. „A home office bizonyos szempontból kevesebb, más aspektusból pedig több jelenlétet igényel, és más fajtát, mint személyesen.” A szervezetfejlesztő szerint az is vízválasztó lesz majd a távmunka megítélésében, hogy az esetleg csökkenő teljesítményt, a gyengébb eredményeket a home office, a vezető, a beosztott vagy a válság számlájára írják-e majd a cégek.

Könnyebb kiégni távmunkában

„Az otthonról dolgozók számára is nagyon hasznos lenne, ha mérnék, hogy ténylegesen mennyit teljesítenek, mert előfordulnak szélsőségek: van, aki szétaprózódik, míg más jobban hajtja magát, mint a saját főnöke” – mondja Forgács Tamás. A munkapszichológus arra figyelmeztet, hogy a home office-ban könnyebben kiéghetünk: „Egyrészt gyakori jelenség, hogy ha nem ül mellettünk kolléga, bizony lassabban dolgozunk, a teljesítménycsökkenéssel pedig kevesebb sikerélmény jár. Ráadásul senki nincs mellettünk, aki észrevehetné rajtunk a kiégés első jeleit, magunkat kell majd diagnosztizálni” – magyarázza Földi Miklós Dániel.

Fotó: Shutterstock

A CBRE május végi felmérése szerint a munkavállalóknak legjobban (16 százalékban) a munkatársakkal való személyes beszélgetések hiányoznak, ezt követi szorosan (15-15 százalékkal) a közös ebéd és a személyes kollaboráció. A megkérdezettek csak kevesebb mint fele érzi, hogy továbbra is egy csapathoz tartozik. 37 százalék a jövőben heti egyszer szeretne otthonról dolgozni, 27 százalék heti kétszer, 17 százalék pedig egyáltalán nem vágyik további távmunkára. Mindebben az is szerepet játszhat, hogy a home office a karantén előtt ritkaságszámba ment Magyarországon; a munkavállalók mindössze 1,2 százalékát érintette rendszeresen, 3,4 százalékukat pedig ritkán. Ebbe az összesen 4,6 százalékba pedig természetesen még azok az egyéni vállalkozók is beletartoznak, akiknek az otthonuk a munkahelyük. Nem csoda hát, ha sokan megérzik a társas kapcsolatok hiányát, hiszen eddig nem volt szükségük, majd kapacitásuk azt más platformokra átszervezni. Míg Forgács Tamás szerint a legtöbb munkáltató örömmel konstatálja majd, hogy az „időhúzó személyes beszélgetések elmaradnak”, Földi Miklós Dániel úgy véli, ezek nem fognak eltűnni, csak más közösségekre terelődnek át, de előfordulhat, hogy azok sem a fizikai, hanem az online térben zajlanak majd.

Forrás: HVG