szerda, szeptember 30, 2020
728x90 EU Imagery

A „Rend a lelke mindennek!” alcímet adná az iskolaőrségről szóló törvényjavaslatnak Horváth László kormánypárti országgyűlési képviselő. Ha megszavazza a parlament, gumibottal, bilinccsel, gázspray-vel felszerelt iskolaőrök lesznek szeptembertől több száz iskolában, hogy megfékezzék az iskolai erőszakot. Az oktatási, gyerekjogi szakértők szerint viszont ez nem megoldás, mindössze az erőszak látványát tüntetik el az intézményekből. Korábban is próbálkozott már a Fidesz az iskolaőrség felállításával, de most minden bizonnyal sikerrel átviszi a tervet.

Bilincsben vittek el egy tizenhét éves diákot december elején a győri Jedlik Ányos középiskolából, miután késsel támadt a tanárnőjére fizikaóra közben. „Már az óra elején megmondta, ha hármast kap a fizikadolgozatára, leszúrja a tanárt. Majd amikor tényleg hármast kapott, hátba szúrta” − mondta több diák is az Indexnek a késelés után. Egy osztálytársa rángatta le a támadót a tanárról, majd a terembe rohanó két másik tanár vitte ki a megsebesült nőt, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba. 

Az ügyészség előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletével emelt vádat, várhatóan még idén a bíróság elé kerül az ügy.

Már akkor elkezdte vizsgálni az iskolarendőrség felállítását a kormány, erről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter beszélt egy decemberi kormányinfón

Aztán februárban két, nagy nyilvánosságot kapott videón is látható iskolai bántalmazás és a gyöngyöspatai kártérítési per kormányzati támadása után került ismét szóba az iskolaőrség. (Ez az az ügy, amikor  60 gyöngyöspatai roma fiatal – illetve kiskorúaknál a családjuk – összesen 99 millió forint kártérítésre lett jogosult, mert a Nekcsei Demeter Általános Iskolában többségi társaiktól elkülönítve, alacsonyabb színvonalon oktatták őket.) 

33458704 6efad5b9bd6ac2a2431e93b630683fbb wm

Diákok a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola előtt 2020. január 21-én.
Fotó: Komka Péter / MTI

Iskolaierőszak-ügy Gyöngyöspatán ugyan nem került a nyilvánosság elé ekkor, de történt két másik helyen éppen akkor két súlyos eset, amikor a kormány kommunikációs gépezete ezerrel pörgött a gyöngyöspatai roma szegregációs per bírósági ítéletén, amit Orbán Viktor igazságtalannak nevezett

Egyrészt Nagykátán szidalmazta, fenyegette és leköpte tanárát az egyik diák. Az erről az esetről napvilágra kerülő felvételen jól hallható, hogy társai végig biztatják, míg a pedagógus teljesen eszköztelen és védtelen maradt a támadással szemben. 

Pár nappal később Mezőtúron pedig papírral verte tanára fejét az egyik diák, osztálytársa közben az öklével bokszolt a levegőben a nő felé. Itt is csak hangosan nevetett az osztály nagy része, és filmezték, ahogy a két fiú megalázza a tanárt.

Áldozatokból bántalmazók

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár aztán párhuzamot vont a gyöngyöspatai ügy és a nagykátai tanárbántalmazás között. Szerinte Gyöngyöspata és Nagykáta esete igazolja, hogy

az oktatási intézményekben előforduló, pedagógusokkal szembeni erőszakos esetek szaporodása romló tendenciákat mutat.

Ennek visszaszorítása érdekében pedig a kormány iskolarendészet felállítását és biztonsági kamerarendszer kiépítését tervezi, harangozta be a februári sajtótájékoztatón. 

Hogy miként függhet össze a tanárbántalmazással a gyöngyöspatai roma diákok pere, arra a Hír TV riportja adta meg a választ. Az adásban az hangzott el, hogy levelet küldött a csatornának gyöngyöspatai iskola tanári kara, amiben állítólag arról írtak, hogy még régen verbálisan és fizikailag is bántalmazták őket a roma diákok, akiknek aztán a bíróság kártérítést ítélt meg. Az akkori tanárverésekről már 2011-ben írt egy félmondattal a riportjában a Magyar Narancs, februárban pedig az iskola egykori igazgatója is erről beszélt a Hír TV-nek. Megkérdeztük a rendőrséget és a fenntartót, hogy volt-e a közel tízéves eseten kívül a közelmúltban bántalmazás ebben az iskolában. A Hatvani Tankerületi Központ 2017 óta fenntartója az iskolának, ők úgy válaszoltak az Indexnek, "ez idő alatt nem voltak pedagógusok ellen elkövetett fizikai bántalmazások. A híradásokban korábbi esetek szerepeltek".

33458818 f8c32d2ff64761920a9924e31a80d6e1 wm

A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án. A demonstrációt a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata, az Amnesty International Magyarország, a TASZ, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Fotó: Huszti_Istvan / Index

A gondosan felépített kommunikációs kampány és az iskolai bántalmazásról nyilvánosságra kerülő felvételek adták az alapot az iskolarendőrség felállításához, amit a kormány a koronavírus-járvány márciusi megjelenése után átmenetileg levett a napirendről, majd a Kúria gyöngyöspatai ítélete és a járvány lecsillapodása után hozta fel ismét.

Ekkor már nemcsak beszéltek róla a kormánypárti politikusok, hanem június elején Semjén Zsolt benyújtotta a törvényjavaslatot, amit heteken belül elfogadhat a parlament. 

Rendőrbot, bilincs, gázspray az iskolákban

Az állam tűrhetetlennek tekinti, hogy a munkáját végző pedagógust bármilyen fenyegetettségnek tegyék ki, ezért iskolaőrt fogunk alkalmazni azokban az iskolákban, ahol rendszeresen vannak fegyelmi problémák, sőt, ahol a tanárral szembeni erőszak verbális vagy akár fizikai erőszak veszélye is fennáll.

A pedagógusok bántalmazását meg kell szüntetni, minden szóba jöhető eszközzel fel kell lépni ellene, hogy a tanárok nyugodt, biztonságos körülmények között végezhessék munkájukat.

Az erőszakot az iskolából ki kell vezetni, az ezt célzó törvényjavaslatok egy része már az Országgyűlés előtt van.

Ezekkel a mondatokkal vezették fel a törvényjavaslatot, amellyel is iskolaőrséget állítanak fel a problémásabbnak ítélt intézményekben. A tizenkilenc oldalas javaslat szerint az iskolaőr

kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy,

aki közfeladatot ellátó személynek minősül, és rendőrségi alkalmazott. Az iskolaőrnek joga lesz például

  • a veszélyesnek ítélt diákot leállítani, igazoltatni;
  • ha olyanná válik a helyzet, rendőröket hívni a diákra;
  • elvenni az érintett diáktól azokat a „bizonyítékként felhasználható” tárgyakat, amikkel elköveti a cselekményt;
  • testi kényszert alkalmazhat a diákon; 
  • bilincset tehet a diákra; 
  • rendőrbotot és „vegyi szert”, feltehetően gázspray-t is használhat ellene.

Lesz szolgálati igazolványuk és jelvényük, de egyenruhájuk is, iskolaőr felirattal. Fontos pont, hogy az iskolaőrök csak az iskolák területén, tanítási időben intézkedhetnek, és állandóan ott lesznek a problémásabbnak ítélt iskolákban. Már a jövő tanévtől, azaz szeptembertől munkába állnak,

ELŐTTE EGY RÖVID, EGY HÓNAPOS KÉPZÉSEN KELL RÉSZT VENNIÜK. 

A képzés végén vizsgáznak a büntető törvénykönyvből és a büntetőeljárási törvényből, és abból is, hogyan és milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhatnak a diákokon. Emellett vizsgázniuk kell pedagógiai és gyerekpszichológiai ismeretekből is, és fontos, hogy megfelelő fizikai állóképességük legyen. A javaslat szerint ötévente kapnak majd kiegészítő képzést, amikor újra vizsgát kell tenniük. 

33458902 fd337a50dbce4f4a5c4a2edf4511c2dc wm

Maruzsa Zoltán
Fotó: kormany.hu/Botár Gergely / MTI

A rendőrség viszont elvileg kétévente ellenőrzi majd az iskolaőrök felkészültségét. Maruzsa Zoltán minderről azt mondta, a pedagógiai szakismeret nem feltétele annak, hogy valakiből iskolaőr legyen, mert konkrét oktató-nevelő munkát nem fog végezni.

Győrben és Nagykátán is kértek iskolaőrt

Gulyás arról is beszélt a május végi kormányinfón, hogy az iskolaőrség főképp korábbi rendőrökből fog állni, és nagyjából ötszázan lesznek. A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy iskolaőrök cselekvőképes magyar állampolgárok lehetnek, akik nincsenek eltiltva a rendvédelmi szerv hivatásos állományi tagságától, és megfelelnek a törvényben és a majdani végrehajtási rendeletben szereplő feltételeknek, tehát a feljebb említett képzéseknek és vizsgáknak.

A miniszter ekkor még azt mondta, felmérték az igényeket, egyeztettek az érintett térségek országgyűlési képviselőivel, és 

AZ ORSZÁG TÖBB SZÁZ ÁLLAMI ISKOLÁJÁBAN LESZNEK ISKOLAŐRÖK.

Az egyelőre nem világos, pontosan mennyiben, mert Gulyás még ötszáz iskoláról beszélt, ebből 140-150 szakiskola lenne. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ (Klik) elnöke viszont később már azt mondta egy interjúban, hogy a javaslat háromszáz iskolát érint. Maruzsa Zoltán pár nappal ezután aztán újra ötszáz iskolát emlegetett.

Az Index kérdésére annyi kiderült, hogy

A FENT EMLÍTETT GYŐRI ÉS NAGYKÁTAI ISKOLÁBAN SAJÁT KÉRÉSÜKRE LESZ ISKOLAŐR,

többet viszont az igazgatók nem akartak mondani a törvényjavaslatról. Azt Maruzsa is hozzátette, hogy ahol az iskola nem kéri, oda

NEM FOGNAK ŐRT VEZÉNYELNI AZ INTÉZMÉNY ÉS A TANTESTÜLET AKARATA ELLENÉRE.

Szerettük volna megtudni, hogy az iskolaőrök képzései és vizsgái pontosan milyen pontokból állnak majd, vagy azt, ha valaki nem nyugalmazott rendőr státuszból lesz iskolaőr, akkor honnan érkezik a posztra, lesz-e esetleg olyan iskola, amit ha problémásabbnak ítélnek meg, több iskolaőrt helyeznek ki, valamint hogy konkrétan melyik az a több száz iskola, ahol iskolaőrök lesznek.

KÉRDÉSEINKKEL HIÁBA KERESTÜK AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMÁT, A KLIKET, AZ OKTATÁSI OMBUDSMANT, AZ OKTATÁSI HIVATALT, SENKITŐL SEM KAPTUNK VÁLASZT.

 A Belügyminisztérium is mindössze annyit válaszolt, hogy a kérdéseinket illetékességből az Emminek továbbították. 

Előbb üt, aztán kérdez

A köznevelési törvény újabb módosításával a kormány ahelyett, hogy érdemben kezelné az iskolai erőszak problémáját, ugyanazt csinálja, mint egy igazi agresszor: előbb üt, aztán kérdez.

Így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az iskolaőrség törvényjavaslatára. A szakszervezet szerint Maruzsa Zoltán „pedagógus létére legkevésbé pedagógus megoldásokat keres”, és csak a büntető törvénykönyv felől nézi a problémát. 

33459476 b92f140c4293bd9a5174280055571a25 wm

A Galamb József Szakképző Iskola testnevelő tanára beszél az őt bántalmazó diákjához és a fiú apjához a Makói Városi Bíróság tárgyalásán. A bíróság a diákot aki ököllel orron ütötte testnevelő tanárát - közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta, melynek végrehajtását három év hat hónapra felfüggesztette. A tanuló - a pedagógust megragadó és falhoz szorító - apját közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt nyolc hónap végrehajtásában két és fél évre felfüggesztett börtönre ítélte.
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

Hozzáteszik, az iskolai erőszak ellen rendfenntartói szigorítással maximum rövid távú eredményeket lehet elérni, de az iskolaőrség nem a valódi megoldás a problémára. 

Ugyanígy látják az Indexnek nyilatkozó szakemberek is.

Csak nehezebben lesz látható

Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő szerint sokkal elkeserítőbb a mostani javaslat, mint a kormány korábbi próbálkozásai, mert a iskolaőröket nem bűnmegelőzés céljából, hanem rendészeti jogkörökkel, megfélemlítés és elrettentés miatt küldik az iskolába. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője arról is beszélt az Indexnek, hogy könyvtárnyi szakirodalma van az iskolai bántalmazásnak, amely kiindulópontja, hogy

AZ ERŐSZAKRA NEM LEHET ERŐSZAKKAL VÁLASZOLNI.

Ezzel ugyanis semmilyen alternatív módot nem mutatnak a diákoknak arra, hogy milyen módon lehet az erőszakot kezelni, és pont hogy nem tünteti el az erőszakot az iskolából, mint ami a javaslat célja. Ebből a pénzügyi keretből szerinte sokkal inkább a szociális segítők és a pszichológusok számát lehetne növelni az iskolákban, mert ők azok, akik még azelőtt tudnak segíteni, hogy megtörténne a bántalmazás. Gyurkó azt mondja, jelenleg ezer gyerekre jut egy segítő szakember az országban, ez pedig nem tud hatékony segítséget nyújtani.

A FŐ BAJ SZERINTE AZ AZ ISKOLAŐRSÉGGEL, HOGY CSAK AZ ERŐSZAK LÁTHATÓSÁGÁT SZÜNTETIK MEG VELE, NEM PEDIG MAGÁT A PROBLÉMÁT ÉS ANNAK KIVÁLTÓ OKÁT. 

A helyzetet kezelő bűnmegelőzés nem megoldás, fogalmazott Gyurkó, mert azzal csak egyik helyről áttolják a másikra a problémát. Így nem az iskolában fogják bántalmazni egymást a diákok, hanem pár száz méterrel arrébb, ahol már nem látja őket az iskolaőr.

Csakhogy a szociális segítők látóköréből is könnyen eltűnhetnek így a diákok, akik jóval nehezebben tudnak majd segítséget nyújtani, ha valaki bajban van. Szintén problémás pontja a szakember szerint a javaslatnak, hogy a kortárs bántalmazás nagy része ma már az interneten történik, a rendőr viszont csak tanítási időben lesz az iskolában, így 

AZ INTERNETES ZAKLATÁSOK TOVÁBBRA SE CSÖKKENNEK AZ INTÉZKEDÉSSEL. 

Az iskolai erőszakot gyakran a szegénységgel, a hátrányos helyzetű településekkel hozzák összefüggésbe, így volt ez a gyöngyöspatai romák esetében is.

A tanárnak kell kivívnia a tekintélyt

Kavalyecz András évtizedek óta tanít roma diákokat, akik többsége nehéz családi körülmények közül, mélyszegénységből érkezik, és gyakran már több iskolából is lemorzsolódott. Az Abigél Középiskola szendrői telephelyének vezetője azt mondja, hogy az ő iskolájukban a tanároknak

ELSŐSORBAN NEVELNIÜK KELL A DIÁKOKAT, MERT AMÍG NEM TEREMTIK MEG A TANÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES LÉGKÖRT ÉS TISZTELETET, NEM SOKRA MENNEK. 

A baj ugyanakkor az, hogy ezek az iskolák kevésbé vonzóak a tanárok többsége számára, akik inkább olyan iskolába jelentkeznek, ahova csak oktatni kell bejárni.

Egy pedagógus akkor jó, ha ki tudja vívni azt a tekintélyt és azt a tiszteletet, hogy ne kelljen rendőrt bevonni

– mondta Kavalyecz András az Indexnek. – Én alapvetően ellenzem, hogy bejöjjön a rendőr az iskolába, de nyilván van olyan eset, amikor erre szükség van.”

33459972 e418aa5a53d74a15228904b20374940d wm

Fotó: Varga György / MTI

Sikerélménnyel jobban motiválhatóak a diákok

Azért se tudja ő elítélni az iskolaőrség koncepcióját, mert egy kezdő, kevésbé tapasztalt pedagógusnak nem minden esetben evidens, hogy miként kezeljen egy konfliktusos szituációt, amikor a diák verbálisan vagy fizikailag nekitámad. A szendrői iskolában pont ezért bevett szokás, hogy az új pedagógusok munkáját a régebb óta ott tanító mentortanárok segítik. 

„Akkor működik jól egy iskola, ha a pedagógusok meg tudják oldani a konfliktusokat házon belül azzal, hogy sikerélményt biztosítanak a gyerekeknek" - folytatja az igazgató.

SOKKAL KÖNNYEBB ELÉRNI, HOGY A DIÁKOK HALLGASSANAK TANÁRAIKRA, ÉS ODAFIGYELJENEK RÁJUK, HA SIKERÉLMÉNYÜK VAN.

Ő például focicsapatot szervez diákjainak, de csak az mehet edzésre vagy meccsre, aki jól viselkedik a többi órán, és így motiváltak a diákok, akik sok esetben rossz otthoni mintát hoznak az iskolába. 

Kavalyecz szerint azzal is csökkenthető a bántalmazás lehetősége, ha a tanár nem az osztály előtt fegyelmezi a diákot, mert jellemzően akkor lépnek fel agresszívabban, ha megszégyenítve érzik magukat az osztálytársaik előtt. A szendrői iskolaigazgató tapasztalata szerint teljesen másként viselkednek a diákok, ha külön, négyszemközt beszél velük egy tanár, mint ha az osztály előtt teremti le őt. 

Iskolaőrség helyett iskolapszichológusokat 

A javaslat megoldás helyett büntetés, reagált a Pedagógusok Szakszervezete, amely teljesen elutasítja a javaslatot. A PSZ alelnöke, Totyik Tamás úgy összegezte mindezt az Indexnek, hogy

EZZEL NEM LÁTJÁK A SZÁNDÉKOT, AMIVEL A KORMÁNY INKÁBB AZ AGRESSZIÓ KIALAKULÁSÁT PRÓBÁLNÁ MEGELŐZNI.

A PSZ szerint a kormány arra hivatkozva vezetné be az iskolaőrséget, hogy megszaporodtak az erőszakos esetek a pedagógusok ellen, de a szakszervezetnek egyáltalán nincs statisztikája arról, hány ilyen ügy lehet. Szerintük az iskolai agresszió megfékezésére hatékonyabb lenne a megelőzés és minél több szakember bevonása. Több javaslatot is tettek az iskolaőrség bevezetése helyett:

  • Kétszáz tanulónként legyen legalább egy iskolapszichológus, aki mindennap ott van az iskolában.
  • Legyen több fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus is az iskolákban, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
  • Legyen több pedagógiai szakasszisztens is, akik segíthetnek a konfliktusok korai felismerésében, és segíthetnek a tanulási kudarcok leküzdésében is.

A szakszervezet alelnöke azt mondta az Indexnek, szerintük az egy hónapos iskolaőri képzés egyáltalán nem elég, mert „egy vagyonőri vizsgához is hat hónapos tanfolyamra van szükség. Nagyon veszélyesnek tartjuk, hogy pedagógiai és pszichológiai alapismeretek nélkül gyerekek közé engednek „rendészeti” dolgozókat".

Az iskolaőrök keltette megfélemlítéssel a problémát a szőnyeg alá söpörjük. A tanárképzést mielőbb át kell alakítani, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a konfliktuskezelésre, a tanulási és magatartási zavarok felismerésére, az eltérő kultúrák megismerésére

– állítja a szakszervezet.

Régi téma az iskolarendőrség

Nem ez az első próbálkozása a kormánynak arra, hogy hatósági eszközöket alkalmazzon az iskolákban. 2010 augusztusában bevezették, hogy az iskolakerülő diákok családjától meg lehet vonni az iskoláztatási támogatást. A szociális államtitkárság szerint hatásos volt a fenyegetés, beszámolójuk szerint drasztikusan csökkent a lógások száma. 

2012-ben mégis arról volt szó, hogy a lógós, fegyelmezetlen diákokat iskolaőrök segítségével szedik ráncba. Az akkori javaslat szerint a lógós diákot az iskolaőr nem engedte volna ki az épületből, és ha mégis kijutott volna, az iskolaőr egyenesen az igazgatóhoz vihette volna őt. Az iskolaőrök feladata lett volna a házirend betartása, és már a testi kényszer is megjelent a javaslatban, amit a problémás gyerekek ellen használhattak volna.

33459796 dcc38d680ec5afe06b2f20752d83434a wm

2010. december 9. Rendőrök a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolájában. A sorozatos rendbontások miatt a hatóság segítségét kérte az oktatási intézmény a fegyelem megszilárdításában.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Az alapvető jogok biztosa akkor nem értett egyet a tervezett törvénymódosítással, és azzal, hogy az iskolaőr testi kényszerrel akadályozza meg az iskolakerülést megelőző intézkedések helyett, így a tervezet átdolgozását kérte a kormánytól. Ezt végül nem is szavazták meg. 

Rendőrök már több mint tíz éve vannak az iskolák körül, eddig azonban közbiztonsági, bűnmegelőzési  és baleset-megelőzési feladatokat láttak el, míg az ún. Dohányzás-Alkohol-Drog-AIDS (DADA) elnevezésű program célja a bűnmegelőzés és a nevelés volt.

Elveszik a családi pótlékot az iskolai bántalmazóktól

A most benyújtott törvényjavaslatban az iskolaőrségen kívül van két másik fontos pont is. Azoktól a családoktól, ahol a bíróság az iskolában tanuló gyereket bűncselekmény elkövetése miatt bűnösnek mondja ki, de nem ítéli szabadságvesztésre, a kormány egy évre elveszi a családi pótlékot. Emellett ezentúl ha a bíróság egy fiatalkorút elítél, akkor „a bűnügyi költség a fiatalkorú gondozásáért felelős nagykorú személyt is terhelheti”.

Emellett a büntethetőség alsó korhatárát is kitolják 14 évről 12 évre azokban az esetekben is, ahol a gyerek erőszakot követ el hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy és támogatóik ellen. A javaslat szerint erre azért van szükség, mert „ezek az esetek fizikai sérülést okozó erőszak hiányában is olyan demoralizáló hatásúak, hogy társadalomra való különös veszélyességük nem vonható kétségbe”. Eddig csak akkor lehetett büntetni 12 éves kortól, ha emberölésről, testi sértésről, terrorcselekményről, rablásról vagy kifosztásról volt szó.

(Borítókép: Rendőrautók a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma Szak-középiskolája és Kollégiuma előtt 2019. december 5-én miután az iskolában késelés történt. MTI/Krizsán Csaba)

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all